Télies tavasz

    Miután farsang idején a gyerekek, valamint a felnőttek is az ünnephez illően beöltözve hangosan űzték a telet, szomorúan megtapasztalva és kiábrándítóan tudomásul vehettük, hogy az a fránya tél még sokáig itt maradt a nyakunkon. Nem tudom, hogy a fentiek vagy a lentiek keze volt-e mindebben benne, de az igazat megvallva, már nagyon unalmas és nehéz volt. Minden meglévő tartalékot belefektetve őriztük otthonaink melegét, eltüzeltünk mindent, tán még azt is, ami nem is létezett. Ez a szélsőséges időjárás nagyon megviselt mindenkit, és sajnos továbbra is folytatódik, csak most a másik végletben.
    Még nem oly rég a határ sáros volt, és képtelenség volt a földjeinket megközelíteni is, most pedig porfelhőben tündöklik a határ. Sokan már a rajtvonalon készenlétben állva várták, hogy az idővel és a természettel versenyt fussanak, mert az optimális időből már rég kifutottunk. A természet az úr, amit ő mindig tudtunkra ad, csak mi sokszor nem akarjuk tudomásul venni. Maga a természet is lassan indult be, kivárva a valós idejét. Húsvét vasárnapra kertünkben a sárgabarack kivirágzott, de csak egy fa, a többi mostanra borul még csak virágba. A tulipánok is sokat késtek, ámde a mindennapos fagyok ellenére sikerült nekik mégis megcsillogtatni szépségüket. A zentai vásárban fejünk felett repült a fészkét készítő gólya, miután másnapra a mi régi fecskéink is megjelentek hangos csiviteléssel az udvarunkban. De az időjárás mégsem akart engedni a maga igazából. Mostanra már a gyors hőséggel kell megküzdenünk, és reménykedünk, hogy nem fog minden kiszáradni, hanem közben-közben azért csapadékot is kap majd a mag és a növényzet, mely földjeinken van, és ad elegendő megélhetést a tavalyi év szárazsága után. Míg felénk a sárral és pillanatnyilag a porral küszködünk, nem is oly messze a belvízzel és a medréből kilépett patakokkal, folyókkal néznek farkasszemet a lakosok. De itt, közvetlen közel, nálunk is található hasonló helyzet, csak nem annyira veszélyes, hogy életeket kellene, menteni az elárasztott részeken, ahol kilépett medréből az áthaladó víz. Ada község délnyugati részén, nem mesze Völgyparthoz, párszáz méter hosszan folyik a Csikér patak. A medréből kilépett patakhoz közel, a Moholi nagyúton található egy mostanában épülő borospince is, melynek tulajdonosa az adai Kelemen József. Itt csak annyi a gond, hogy a patakhoz közel levő szántóföldek vannak elárasztva vízzel. De most már ott jártamkor látszott, hogy a víz visszahúzódik.

A kiöntött Csikér

Húsvéti kiállítás Völgyparton Mezei Violettával

    Az események közül szeretném megemlíteni a húsvéti kiállítást, amit a Völgyparton szerveztek az idősek nappali klubjában. A helyi közösség épületében működő klubot a moholi idősek otthona működteti, ahol az idősek minden nap délután összejönnek szórakozni. Mezei Violetta vezetésével nagycsütörtökön délelőtt került sor a kiállításra, melyre az előző napokban néhányan készültek tojásfestéssel és más ügyes kézimunkával, melyek húsvéti jellegűek. Az elkészített tárgyakat meg is lehetett vásárolni, a begyűlt pénzösszegből virágokat veszünk, és az épület előtti sziklakertet és környékét ezzel a jótékonykodással tesszük szebbé. A szervezés sikeres volt, nemcsak azért, mert sikerült mindent értékesíteni, hanem mert egy kis megmozdulás volt e kis településen.
    Húsvéthétfőn, a hagyományhoz híven, a lányok, menyecskék, na és az asszonyok is részesültek a locsolkodók tevékenységéből. Mozgolódás volt, településeink egyik feléből a másikba, keresztbe hosszába járkáltak az iskolás fiúk osztálytársaikat meglocsolni, de a felnőttek is, akik pedig a szeretteiket és ismerőseiket látogatták meg és locsolták meg. Igaz, hogy akkor még nagyon friss virág és illat nem volt, de illatos parfüm igenis volt.
    Végül nem oly rég, e rekkentő melegben már, a Cseh Károly Általános Iskola törökfalusi tagozatának diákjai részt vettek a 44. Mit tudsz a közlekedésről? községi közlekedési szemlén, amelyet Moholon tartottak április 19-én. A felsős iskolásokról volt szó, akik részt vettek a szemlén, és a négy iskolai tagozat, csapat közül a törökfalusi tagozat összesítésben a harmadik helyen végzett. Öt törökfalusi és két völgyparti diák vett részt ezen a megmérettetésen, közülük Bender Márk harmadik helyezést ért el a fiúk csoportjában. Ez a kis csapat a harmadik helyért egy kis kupát kapott, ezt az iskolájukban majd büszkén kiállítják, azzal az örömmel, hogy törekvésük és tudásuk nem volt hiábavaló.

Molnár József