A cukorbetegség

    A cukorbetegség  (diabetes mellitus) a szervezet anyagcseréjének krónikus megbetegedése. Az elnevezés az egyik főtünetre, a cukornak vizelettel való fokozott kiválasztására és a megemelkedett vizeletmennyiségre utal. A betegség oka a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevü hormon hiánya, vagy a szervezetnek inzulinnal szembeni érzéktelensége (inzulinrezisztencia, relatív inzulinhiány) vagy mindkettő.
    A tápcsatorna a táplálékkal felvett szénhidrátokat glükózra (szőlőcukor) bontja. A glükóz a bélfalon keresztül a vérbe kerül és ezúton a test minden részére eljut. A hasnyálmirigy(latinul  pancreas) Langerhans-szigeteiben ezzel egy időben az ún. béta sejtek egy hormont (inzulin) termelnek és bocsátanak a keringési rendszerbe. A vér cukorkoncentrációja (vércukorszint)ezáltal állandóan ellenőrzés alatt van, és csak bizonyos határok között változik. A vércukorszint még  egy hosszabb-rövidebb böjt alatt is a normális tartományban marad, mert a májban folyamatos szőlőcukor-újraképzés  zajlik, és ez  biztosítja a vércukornak állandó szinten tartását. Ha az inzulin hiányzik (abszolút inzulinhiány), vagy nem tud rendesen hatni (relatív inzulinhiány), hiányzik az inzulinnak glukoneogenesist gátló hatása, és a szabályzás felborul. Ezenkívül van az inzulinnak még egy hatása: ez az egyetlen hormon, amely a zsírtartalékok felépítését végzi a zsírszövetben, és azt támogatja, hogy a zsír a raktárakban maradjon. Az inzulin abszolút hiányában ezért léphet fel testsúlycsökkenés.
    A cukorbeteg szervezetében a sejtek (az agysejtek kivételével) nem tudják a glükózt a vérből  felvenni, így a vérben  marad. Emellett a glükóz-újraképzés is növekedik a májban. Ezek a folyamatok együttesen ahhoz vezetnek, hogy megemelkedik a vércukorszint.
    A cukorbetegségnek több típusa létezik. A tünetek és a kezelés az egyes típusokban különbözik.
    Az 1-es tipusú diabetes mellitus (más néven inzulinfüggő diabetes mellitus) autoimmun betegség, melyet az abszolút inzulinhiány okoz. Hátterében az áll, hogy a szervezet immunrendszere idegenként ismeri fel a saját sejteknek egy részét, és autóimmun gyulladás következtében elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei. Ez a diabétesz bármely  életkorban előfordulhat, de leggyakrabban gyermek- és felnőttkorban jelentkezik. A betegek általában soványak, gyakori a jelentős fogyás a betegség megállapítása előtt. A tünetek gyorsan alakulnak ki, a betegek kezeléséhez inzulin szükséges. Kezeletlen vagy rosszul kezelt, súlyos esetben tartósan magas vércukorszinttel (hiperglikémiával) és ketózissal járó életveszélyes állapot, az ún. ketoacidózisos kóma alakulhat ki.
    A 2-es tipusú diabetes mellitus (más néven  nem inzulinfüggő diabétesz) az izolált szénhidrátok fogyasztása(cukor, fehér liszt stb.) a magas  glikémiás index (GI) miatt okozzák. Minél magasabb a glikémiás indexe a szénhidrátnak, annál magasabban szívódik fel és jut a vérbe, és annál nagyobb inzulintermelésre serkenti a szervezetet.
    Az éveken át tartósan magas inzulinszint, pontosabban étkezésként egy-egy hatalmas inzulinhullám miatt a sejtek védekezni kezdenek a beléjük pumpált túl sok cukor ellen, és kialakul az inzulinrezisztencia, vagyis a sejtek ellenállnak az inzulin sejthártya nyitogató kísérleteinek. Ám mivel az agy érzékeli, hogy a vérben ott a sok cukor, utasítja a hasnyálmirigyet, hogy még több inzulint termeljen, a sejtek viszont egyre jobban ellenállnak. Egy ponton azonban a hasnyálmirigy feladja a küzdelmet, és a tartósan magas  vércukorszint  elkezdi „áldásos” hatását: vakság, lábamputáció, érelmeszesedés, infarktus és impotencia lesz a következménye.
    Az inzulin-rezisztencia szorosan összefügg az elhízással, nem véletlenül, mivel az elhízást a magas glikémiás indexük miatt az izolált szénhidrátok okozzák. A 2-es típusú betegek 80%-a elhízott, többségük magas vérnyomástól is szenved. A betegség általában középkorú vagy idős embereknél alakul ki. A világon a 2-es típusú betegek száma drámaian növekszik (az összes cukorbeteg 90%-a 2-es típusú betegségben szenved). Ma már tudjuk, hogy a 2-es típusú cukorbetegség súlyos, mivel mintegy 10-15 évvel lerövidíti a várható életkort, nagyon magas a vele kapcsolatos a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága és súlyossága.

(Folytatjuk)

Dr. Kelemen Csilla