ADÁN JÁRT A FELTÁMADÁSI SZÁRNYAS KERESZT

    2005 óta immár 5. alkalommal szervezik meg a feltámadási menetet, amely a Balaton-parti Zamárdi polgárainak kezdeményezésére nagypénteken Zamárdiból, illetve Tihanyból indult, s pünkösdvasárnap ér célba Csíksomlyón.
    A mozgalmat a 2004. december 5-i népszavazás után hozták létre a szervezők, hogy ily módon fejezzék ki csalódottságukat a kettős állampolgárság megadásáról szóló referendum eredményét illetően. A mintegy 3000 kilométeres zarándoklat a Balatontól Csíksomlyóig (a búcsúig) áthalad a történelmi Magyarország minden utódállamán. A távolságot a résztvevő közösségek körülbelül 40-50 kilométeres szakaszokat vállalva stafétaszerűen teszik meg. A zarándoklók menete két irányban, felső és alsó ágon halad, az útvonal képzeletben egy szívet rajzol a Kárpát-medencében.

Szauer Miklós plébános a szentmisén felolvasta azt az üzenetet, amit az adai hívők nevében tettek a keresztet kísérő könyvbe:     „Szent István királyunk, több mint ezer éve, a kilátástalanság, az ínség nehéz éveiben a Szűzanya oltalmába ajánlotta kis nemzetünk jövőjét. A hosszú évszázadok alatt ez a segítség nem maradt el. A kereszt mindig a helyes utat mutatta a múltban a magyarságnak, a nemzet nem fordult el tőle.     A csíksomlyói kereszt a Szűzanya képével, szobrával évszázadokon át erőt adott a magyarság megmaradásához, segített bennünket a nemzeti megújulásban.     Súlyos gondokkal küzdő gyermekeinkkel a Szűzanyához fordultunk bizalommal, és hisszük, hogy segítségével erősíteni tudjuk nemzetünk egységét és az összetartozást a világban szétszórt magyarok között.     Ada, 2009.V.2. és 3.”

    A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el Baranyán és a Délvidéken, majd az Alföldön át, a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva a Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. A tavalyihoz képest az idei menet új oldalágakkal gazdagodott az új jelentkezések, meghívások miatt. Így történt ez velünk is, és a kereszt most először került Adára, ahol két napot időzött a Szentháromság templomban, de fogadásakor, május másodikán ünnepi műsort tartottak tiszteletére a nyári színpadnál, harmadikán pedig szentmisén köszöntötték, majd vitték utána Zentára.
    Az adai megállón, a szentmisén, egy fehér szalagot kötöttek a többi mellé, amelyen Ada község címere mellett ez a Bibliából vett idézet állt: „De hű az Úr, aki megerősít titeket. Ada, 2009. V. 2.”
    A feltámadási menet jelvénye egy Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt, mely úgy van kifaragva, hogy mindkét útvonalon egy teljes jelképet mutasson. A nemzeti egységet a jelvény úgy fejezi ki, hogy a zarándoklat indulásakor még egy a feltámadási jelvény, majd a tihanyi kálvária feszületénél kettéválik. A jelvényre a résztvevő közösségek – kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését – egy szalagot kötnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket. A menet fogadásáról és továbbindításáról a helyi plébániák, lelki közösségek, cserkészcsapatok, vallási érzületű civil szervezetek stb. gondoskodtak. Ma, amikor ekkora széthúzás tapasztalható mindenütt a Kárpát-medencében, csodálatos dolog, hogy katolikusok és protestánsok akár együtt és egyszerre erősítik a magyarság eszméjét.
    A Feltámadási menet pünkösdkor úgy ér véget, hogy a mádéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felviszi a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében zajló nagymisére. Ott az oltár előtt egyesítik őket, s az újra egy jelvényt azután a csíksomlyói közösség viszi le a plébánia templomi csángó misére. Ebben a templomban őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvényeket pedig évente visszaviszik a balatoni kiindulási helyre.

Király János