Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok
A nyelv határai

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvényei az idén a nyelv határainak jegyében kerültek megrendezésre. A tavasszal meghirdetett nyelvi pályázat témái is ehhez igazodtak. A középiskolások kategóriájában a Miért érdemes a magyar nyelvet elsajátítani? címmel lehetett pályamunkát benyújtani. Az első díjat Kovács Edina, a topolyai Mezőgazdasági Középiskola tanulója szerezte meg. A második Kotelnikov Stefánia, a harmadik Faragó Zita lett, mindketten a topolyai Mezőgazdasági Középiskola diákjai. Felnőtt-kategóriában a csókai Kordován Krisztina munkáját (A nyelv határai) első díjban részesítette a dr. Hódi Éva, dr. Molnár Csikós László, Lakatos Éva összetételű bíráló bizottság.
    Csütörtökön, október 8-án 10 órától 20 középiskolás diák vett részt a beszédversenyen. A műsort Lajkó Sára vezette. A szabadon választott prózai szövegek elmondása után a második fordulóban Balázs Gézának Padfirkák című írásáról, illetve az általa keltett gondolataikról kellett beszélniük a versenyzőknek. A bíráló bizottság (dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár, Raffai Ágnes színművész, Krnács Erika előadóművész) értékelése szerint a legjobb teljesítményt Apró Alexandra, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanulója nyújtotta. A második helyen Dimitrov Nikoleta, szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulója végzett. A harmadik Losonc Lia lett, aki a Zentai Gimnázumba jár. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíját a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumba járó Szabó Regina kapta. Az adai Szarvas Gábor Könyvtár különdíjában Bencsik Blanka, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanulója részesült. A Széchenyi István Stratégiakutató Intézet különdíját Ábrahám Izsák, a szabadkai Bosa Miličević Közgazdasági Középiskola diákja kapta. Ezenkívül a zsűri dicséretben részesítette Király Florentinát, aki szintén a szabadkai Bosa Miličević Közgazdasági Középiskola tanulója, valamint Kormányos Sárát, a zentai Egészségügyi Középiskola diákját.

A negyedikesek versenye

A középiskolások versenyéről

A hetedikesek írásbeli selejtezője

    Október 9-én, pénteken 10 órától a Cseh Károly Általános Iskolában, majd pedig 13 órától a színházteremben az általános iskolák hetedik osztályos tanuló számára rendezett játékos nyelvi vetélkedőre került sor. Összesen harmincöt diák vett részt a versenyen. A játékvezető szerepét Szűcs Budai Engelbert óbecsei magyar nyelv és irodalom szakos tanár töltötte be. A műsort Nagybali Tamara könyvtáros vezette. A bíráló bizottság a következő összetételben működött: 1. Péter Krisztina, középiskolai magyartanár, 2. Lakatos Éva, ny. magyartanár, 3. Pál Zsófia, könyvtáros. A legjobbnak a következő tanulók bizonyultak: I. Tóth Zsuzsanna (Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Szabadka, tanára Smit Surányi Mária), II. Szorcsik Ivett (Thurzó Lajos Általános Iskola, Zenta, tanára Pék Domonkos Ibolya), III. Bognár Brigitta, Csáki Lajos Általános Iskola, Topolya, tanára Nagy Majlát Ágota) IV. Valtner Hunor (Csáki Lajos Általános Iskola, Topolya, tanára Nagy Majlát Ágota), V. Spasić Rebeka (Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Szabadka, tanára Smit Surányi Mária), VI. Úri Orsolya (Kókai Imre Általános Iskola, Temerin, tanára Gergely Gizella).
    A játékos nyelvi vetélkedő írásbeli részével párhuzamosan, tíztől tizenegy óráig a község negyedik osztályos tanulói is részt vettek nyelvi játékban. A játékot dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár vezette, a zsűrizés feladatait a felsősöket kísérő tanárok közül Bollók Edit, Nagy Majlát Ágota és Adankó Marianna látta el. A legjobb teljesítményt Virág Borbála nyújtotta (Cseh Károly Általános Iskola, IV. c, Ada, Barna Helga tanítványa). II. helyezést ért el Bognár Tamás (Novak Radonić Általános Iskola, IV. c, Mohol, Rúzsa Viktória diákja). III. helyezett: Nagy Evelin, (Cseh Károly Általános Iskola IV. e, Ada, Kalmár Valéria diákja). Első különdíjas Uller Botond (Cseh Károly Általános Iskola, IV. b, Ada, osztálytanító: Fejel Tóth Stefánia), második különdíjas Pálfi Jázmin lett (Cseh Károly Általános Iskola IV. e, Ada, osztálytanító: Kalmár Valéria).
    18 órától a zentai Mécsvirág együttes Amit szívedbe rejtesz… című zenés irodalmi estjén vehettek részt az érdeklődők.

A tudományos ülésszak előadói (FKJ)

    Szombaton, október 10-én 9 órakor Szarvas Gábor mellszobrának megkoszorúzására került sor (ezen dr. Láncz Irén nevében dr. Molnár Csikós László mondott alkalmi beszédet). Ezután A 28-as nemzedék című kiállítást tekinthették meg a résztvevők (dr. Hódi Éva nyitotta meg 9,30-kor). A 10 órakor kezdődő, A nyelv határai című tudományos tanácskozáson hét előadás hangzott el: Dr. Tóth Szergej: Nyelv és hatalom. Az ellenség neve és képe, Dr. Molnár Csikós László: Nyelvek önállósodása, Dr. Balázs Géza: Mire jó és mire nem jó a nyelv? A nyelvi pontosságról, Dr. Magyari Sára: Elvesztett jelentések, Dr. Hódi Éva: Bábel örökösei, Dr. Hódi Sándor: A nyelv határai, Pölcz Ádám: Erkölcsi/etikai korlátok a nyelvben. Tóth Szergej a médiában előforduló szavak gyakoriságával foglalkozott orosz példákon. Azt vizsgálta, hogyan minősíti az ellenséget a szovjet propaganda, milyen változások következnek be az ellenség megnevezésben, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az ábrázolásban is kifejezésre jutnak. Némelyik szónak a jelentésében akkora eltolódás következett be, hogy a politikai háttérbe szorította a biológiait. Például, amit mi kártevőnek nevezünk, annak megfelelője a mai orosz szóhasználatban nem a növényzetet károsítja, hanem a társadalmi viszonyokat. Molnár Csikós László azt fejtegette előadásában, hogy a világon beszélt nyelveknek csak a töredéke számít önállónak, és tölt be politikai szerepet, előfordul azonban, hogy egy nyelvből kiválik és önállósul valamely nyelv. Így jött létre többek között a macedón (a bolgárból), a moldován (a románból), az afrikaans (a hollandból), a luxemburgi (a németből), a montenegrói (a szerbből) stb. Némelyik társnyelv csupán regionális státust szerzett: fríz (angol), galego (portugál), ruszin (ukrán), vagy még azt sem: vlah (román), vend (szlovén) stb. Balázs Géza abból a wittgensteini megállapításból indult ki, hogy „nyelvünk határai a világunk határai”. Voltaképpen ezen alapul a fogalomalkotás, melynek során különféle általánosításokat végezünk. Egyébként is a nyelv segítségével olykor csak bonyolultan lehet elmagyarázni olyan egyszerű dolgokat, mint például a cipőfűző befűzése. Megnevezéseink közt olyanok is akadnak, amelyek korlátozott látásmódról tanúskodnak: kacsacsőrű emlős, orrszarvú, lótetű, bölömbika stb. A történelem során fatális tévedések is bekövetkeztek. Az aztékoknak korábban nem volt alkalmuk lovat látni, veszélytelennek vélték a spanyol lovasokat, és nem harcoltak ellenük. Magyari Sára arról beszélt, hogy az oktatásban és a nevelésben már nincsenek meg bizonyos olyan jelentések, amelyek régen megvoltak. Voltaképpen szándékos manipulációról van szó. Például a fegyelem szó tabunak számít Románia iskoláiban, másutt viszont a gyerekek biztonságát jelenti. Több szépítés is preferált, pl. lusta – alapos. Voltaképpen a nyelvben nincsenek fölösleges szavak, ezért nem kellene háttérbe szorítani némelyiküket. Hódi Éva felteszi a kérdést, baj-e, hogy nem egy nyelven beszélünk a világon. Szerinte ma már a nyelv nem gettó, amelybe be vannak zárva a beszélői, ugyanis széles körben el van terjedve az idegen nyelvek tanulása. Más nyelvek ismerete az integráció feltétele. Ez még nem jelenti a nyelvi és a kulturális örökség feladását. Probléma viszont, hogy a nyelv a tömegek manipulációjának az eszköze is lehet, úgyhogy felvetődik az a kérdés, meddig terjedhet a sajtószabadság. Hódi Sándor a nyelvnek pszichológiai és politikai vonatkozásait taglalta. Urai vagyunk-e gondolatainknak? A modern ember elveszti a biztonságérzetét, ezt kellene visszaszerezni a közösségben. Nem azok az igazán biztos információk, amikor az illetékesek megmondják nekünk, hogy miről mit gondoljunk. Némely embernek különben sem lenne saját véleménye. Az értékek zavarában az ember könnyen infantilissá válik. Pedig a gondolkodás is van olyan fontos, mint a nyelv, sőt a kettőt nem lehet egymástól elválasztani. Pölcz Ádám a klasszikus retorika felől közelítette meg a témát. Szerinte nehéz átadni a gondolatainkat. Jó szónok csak becsületes ember lehet. Meg kell, hogy legyen a hitelessége, a testi vonzereje, a gyakorlottsága és a műveltsége. A beszélő erkölcsi útmutatást ad a hallgatóságnak, az üzenetnek tehát megvan az erkölcsi ereje.  Az előadások utáni vitában Kávai Mucsi Katalin, a Magyar Szó lektora és dr. Molnár Csikós László vett részt.