LXVIII. ZÖLD LEVÉL

AZ IDEI ÉV MADARA A TÖVISSZÚRÓ GÉBICS

    A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden esztendő végén megválasztja a következő év madarát, amit aztán tizenkét hónapig megillet minden figyelem és minden védelem, mert a világban uralkodó, környezetpusztító állapotok következtében az összes vadmadarat – szinte kivétel nélkül a törvény előtt is – teljes védelem illet. Így lett a Pannon medencében a 2006-os év madara a közismert tövisszúró gébics(Lanius collurio). Népi elnevezései: vasfejű, vasfejű gábor, vasfejű gáborján, vasgáborján, csettegető, törökveréb, stb., amit egyéb gébicsfajtákra is mondanak.

    A pacsirta nagyságú, Európa középső részén egykor még olyan közönséges madárka mára már igencsak megfogyott. Az Európai Unió régebbi országaiban a gébicsek, és számos más, agrárterülethez kötődő faj eltűnéséhez nagyban hozzájárult az EU nálunk manapság olyan sokat emlegetett földalapú agrártámogatása, amely még a kedvezőtlen adottságú területeken is intenzív gazdálkodásra ösztönözte a földtulajdonososkat, földhasználókat. A vegyszerezéssel ugyanis elfogyott a gébicsek rovartápláléka, a bokrok, sövények, fasorok felszámolásával pedig a fészkelőhelye is eltünt. Így történt ez még a mi Adánkban (!) is, ahol a fürdőigazgatóság, érthetetlen okból, a területén belül és kívül (félre)eső minden bokros, vadrózsás részt letarolt, kiirtott, így éppen a gébicsek birodalmának nagy részét semmisítette meg!
    Mindezek ellenére Ada környékén évente 15 gébics fészkelését és költését is feljegyezzük (persze ennél több is lehet). A Tisza mentén, a rekreációs park és a fürdő mögötti, a bokrokkal, vadrózsával benőtt, de még épen maradt részeken, temetőinkben, utak mentén talákozhatunk vele.
    A tövisszúró gébics jellegzetes vártamadár, mindig valamilyen kiemelkedő ponton, bokrok tetején, régente távírósodronyokon, gabonakereszteken, nem túlságos magas fák hegyén üldögél, könnyű észrevenni. Közismert tulajdonsága, szokása, hogy élelmét rendszerint tövisekre szúrja. Sokszor egymás mellett több ilyen feltüzelt rovart, darazsat stb. találhatunk, melyeket, ha egyszerre nem költhet el, mintegy éléskamrában tartogat, és visszatér hozzájuk. Hangja csek, csett, csek, de a hím ügyesen utánozza más madarak énekét, és a fecske, veréb, cinege és egyéb fészke táján élő fajok strófáit sajátszerű, szép énekébe beleszövi.
    Csak április utolsó, május első napjaiban érkezik Afrika vagy a Perzsa-öböl felől. A párok évente egyszer, esetleg kétszer költenek, az elpusztult fészekaljat pótolják. Gyakorlati védelmét elsősorban élőhelyének biztosítása, a bokrosok, bokorsávok védelme és telepítése jelenti.

    A tövisszúró gébicset a madárvédők világszervezete, a Bird Life International bizonytalan jövőjű madárnak ítélte, pedig nálunk az egész Pannon medencében, így Európában, egyedülálló értéket képvisel.

    Hagyjuk meg a vadrózsabokrokat a réteken, az utak mentén! Az az ő otthonuk!

Király János