132. Zöld levél
A SZOPTATÁS VILÁGNAPJA
Augusztus elseje a szoptatás világnapja, az ezt követő hét pedig a szoptatás világhete volt. A nemzetközi szervezetetek ily módon kívánják felhívni a világ lakosságának figyelmét a szoptatás fontosságára és az anyatej pótolhatatlanságára. 1990. augusztus 1-jén 32 ország kormánya és 10 ENSZ szervezet (köztük a UNICEF és a WHO) írta alá az Innocenti nyilatkozat a szoptatás védelméről, elősegítéséről és támogatásáról című dokumentumot, amelyik kimondja:
„Annak érdekében, hogy megvalósuljon az édesanyák és gyermekek egészségi és táplálkozási optimuma, globális célként tűzzük ki, hogy minden nő kapjon lehetőséget a kizárólagos szoptatásra, és minden csecsemő születésétől 4-6 hónapos koráig kizárólag anyatejjel táplálkozzon. Ezután megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű kiegészítő táplálék mellett a szoptatás folytatódhasson egészen a gyermek két éves koráig, vagy még tovább.”
Miért is méltó ünneplésre a szoptatás és az anyatej?
Lássuk a tényeket, érdekességeket:
A legtökéletesebb, legkönnyebben emészthető táplálék a csecsemők számára az anyatej, mert tökéletes arányban találhatók meg benne az alkotóelemek.
Az előtej (kolosztrum) immunanyagban bővelkedik, ami segíti a magzatszurok ürülését, és ezáltal az élettani sárgaság is enyhébb lefolyású lehet. A WHO ajánlása szerint az első hat hónapban a kizárólagos szoptatás ajánlott, majd megfelelő hozzátáplálás mellett folytatható a gyermek két éves koráig vagy még tovább. Az ajánlás oka, hogy egy hat hónapnál fiatalabb csecsemő emésztőrendszere nem áll készen más táplálék feldolgozására, és csak kb. két éves korában erősödik meg az immunrendszere annyira, hogy boldoguljon az anyatej védő hatása nélkül is.
Csodálatos módon, az anyatej összetétele mindig a csecsemő, kisgyermek igényeihez igazodik, bármely életkorban! Koraszülött babánál éppúgy, mint egy-két éves kor feletti gyermek esetében! Az anyatej minősége soha nem romlik, nem lesz híg és elvizesedett, vagy kevésbé tápláló, mindig pont olyan, amilyennek lennie kell! Az anyatej megfelelhet egy komplett étkezésnek is, hiszen a szopás elején ürül a hígabb, szomjoltó tej („leves”), és később ürül a sűrűbb, laktatóbb tej („főzelék”).
A szoptatás valóban véd egyes betegségek ellen, de ez nem azt jelenti, hogy az anyatejes babák soha nem lesznek betegek. Ám lényegesen kevesebbszer betegednek meg, illetve a betegségek gyorsabb lefolyásúak.
A szoptatás csökkenti a gyermek hízási hajlamát. Ennek oka, hogy az igény szerint szopizható gyermek, baba maga jelez, ha éhes vagy szomjas és nem egy rajta kívül álló rend szabályozza mechanizmusait. Annyit és akkor fogyaszt, amennyit és amikor szeretné.
A szoptatás kedvező hatással van a fogazatra is, hiszen a szopómozgás „dolgoztatja” az arc izmait is, alakítja a fogazatot. Több éven át tartó kutatás eredménye alapján azok a gyermekek, akiket hosszabb ideig szoptat az édesanyjuk, és nem kapnak tápszert az anyatej mellé, jobb eredményeket értek el az intelligencia-teszteken.
Nem mehetünk el szó nélkül a szoptatás édesanyára tett hatásai mellett sem: szülés után segíti a méh összehúzódását, csökken a mell- és petefészekrák esélye, sőt, a csontrák esélyét is csökkenti, és nem utolsósorban a kötődés kialakulását az anyában is megfelelően alakítja.
A szakemberek megalkották a szoptatás nemzetközi szimbólumát is. Ezzel a jellel hívják fel a figyelmet egyes helyeken – legyen szó akár parkról, állatkertről vagy közintézményről – hogy az szoptatás-barát helyszín! Sajnos, jelenleg Magyarországon és Szerbiában sem igazán elterjedt, de összefogással elérhetjük, hogy a szoptatást támogató helyszínek gyarapodjanak és a szoptatás végre egy elfogadott, akár ünnepelt, de semmiképp se szégyellnivaló tevékenység legyen!
Király János
(Forrás: figyelő net)