EZ TÖRTÉNT TÖRÖKFALUBAN ÉS TÁJÉKÁN
A „földesztergályosoknak”, ahogyan errefelé viccesen nevezik magukat a világ legnagyobb szabad ég alatti műhely munkásai, a földműveseknek nagyon nagy örömére megérkezett a várva várt csapadék. Lassan elkeseredtek, és szomorúan nézték a földjükbe elvetett és elültetett magok szenvedését a csapadékhiány miatt és a melegen tűző napsugaraktól. A tavaszi ültetés és vetés sok helyen száraz porba történt meg, aki pedig tavasszal szántott, annak a göröngyökkel kellett megszenvednie. Végül az imára kulcsolt kezek és az ég felé emelt szemek, melyek az Ég Urától kérlelték az áldásos esőt, meghallgattatásra találtak, és meg is érkezett a májusi eső, amely tényleg aranyat ér! Hatalmas kő esett le a szívekről és hatalmas sóhaj hallatszott, amikor a nagy gomolygó felhőből ömlött a csapadék. Lesz termés mégis, olyan amilyen, de több, mintha az utolsó pillanatban nem érkezett volna meg az áldásos csapadék. A majálisozás száraz időben múlott el az ünneplők részére, akik az Engelmann tanyára, Palicsra, Adára vagy még messzebbre eljutottak. A településeinken csend honolt, ez ünnepnapokon szokott jellemző lenni, és amikor nagy mennyiségű csapadék hullik, akkor azt a napot „agrárszünetnek” nevezik a lakosok. Egy adai csoport lent a völgyön a „Berze-rancson” majálisozott, tagjai nagyon is jól érezték magukat, és nagyon megkedvelték ezt a tájat, ahol a régi szép időkben nagy vásárokat tartottak. A csoport a majálist tűzijátékkal is megünnepelte, ezt a völgyparti lakosok is észrevették és láthatták.
A Cseh Károly Általános Iskolának Törökfaluban működő részlegében Tavaszi vásár elnevezéssel a tanárok és diákjaik április 2-án egynapos vásárt szerveztek az iskola tornatermében. A vásáron a tanulók kézműves munkáját vehették meg az érdeklődők. Nagyon sok érdekes és ügyesen elkészített portéka közül lehetett választani. Volt festett tojás, asztali dísz, kép, de még sütemény is az asztalokra kitéve a vásárlók számára. Ezzel a vásárral a tanulók ügyességének fejlesztése volt a cél, de mindenképpen az osztályok támogatására használják fel az összegyűjtött pénzösszegeket.
A valkai sori lakosok megkezdték a készülődést az idei aratóünnepség megtartására, valamint a nyár folyamán egyhetes lelki tábor is lesz településünkön. Az Ifjúsági otthon kis bővítésre szorul, így hát egy nagyobb konyharészt építenek a meglévő épülethez. A lakosok összefogásával valósul meg ez a terv, a helyi közösség anyagban segít be. A munkálatok elkezdődtek és lassanként épül a konyha.
Szent Márk napján búzaszentelést szerveztek az előre kijelölt búzatáblánál ahol majd az arató ünnepséget tartják majd Valkai soron. A szentmisét ft. Szauer Miklós adai plébános mutatta be az egybegyűlt hívők számára, megszentelte a búzatáblát, ezt egy kis szerény ünnepség követte az Ifjúsági otthonban. Mintegy háromszázan összejöttek a búzaszentelésre, ezzel a szervezők nagyon meg voltak elégedve. Egyúttal településüket is szépítették, kétszáz tuját ültettek el az út mentén az Új Barázda Mezőgazdasági Birtok bejáratától a Törökfalu felé való elágazásig.
Törökfalun és Völgyparton nagy esemény történt május 12-én, fiataljaink a bérmálás szentségében részesültek. Ft. Kozma Róbert adminisztrátor és Dávid Beáta hitoktató készítették fel e két település hittanosait a nagykorúság szentségére, ezt msgr. dr. Pénzes János megyéspüspök szolgáltatta ki. Ezen a napon nagy ünnep volt és öröm is a fiatal hívőknek de szüleik számára is. A hétköznapi rohanó élet egy napra megtorpant, mivel mindenki ünnepi hangulatban volt.
Az újvidéki mezőgazdasági kiállításra a helyi közösség és a valkai sori földműves-szövetkezet szervezésében május 17-én egy autóbusszal utaztak településeink lakosai, akik már évek óta megnézik ezt a rendezvényt.
Völgyparton az elmúlt év végén megkezdték a régi szélmalom felújítását. Az idén április végén újból megjelentek az adai AKORD cég munkásai, és folytatták az épület visszaállítását az eredeti állapotába. Most az épület falait építik újból fel. Az épület lassan visszakapja eredeti magasságát és kinézetét. Az eddigi munkálatokat a Nemzeti Fejlesztési Alapnál és a Vajdaság Autonóm Tartomány kulturális titkárságánál elnyert pályázatból fedezik.
Sajnos egy sajnálatos eset is történt. Valkai soron a helyi közösségi üdvözlő tábla alá szép petúniákat ültettünk, hogy ezzel is szebbé tegyük környezetünket, de már másnap virradóra hűlt helyük volt a szép virágoknak és a cserepeknek is. Ugyanez történt Törökfalun is, a helyi közösség épületének ablakából is ellopták a virágok egy részét. Sajnos a szegénység arra is ráviszi a mai embert, hogy egy ilyen kicsi, egyszerű gesztust, a környezet szebbé tételét is tönkretegye.
Molnár József