Nyelvi figyelő
Halálos csokitorta

    Az ünnepek közeledtével a szokásosnál is többet forgattuk a szakácskönyveket, nézegettük a recepteket, milyen újdonsággal, konyhaművészeti remekléssel tudnánk a családunkat meglepni. Hát, itt van pl. a halálos csokitorta nevű figyelemreméltó tortakülönlegesség, melynek a megnevezését olvasva alig tudunk elfojtani magunkban egy kaján mosolyt: ezt a tortát elég lesz egyszer elkészíteni, aztán már nem lesz kinek… A receptet figyelmesen áttanulmányozva azonban kiderült, hogy nem Agatha Christie és Sherlock Holmes regényeiből származik a recept, hanem Stahl Judit szakácskönyveiből, és az összetevők alapján igen finom édességet jelent.
    De ha a neve miatt idegenkednénk is a halálos csokitorta elkészítésétől, és más, szolidabb nevű tortákat készítenénk szívesebben, arra is van lehetőségünk. Mit szólnánk pl. a brutális diótortához, a brutális csokis sütihez vagy a hét halálos bűn csokitortához? Ez utóbbi valamilyen rejtélyes módon a hét főbűnre – harag, bujaság, fösvénység, kevélység, restség, torkosság, irigység – való csábítást rejti magában.
    Úgy látszik, újabban nincs határa a „blikkfangos” (szembeszökő, figyelmet felkeltő) megnevezéseknek. Mintha a szavak a megszokott és általánosan elfogadott jelentésükben már nem lennének elégségesek ahhoz, hogy gondolatainkat kifejezzük. Sőt, a fenti példák alapján úgy tűnik, néha éppen az ellenkezőjét mondjuk, mint amit megértetni szeretnénk. Szokásos értelemben a halálos szó azt jelenti, hogy „halált okozó” – halálos seb, halálos baleset, az egyház tanítása szerint olyan bűn, amely nem nyer feloldozást: halálos bűn; és van egy olyan használati köre is a szónak, amely arra utal, hogy valami rendkívül nagy mértékű: halálos kín, halálos gyűlölet. Ha rokon értelmű szavakkal szeretnénk behelyettesíteni a halálos szót, olyan kifejezések jutnak eszünkbe, mint pl. végzetes, pusztító, gyilkos, és még véletlenül se az, hogy „nagyon finom”. Nincs ez másként a brutális szóval se. Az Idegen szavak és kifejezések szótára (Bakos) szerint a brutális latin eredetű szó, mely ”állatiasan durva, kíméletlenül erőszakos” jelentésben használatos. Nyilván nem ezek a jelentések vonatkoznak a fent említett tortakülönlegességekre, hanem éppen ellenkezőleg: a sütemények és torták nem mindennapi finomságát kívánják hangsúlyozni. Egyébként úgy látom, a sütés-főzés területén teljesen polgárjogot nyert a brutális jelző: „brutális receptek” címszó alatt rengeteg receptet olvashatunk az interneten.
    Jó lesz tehát, ha elszakadunk nagyanyáink salátává olvasott konzervatív étel-, ital-, süteményleírásaitól, és mielőbb tudomásul vesszük – mint ahogy az interneten olvastam – , hogy „megjelent a világban a csokitorták új generációja. Ezek a modern desszertek merészek és határozottak, mert tele vannak mély izzású, különlegesen extra minőségű étcsokival.” Ha tehát haladni akarunk a korral, nem elégedhetünk meg holmi finom, könnyű piskótával, foszlós kaláccsal, hanem annak minimum merésznek, határozottnak és mély izzásúnak  – mondhatnánk: „halálosnak” – kell lennie. Vagy mégsem? Én inkább a hagyományos megnevezéseket választanám.

Hódi Éva