Változik a rutin az egészségügyi ellátásban
A gyógyszertárat, bizonyos szakorvosi ellátásokat és a munkaegészségügyi szolgálatot érintik a módosítások
Szeptember elsejétől Ada község lakosságának számos változással kellett szembenéznie, ami az egészségügyi ellátást illeti. A módosítások jelentős része plusz terhet ró a betegek és az egészségügyi dolgozók vállára, a kezdeti felindulás ellenére mégis mindenki próbál alkalmazkodni a helyzethez. A helyzethez, ami senkinek nem jó, és amire a megoldási javaslat ugyan kéznél van, azonban mégis gúzsba kötik a közszférát érintő törvények, határozatok, szabályzatok. A lakosságra vonatkozó pontos változásokat, valamint következményeiket és hátterüket dr. Balog Andrással, az Adai Egészségház igazgatójával igyekeztük felgöngyölíteni.
A változások története ugyan korábbra nyúlik vissza, egyik gyújtópontjuk azonban a köztársasági egészségügyi felügyelőség azon végzése, amelyet augusztus 18-án kapott kézhez az Adai Egészségház vezetősége. Ebben a végzésben meghatározták, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket az egészségháznak jogában áll folytatni. Figyelembe véve azt, hogy Ada a kisebb községekhez tartozik, lakossága huszonötezer főnél kevesebbet számlál, és ötven kilométeren belül működik kórház, így tulajdonképpen csak az alább felsorolt tevékenységekre formálhat jogot az adai intézmény. Ennek értelmében az Adai Egészségház jogosult és egyben köteles is ellátni az általános orvosi szolgálatot a mentőszolgálattal, a házi gyógykezeléssel és a patronázs szolgálattal. Tevékenykedhetnek továbbá a gyermekvédelem, a nővédelem, valamint a röntgendiagnosztika és a laboratóriumi diagnosztika területén. Ezzel szemben nem kapott működési engedélyt a gyógyszertár, a munkaegészségügyi szakszolgálat, valamint a másodfokú egészségügyi intézményekből kijáró szakorvosok délutáni szakrendelése. Mint dr. Balog András elmondta, ezzel gyakorlatilag a 2005 decemberében megjelent egészségügyi törvénnyel hangolják össze az állapotot, amelynek záró rendelkezésében az áll, hogy fél éven belül össze kell hangolni az egészségház tevékenységét a törvénnyel.
Dr Balogh András
Utazni kell egyes szakorvosi ellátásokért
Problémát jelent továbbá, hogy a felmérés időpontjában az egészségház állapota mást tükrözött, nem a jelenlegi viszonyokat. Voltak szakterületek, amelyek elvégzéséhez akkor ugyan rendelkeztek szakképzett munkaerővel, azonban ezek az orvosok az elmúlt évek folyamán vagy nyugdíjba mentek, vagy más egészségügyi intézménybe távoztak, és így ezek a szolgálatok automatikusan szakember nélkül maradtak. Pótlásukat a közszférát érintő létszámbeli korlátozások akadályozzák.
- Mi ezt az űrt helyettesítettük kiegészítő munkával – nyilatkozta a Körképnek dr. Balog András. – Természetesen az ő fizetésüket a betegbiztosítási alap már nem biztosította, ezért minimális térítményt kértünk a szolgáltatást igénybe vevőktől. Minimális összeget ugyan fizetni kellett érte, de ezt a lakosság elfogadta, és élt is a lehetőséggel, mert ez a térítmény messzemenően kevesebb volt, mint amit útiköltségre költöttek volna a másodlagos egészségügyi intézményig, legyen szó akár Zentáról, akár Nagykikindáról – tette hozzá az igazgató.
2015 elejétől Ada község önkormányzata igyekezett a szakszolgálatokat igénybe vevő idős korosztály segítségére lenni. Beindult egy program, amelyben azok a nyugdíjasok, akiknek harmincezer dinár alatt van a nyugdíjuk, az önkormányzat terhére vehették igénybe a szakellátásokat.
– Sajnos most ennek a gyakorlatnak is vége szakadt – fogalmazott az intézményvezető. – Jelenleg minden ilyen szakorvosi vizitért Zentára vagy Nagykikindára kell mennie a lakosságnak, így a tüdőszakorvosi, a rehabilitációs, a bőrgyógyász és az urológiai vizsgálatokért is utazniuk kell az embereknek. Mi megértjük, hogy ez nagy gondot okozhat, ezért is igyekeztünk megoldani. Sajnos a felügyelőség véleménye szerint ez törvénybe ütközik.
Dr. Balog András hozzátette, hogy a szakorvosok vonatkozásában az egészségügyi törvény sem irányoz elő erre lehetőséget az adai intézmény kereteiben. A korábbi állapot még megengedte, és ezen a vonalon hagyták jóvá a belgyógyász és az ideggyógyász rendelését is. De, mint az igazgató elmondta, ez is csak addig működhet, amíg személy szerint ezek az orvosok vannak munkaviszonyban Adán. Ha nyugdíjba mennek, vagy máshol kezdenek dolgozni, ezek a szakorvosi szolgáltatások is megszűnnek.
A szakorvosi ellátás más községekben is ugyanekkora problémát okoz. Ahol a felügyelőség már megfordult, ott egységeket zártak be, többek között például Temerinben és Topolyán is. Adán a rehabilitációs osztály munkája szünetel megfelelő káder hiánya miatt.
– Huszonnyolc év után voltunk kénytelenek ezt a lépést megtenni – mondta dr. Balog András. – Pontosan tudjuk, hogy nagyon nagy segítséget jelenthet például az, amikor különböző fizikoterápiás eljárásokkal csökkenteni lehet a beteg fájdalmait, részben visszaadjuk a mozgását, és nem kell emiatt fájdalmas injekciókat, vagy gyomrot és emésztőrendszert károsító gyógyszereket nyelnie – tette hozzá az egészségház igazgatója.
Megszűnik a munkaegészségügyi szakszolgálat
A munkaegészségügyi szakszolgálat 2006-ban még jogszerűen működött Adán, mivel állandó munkaviszonnyal alkalmazott az egészségház munkaegészségügyi szakorvost, szemorvost, pszichológust és ideggyógyászt is. Mára viszont az ideggyógyász kivételével a többiek már távoztak az intézményből. Eddig szerződéses alapon alkalmazták ehhez is a megfelelő kádereket, de a felügyelőség szerint ez sem törvényes, ezt a szolgáltatást is emiatt szüntették meg. Azoknak a polgároknak, akiknek a munkába álláshoz, vagy a munkaviszony megtartásához időszakosan egészségügyi vizsgálatra kell jelentkezniük, a jövőben szintén vidékre kell utazniuk.
– Olyan helyen tudják ezt megejteni, ahol a felügyelőség még nem végezte el ezt a vizsgálatot, és még működnek ezek a szakszolgálatok, ez egyelőre Magyarkanizsa és Zenta. Nem tudni azonban, hogy amikor minden egészségügyi intézménybe eljutnak Vajdaságban, akkor ki fog engedélyt kapni erre a tevékenységre. Az is elképzelhető, hogy egészen Szabadkáig vagy Újvidékig kell majd utazni – részletezte dr. Balog András, majd hozzátette, hogy mindezeken kívül azt a szerződésüket is felszámolták, amelyet az egyik zentai laboratóriummal kötöttek. Olyan vizsgálatoknál volt ennek a szerződésnek jelentős szerepe, amelyeket sem Adán, sem pedig a zentai kórházban nem végeznek, hanem a környéken kizárólag ebben a magánlaborban.
– Mi itt, helyben levettük a vért, a mintát elszállítottuk a laboratóriumba, visszahoztuk az eredményt, és azt adtuk a páciens kezébe. Ezt sem tudjuk folytatni, a betegeknek sajnos ezentúl emiatt is utazniuk kell, ez elsősorban az amúgy is koros, beteges emberek életét nehezíti még inkább meg. Másrészről dolgozóink munkáját is lassítja, hogy a páciensnek több mindenért máshova mennie – magyarázta az intézményvezető.
A módosítások jelentős része plusz terhet ró a betegek és az egészségügyi dolgozók vállára
Magánkézbe kerül az állami gyógyszertár
Az Adai Egészségház nem kapott engedélyt a gyógyszertár üzemeltetésére. Az igazgató elmondta, az elmúlt időszakban az egészségházban munkaviszonyban lévő gyógyszerészek száma folyamatosan csökkent, jelenleg pedig kizárólag egy diplomás gyógyszerészük van, vele nem lehet gyógyszertárat fenntartani. Mivel a 2014 elején érvénybe lépő létszámstop nem teszi lehetővé, hogy új dolgozókat állítsanak munkaviszonyba, így ezeket a szakembereket sem tudják pótolni. A gyógyszertár gondjai azonban korábbra nyúlnak vissza, mondja az igazgató. A lakosság már korábban is találkozhatott azzal az információval, hogy az állami patika az utóbbi években igen nehezen vette fel a harcot a magángyógyszertárakkal. A működési feltételek a magán- és az állami gyógyszertárak tekintetében alapvetően különböznek.
– Az elmúlt években a patika dolgozói sajnos nem tudták a fizetésüket megkeresni. A betegbiztosító mintegy tíz éve nem finanszírozza az ott dolgozók fizetését, maguknak kell megkeresniük. Amikor ez a határozat megszületett, az úgynevezett marzsa, az árrése tizennyolc százalék volt egy gyógyszer beszerzési árának, ez időközben tizenkét százalékra csökkent. A gyógyszerbeszállítók akkoriban bonitásokat, egyfajta hitelképességet biztosították, ami anyagi szempontból gyakorlatilag könnyítést jelentett az egészségháznak. Ezt követően bevezették a közbeszerzési eljárást, amikor a legkedvezőbb árat biztosító beszállítót kellett választani, ez automatikusan magával hozta, hogy ezek a bonitások megszűntek. A következő lépésben bevezették a központi közbeszerzést, ezt a köztársasági betegbiztosítási alap folytatta le. Ettől kezdve mindenféle ilyen jellegű támogatástól elesett az egészségügy – magyarázta az igazgató, hozzátéve, 2015 márciusában a legutóbbi intézkedés lehetővé tette, hogy a magángyógyszertárak is kiadhassák a gyógyszereket a betegbiztosító terhére. Ezt követően, gyakorlatilag fél év leforgása alatt az állami gyógyszertár forgalma egyharmadára csökkent. A dolgozók fizetéseit ennek ellenére rendszeresen biztosítani kellett. Az egészségház ezt a költségvetési hiányt a saját eszközeiből pótolta.
– Mint arról szintén hallhatott a lakosság, az intézmény vezetését igen tetemes adóssággal vettem át, amelyek nagyobb százalékban a gyógyszertár adósságai voltak – fogalmazott dr. Balog András. – A beszállítók az utóbbi két évben rendre követelték a saját eszközeiket, és igen rövid határidőn belül. Több alkalommal is kényszerhelyzetbe hozták az intézményt, amikor nyolcnapos határidőn belül többmilliós tartozásokat kellett visszafizetni. Az egészségháznak nem voltak ehhez anyagi eszközei, ezért az önkormányzat támogatását igényeltük – tette hozzá az igazgató.
A megértésnek és a szoros együttműködésnek köszönhetően az önkormányzat igyekezett ezeket a hátralékokat határidőn belül kiegyenlíteni, vezetett be az ügy részleteibe az igazgató, és elmondta, ezzel akadályozták meg, hogy az egészségház számláját zárolják, ami még összetettebb gondokat hozott volna a működésben. Az önkormányzat és az egészségház közösen arra a következtetésre jutott, hogy ilyen veszteségekkel a gyógyszertárat nem érdemes működtetni.
– Megoldást kerestünk, hogyan lehet ezen segíteni, amikor megérkezett a felügyelőség végzése. Ez gyakorlatilag eldöntötte a kérdést, mivel nem kaptunk engedélyt az üzemeltetésére – fogalmazott az intézményvezető. – Most van folyamatban az önkormányzatnál annak a pályázatnak a kiírása, amellyel az önkormányzat a patikákat bérbeadás és eladás formájában magánkézbe adja. Ezzel is szavatolja az egészségházon belül működő gyógyszertár alkalmazottainak a folyamatos munkát, ugyanis velük együtt veszik majd át az üzemeltetést – magyarázta, hozzátéve, ezzel biztosítva lesz a község teljes körű gyógyszerellátása, habár a receptek beváltásának gyakorlatilag most sincs akadálya, ugyanis az egyik magángyógyszertár a múlt év márciusa óta vállalja ezt a feladatot.
Nem sérül a betegnek az alapellátáshoz való joga
Ami nagyon fontos, emelte ki dr. Balog András, hogy a biztosítottaknak az egészségügyi biztosításból eredő jogai nem csorbulnak. Azt, amit az egészségháznak kötelessége alapszolgáltatásként nyújtani, maradéktalanul teljesíti. Azt, amit pluszban próbált tenni a lakosságért, a felügyelőség törvényellenesnek minősítette. Az egészségház voltaképpen önálló eszközök nélkül maradt. Minden olyan kiadás rendezésére, amit az egészségügyi biztosítás már nem fedez, az önkormányzathoz kell fordulniuk.
– Ez megnehezíti az intézmény életét, de ehhez kell alkalmazkodnunk. Természetesen nem adtuk fel a harcot. Próbálkozunk megfelelő kádereket biztosítani, és újra kérvényezni ezeket a tevékenységeket – fogalmazott az igazgató. Szerinte a létszámstop jelenti a legnagyobb akadályt, ezt azonban reményei szerint a közeljövőben megszüntethetik, vagy legalábbis meghagyják az intézmények számára azt, hogy a meghatározott dolgozói keretszámon belül szervezzék meg a munkát, ezzel is lehetővé téve azt, hogy olyan profilú szakembereket alkalmazzanak, amilyenekre az adott községben a lakosságnak szüksége van.
Rigó Pál Zsófia
