Hírek a szakszervezetből
Az év elejétől 10 000 vállalat állt le
Az elmúlt kilenc hónapban 10.800 vállalat zárta be kapuit, ez kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. Ugyanakor, a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség adatai szerint (APR) csak 6.400 céget nyitottak meg, ami 15%-kal kevesebb, mint 2010-ben. Nem igen látni a kiutat ebből a helyzetből, hiszen minden nyilvántartásból törölt cég nem kis számú, bevétel nélkül maradt családot hagy maga után, s így napról-napra egyre hosszabb a munkanélküliek listája is. Milan Knežević, a Kis- és Középvállalatok Szövetségének elnöke szerint a vállalatok gyakoribb eltűnésének több oka is van, de a legrosszabb még csak ezután várható, jövőre szinte tucatszámra zárnak majd be a vállalatok. “Megszűnt a vállalatok fizetőképességére irányuló kölcsön-lehetőség, és a gazdaság forgótőke nélkül maradt. A helyzet az, hogy a vállalatok 80%-a rövidlejáratú kölcsönökből él, míg az állam és a közvállalatok a gazdaságnak kb.1 milliárd euróval tartoznak”, emeli ki ezt Knežević azon okok közül, amelyek az év elejétől több mint 10.000 cég bezárásához vezettek. Az okok közé sorolhatók még a fekete-munka, a reális vásárlóerő 18 %-os csökkenése, valamint az, hogy semmilyen reformok nincsenek a láthatáron. Szerbiában a vállalatok, az adók és járulékok mellett, még 44 különféle illetéket is fizetnek, ez egy beláthatatlan áldatlan helyzet, ám a jövő évre még ettől is rosszabbak a kilátások, általános cég-befuccsolás várható, mondja Knežević. A foglalkoztatás fokának további esése és az infláció növekedése oda fog vezetni, hogy jövőre a gazdaság inkább idegenforgalmi attrakciónak tűnik majd. Nem derűlátóbb Dragoljub Rajić, Szerbia Munkaadói Uniója szóvivője sem, aki szerint a gazdálkodók egyre nehezebben maradnak felszínen, mert az állam mind inkább eladósodik és így több terhet ró a gazdaság nyakába. “Minden munkás utáni 1 dinárra még 62 paramegy a járulékokra, ennyit csak az EU egyes legfejlettebb országaiban kell még fizetni.Nálunk olyan a helyzet, hogy minden harmadik cég, amelyet megnyitnak, vagy vendéglő (SUR) vagy kereskedés (STR), hiszen senkinek nincs pénze termelésbe fogni, ami a sikeres gazdálkodás alappillére lenne”, mondja Rajić. Emlékeztet, hogy a gazdaságban 1,2 millióan dolgoznak, ebből mindössze 290.000-en a termelésben, és valójában ők azok, akik eltartják magukat, de az 1,6 millió nyugdíjast is. Ezért komoly fordulatra lenne szükség, ami által például a köz-szektorból a dolgozók egy része átkerülne a termelésbe. “Az államnak ezt kellene felkarolni, ezenkívül fejlesztési bankot kell nyitni, valamint elengedhetetlen a belső kapacitások feltárása, a mezőgazdaság, elektro- és fémipar, de ugyanúgy az autóipar, turizmus és vendéglátóipar fejlesztése”, hangsúlyozza ki Rajić. Amennyiben nem a felsoroltak szerint járnak el, várható, hogy tovább esik a polgárok életszínvonala, mivel ilyen helyzetben az ország is egyre kisebb mértékben vehet fel újabb adósságot.
A 650 000 munkanélküliből 202 000 fiatal
Szerbiában kb. 650.000 munkanélküli van, köztük 202.000 a fiatal, és jelenleg a munkanélküliség foka 22%, jelentette ki Dejan Jovanović, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat igazgatója. Az említett adatok a legutóbbi munkaerőre vonatkozó felmérés eredményei. "Az EU által kiküldött szakértők előrejelzése szerint, Szerbiában várhatóan javulnak majd a munkaerő-piaci viszonyok, és csökkenni fog a munkanélküliek száma", mondta Jovanović. Értékelése szerint, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nagy a fiatal munkanélküliek száma, kb. 202.000 személy, 30 éves korig. Közöttük 20.000-nek egyetemi diplomája van. Az állásbörze jó alkalom a fiatalok részére, mert az egyetemi elméleti tudás a foglalkoztatás alkalmával ma már nem játszik kulcs-szerepet, de igen fontos a megfelelő gyakorlati felkészültség. Az aktív foglalkoztatás idei költségvetése kb. 6 milliárd dinárt tett ki, a jövő évre szóló ilyen célú eszközök nagyságát még nem tudni. Egyike a sikeres intézkedéseknek, hogy megnőtt a bejelentett munkások száma. Ezen intézkedés nyomán, most 7.000 újonnan bejelentett munkást tartanak nyilván, pontosította szavait.
Belančić Miroslav
