186. Zöld levél
ISMÉT A (DENEVÉR) BŐREGÉR!
Senki sem szórakozhat idén a denevérrel, mert az övé ez az év! Legalábbis természetvédelmi szempontból. Lesz denevérfesztivál és denevérgála. 28 denevérfaj él a Kárpát-medencében, mind nagyon érzékenyek a környezeti hatások megváltozására, valamint elég erős negatív babonák is kapcsolódnak hozzájuk. A cél ezek legyűrése, sőt egy másik cél, hogy denevérbaráttá tegyenek embereket, épületeket (az emeletes házak hasadékaiba behúzódnak a denevérkolóniák, aztán tágítják, feszítik azt, a lakók meg ijedeznek tőlük). Felmerülhet a kérdés, mely állatok voltak eddig az év emlősei. A program relatíve új, 2014-ben indult, akkor a keleti sünt tisztelték meg a címmel, a tavalyi év pedig az ürgéé volt. (Mintha azonban a választó urak nem tudnák: 2011-ben már volt a denevér az év állata és akkor mi is írtunk róla a Körképben, a 129. Zöld Levélben!)
Guelmino János zentai biológus 1991-ben megjelent, Zenta és környékének állatvilága című könyvében nálunk csak a hegyesorrú, a kései, a korai, a szürke hosszúfülű denevért és a törpedenevért említi őshonosnak. Más források viszont úgy tudják, hogy a bánáti tavak közelében a tavi denevérek a leggyakoribbak. A természetes élőhelyek, ártéri ligeterdők drasztikus csökkenése, a folyószabályozások, valamint a vizek mentén gyakori vegyszeres szúnyogirtás következtében lettek nálunk olyan ritkák és veszélyeztetettek, hogy a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (veszélyeztetett állatainak) Vörös Listáján (IUCN).
A közönséges denevér (nézzük ezt az 1100 fajta közül, amennyit jelenleg ismernek a Földön) tudományos nevén Myotis myotis, szerbül slepi miš, šišmiš, németül Mausohr (Fledermaus), angolul Greater Mouse-eared Bat (lásd a filmbeli népszerű Batmant, azaz denevérembert!). Magyarul a népies neve bőregér, hisz egyedüli emlős, amelynek szárnya, sőt bőrből levő szárnyai vannak és aktívan repül, de még hanglokátorral is rendelkezik. A denevérek éjjel vadásznak, nappal barlangokban, tornyokban, magtárak padlásain, faodúkban stb. fejjel lefelé lógva pihennek. A nőstények picinyeiket "bőregér óvodákban" tartják, hogy míg ők repülnek, azok nagy csoportokban egymáshoz bújva melegítsék egymást.
A bőregerekhez sok babona is kapcsolódik (pl. vért szívnak, belegabalyodnak a nők hosszú hajába, Drakula rokonai stb. Kínában a bőség, a gazdagság, a boldogság, az egészség, a hosszú élet jelképei, Dél-Amerikában az ég és az alvilág közötti "közvetítők", ezért ott áldozati állatként is szolgálnak (volt félig ember, félig bőregér alakú maja istenség is).
A bőregerek Szerbiában (is) szigorúan védett állatok, nagyon hasznosak, hisz egyedenként naponta 2000 szúnyogot is felfalnak. Sajnos, a vegyszeres szúnyogirtás, növényvédelem drasztikusan leszűkíti életterüket és valós a félelem, hogy hamarosan végleg eltűnnek környezetünkből.
A bőregér tápláléklistája
BŐREGÉR-MONDÓKA
– Bőregér, bőregér,
gyere vacsorára,
túrós galuskára!
Hun anyád? Hun apád?
– Kertek alatt kutat ás.
– Në mënj oda, mert elás!
Siratod-ë? – Siratom.
– Jajgatod-ë? – Jajgatom:
Jaj, apám, jaj, anyám,
kedves Ignác bátyám!
Király János
(Forrás részben az internet)