TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK – 2013

    Ez év július utolsó hétvégéjén  a Moholi Napok alkalmából, megtisztelte falunkat látogatásával községünk  testvértelepülései közül Budakalász  és  Nemesnádudvar küldöttsége. A kalászi küldöttséget Rogán László polgármester vezetésével Krepák Tamás alpolgármester és Ercsényi Tiborné alpogármester asszony férjével képezték. A faluünnepség bő programja mellet megtekintették a moholi katolikus templomunkat, és a pravoszláv templomot is. Szombat délelőtt piaclátogatáson vettek részt Adán és a központban, mintegy nosztalgia séta közben a Damjanich-domborműhöz is ellátogattak. A tartalmas hétvége egy meghívással zárult a Midight táncegyüttes részére.
    A mintegy 40 tagú moholi együttes a szeptember 15-én tett eleget a meghívásnak a Budakalászi Városnapok alkalmából. Az immár második alkalommal Kalászon fellépő gyermekek nagyon tartalmas és tetszetős produkcióval kedveskedtek a házigazdáknak, akik még a kiutazásuk költségeinek nagy részét is fizették.  Sajnos, az idő nem igazán kedvezett a szereplőknek, de a fellépés mellett még így is sikerült egy városnézést is beiktatni, valamint az esti Zanzibár-koncertet és az utána következő tűzijátékot is megtekinteni.

Kóló a nemesnádurvari pincesoron

    Nemesnádudvarról, ebből a félig sváb, mintegy 2000 lelket számláló faluból, Schumacher István és neje járt nálunk, akikről tudni kell, hogy szoros kötődésük van falunkkal.  István igazából a felmenői révén, és mint nagyon sok más nádudvari is, Moholról a II. világháború után kerültek ebbe a bortermeléséről híres településre.  Ők, úgymond, hazajárnak ide hozzánk. Még a múlt század 90-es éveiben köttetett testvér-települési kapcsolat az ott letelepedett moholiak és az itthoniakkal ápolt rokoni kapcsolatok révén. Mikor kint jártunk, nagyon sok moholi és adai ismerőssel futottunk össze.  Az elmondások szerint a 90-es évek elején (miloševići idők) amikor a boltjainkban alig volt árú a nemesnádudvariak sokat segítettek bennünket gyógyszerrel. Nagyon sok rakomány érkezet tőlük hozzánk.
    Mielőtt hazaindultak volna, ők is egy meghívással kedveskedtek, amely, az adai önkormányzatnak, a moholi HK vezetőségének, valamint a Novak Radonić szerb néptánccsoportnak, és egy magyar néptánccsoportnak szólt (végül a Vadvirág és az Aranykapu is kijutott).
    A szeptember-végi (3 napos) bornapokra községünkből mintegy busznyi, 50 fős társaság utazott el. Az EU által pályázat útján finanszírozott rendezvénysorozaton Németországból (2), Szlovákiából és mi Vajdaságból – Szerbiából voltunk jelen. Ebben a Bács-Kiskun megyei, a német precizitás alapján rendezett, borospincéiről híres faluban feledhetetlen két napot töltöttünk.
    Nagy élmény volt a Bátyai Paprikamúzeum, a Falumúzeummal egyetemben, a  Bakondpusztai (Magyarország földrajzi közepe) csikósbemutató, a borpince-látogatások, a paprikafűzés, az idei Magyar Vágta győztese által (a bajai Kovács Dénes) bemutatott, megnyert zászló és szintén az ott elnyert vándordíj, egy 1848-as szablya megtekintése,  a vasárnapi  kétnyelvű (magyar-német)  katolikus szentmisén való részvétel.
    A Vadvirág és az Aranykapu táncosai is nagyon szép műsort mutattak be, mégis, a fő attrakciót a szerb táncokat bemutató moholi Novak Radonić együttes jelentette Már szombat este is ők kapták a legnagyobb tapsot, a vasárnap délutáni fellépésük végén, a nézőközönséget is bevonva eltáncolt užicei kolo és a Šurda-dalával (Adio) elbúcsúzva, egyértelműen ők vitték el a pálmát.
    Ami számomra nagyon jól eső érzés volt, az az, hogy a három táncegyüttesünk fiataljai magyar-szerb, szerb- magyar együtt tudtak szórakozni, még műsoron kívül is, az utcán táncolva, énekelve. Erről szólt az egész, a barátságról, az ismerkedésről, egymás kultúrájának megismeréséről.