István király színe előtt

    Augusztus 20-án, első királyunk, Szent István ünnepén Ada község ünneplő lakossága már hatodik éve a moholi Szent György templomban és a templomkertben álló Szent István szobornál emlékezik államalapító királyunkra, aki – bár ezer éve uralkodott – még ma is első és legnagyobb királyként él tudatunkban. Nem ok nélkül!

István király szobra virágdíszben

    Az idei, augusztus huszadikai moholi ünnepség a legszebb emlékezetünkben marad meg, elsősorban a 18 órai szentmise egyedülálló ünnepélyes hangulata, gondosan megszerkesztett liturgiája és Barát Gábor plébános bátor és lényeg-retörő prédikációja miatt. Igaz, nem kellett hozzá nagy képzelőerő, csak ki kellett mondania az igazságot! És ő kimondta.
    Eszerint honi magyar pártjaink vezetői István király intelmei közül a leges-legelsőt, és az egyik isteni főparancsot ('Szeresd felebarátodat, mint önmagadat') is megszegve, külön-külön ünnepeltek. Egy részük délelőtt koszorúzott, többségük meg délután, estefelé, a szentmise után. Noha a pártok vezetői egytőlen egyig kereszténynek tartják magukat, mégsem tűrik meg egymás közelségét, még államalapító nagy királyunk ünnepén sem hajlandók egymás mellé állni, vagy egymás közelségét elviselni.
    Így hát a szentmise volt az egyedüli fennkölt alkalom, hogy méltóképpen tisztelegjünk nagy királyunk előtt, és hogy ajkunkról önzetlenül és őszintén felcsendülhessen Őseink buzgósága, a 'Hol vagy István király? Téged magyar kíván' és a Himnusz. A szentmiséről mindannyian lélekben megerősödve mentünk a második koszorúzásra.

Búrány Árpád és Bartusz Bettina verses előadása a templomban

Barát Gábor prédikál

Készülődés a délutáni koszorúzáshoz

    Az első koszorúzás a Magyar Polgári Szövetség szervezésében 10 óra után kezdődött és ezen – miután a jelenlévők közösen elénekelték a magyar himnuszt – Sass Tamás az MPSZ községi elnöke ('Határozottan és  elszántan kell fellépnünk, hogy végre valósággá váljon autonómiatörekvésünk, a szabad nyelvhasználat, az esélyegyenlőség és hogy megszűnjenek a magyarság elleni atrocitások.'), Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke ('Ma itt a vajdasági magyarság körében öt törzs van, öt törzsfőnök. Öt törzs működik, de ebből az öt törzsből, sajnos, csak négy gondolkodik úgy, hogy össze lehetne fogni, együtt lehetne gondolkodni, dolgokat megtárgyal-ni és a magyarság érdekében együtt gon-dolkodni. Egyetlenegy törzs van, egyet-lenegy párt – ha úgy tetszik – amelyik nem hajlandó erre. Mindenféle légbőlkapott kifogásokat talál ki, és nem akar együtt gondolkodni, együtt dolgozni, együtt tenni a többiekkel. Nagy kár ez nekünk.'), dr. Halász József filozófus (a Szent Korona Tanról és a Szent Korona értékrendről beszélt), valamint Benis Miklós, a Magyarok Szövetsége országos elöljárója mondott beszédet, közben Pataki Mária elmondta a Piros-fekete lobogó című verset is. Utána az MPSZ nevében Rácz Szabó László és Sass Tamás, a VMDK nevében Kalmár Gábor és Csonka Áron, a Vén Fiáker Lovas és Fiáker Klub nevében pedig Szabó József - Serif helyezett koszorút, illetve csokrot Szent István szobrának talapzatára.

Őseink buzgósága Dőri kéziratos (1763) Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja? Hol vagy István király? Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben teelőtted sírván. Rólad emlékezvén csordulnak könnyei, Búval harmatoznak szomorú szemei. Lankadnak szüntelen vitézlő karjai, Nem szűnnek iszonyú sírástól szemei. Virágos kert vala híres Pannónia, Mely kertet öntöze híven Szűz Mária. Katolikus hitnek bő volt szép virága! Be megsötétedett örvendetes napja. Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid, Hozzád fohászkodunk árva maradékid. Tekints István király, szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet régi országodra.

    A második, önkormányzati közös tiszteletadás 18 órakor a már említett szentmiseáhítattal kezdődött, amelyen Szent Istvánról szóló versösszeállítást mondott Bartusz Bettina és Búrány Árpád, majd az emlékműnél az adai önkormányzat nevében Bakos Zoltán, a Magyar Nemzeti Tanács nevében dr. Molnár Csikós László, a VMDK nevében Csonka Áron, a Demokrata Párt nevében Dragoljub Bajić, a VMDP nevében Györe Béla, végül a VMSZ nevében Világos Valéria és Mészáros Hajnalka koszorúztak.

Király János