MIT VÁRUNK, MIT VÁRHATUNK AZ ÚJ ÉVTŐL?

    Elmúltak az ünnepek és már túl vagyunk azok elemzésein is. Az annyiszor emlegetett pénztelenség most ünnepekkor is kifejezésre jutott. A sorbanállást, az ingyen részvényekért átutalt ezerhétszáz dinárt sem kell különösebben elemezni, továbbá azt sem, hogy nem minden vendéglátó egységben sikerült megrendezni az újévvárást, ami eddig községünkre nem igazán volt jellemző. Az időjárás is közbeszólt: szilveszter éjszakáján égzengéssel egybekötött felhőszakadás volt, így csak kevesen vettek részt a központban rendezett ünnepségen. Azokon a szórakozóhelyeken, ahol a létszám nem okozott gondot, és ahol a fiatalok voltak többségben, ott pedig a legtöbb helyen rendbontás és verekedés tört ki. Szomorú tények ezek, de ez a valóság. Tévedünk, ha az okokat csak az alkoholra fogjuk, mélyebbek a gyökerek, az alkohol csak lángra lobbantja az addig izzó parazsat.

ÚJ ROVAT     A közelmúltban egyik szerkesztőségi ülésünkön elhangzott olyan ajánlat is, hogy vegyük fel a kapcsolatot a külföldön élő honfitársainkkal. Természetszerű, hogy Kanadára gondoltunk, hisz Guelphben (Ontario tartomány) tömegesen élnek adaiak, akik közül nagyon sokan türelmetlenül várják lapunk internetes kiadását, mert egyedüli kapocsnak tekintik a szülőföld és új hazájuk között. A szülőföldet elfeledni nem lehet, bárhol is, és bármilyen körülmények között él is az ember, ezért is bír óriási jelentőséggel számukra a mi újságunk. Ugyanakkor mi itthon is kíváncsiak vagyunk arra, hogyan találták fel magukat a valamikori szomszédok, ismerősök, barátok, s nem utolsó sorban a rokonok.     Úgy tűnik elgondolásunk sikerrel járt, találtunk egy olyan tudósítót (remélem állandót!), aki örömmel fogadta ezt a megbízást, vállalta az állandó tudósító szerepét, amit megtiszteltetésnek, ugyanakkor feladatának is tekint. (Ezúttal Kanadát említettem, de ha valakinek kedve és affinitása van az íráshoz, bárhol is él a világban, szívesen fogadjuk jelentkezését.)     Első jelentkezése lapunk e számában itt olvasható. Ott megtudhatjuk ki ő, és hogy ezúttal miről ír. Vastag J.

    Év elején mindannyiunkban megfogalmazódik a kérdés, hogy mit várhatunk az új évtől? Gazdasági szakértők és különböző elemzők nehéz évet jósolnak. Nem hiszem, hogy van ember, akit ez meglepne, ami pedig egyben azt is jelenti, hogy legtöbb családban tovább folytatódik a túlélési küzdelem. Hosszú az a húsz év, amióta ez a bizonytalanság tart, nagyon sok mindenen keresztülmentünk. Egy generáció nőtt fel így, és most azon csodálkozunk, hogy sok fiatal tör, zúz és verekszik. A korábbi ifjakból, akik tele reményekkel indultak az életbe, lassan középkorú, csalódott emberek lesznek. Egyedül az idősebb korosztály mondhatja el magáról, hogy élt egy hosszabb, szebb és biztonságosabb életet is. Mivel az emberek véleménye is érdekel bennünket, néhány olvasótól megkérdeztük:

Hol szilveszterezett, és mit vár az idei évtől?

Lehoczki Gabriella, óvónő:
    – Szilveszterkor általában olyan helyet keresünk az ün-neplésre, ahol könnyűzene szórakoztatja a vendégeket. Az idén az újévet Adán, a Corsaro pizzériában vártuk barátaimmal.
Kolléganőimmel az elmúlt évben pedagógus egyesületet alapítottunk. Reményeim sze-rint 2010-ben megkezdjük rendes tevékenységünket. Terve-zett programjainkba szeretnénk aktívan bekapcsolni a gyermekeket, a pedagógusokat és minden érdeklődőt. Az új év újabb kapcsolatok kiépítésére ad lehetőséget, amely által a Kerekítő működése folyamatossá válik.

Dipl. ing. zaštite životne sredine Ivana Mrkšić:
    – Približavanjem novogodišnjih praznika i u mojoj glavi je počela euforija oko dočeka Nove Godine. Međutim, kao i predhodnih godina, nije bilo dvojbe gde ću provesti najluđu noć. Spakovala sam kofer, sela u kola i sa bliskim ljudima otišla na novosadski Trg slobode. Uz muziku, drage ljude i puno dobre atmosfere odbrojali smo zadnje sekunde stare i puni sreće zakoračili smo u novu 2010. godinu. Uz prelep i bogat vatromet razmišljala sam o stvarima koje bih želela da ostvarim ove godine. Neke od njih su da nađem stalan posao u struci, osnujem svoju porodicu, odem na letovanje i malo putujem po Evropi. Znam da su to nekome uobičajene stvari, ali mladom čoveku sa problemom da nađe siguran i stalan posao predstavljaju samo maštanje. Nadam se da će ova godina biti još jedna prekretnica u mom životu i da ću uspeti da ostvarim makar ove želje koje sam navela.

Varnyú Fodor Eszter, csontkovács:
    – Az újévet otthon, barátaink társaságában vártuk. Búcsút    mond-tunk az óév örömeinek, kudar-cainak és bizakodva tekintettünk előre az új esztendőre. Az ember az újév kezdetén számba veszi terveit, és ezek alapján kitűzi maga elé céljait. Így tettem én is magánéleti és egyéb terveimet illetően. Magánemberként az egyik legfontosabb célkitűzésem, hogy sikerrel befejezzem tanulmányaimat a felnőttképzésen, és erre alapozva folytatni tudjam a tanulást a magasabb szintű képzettség megszerzésének reményében. Sajnos mindennapjainkban a gazdasági válság hatása erősen érezhető, párommal és gyerekeimmel mégis vannak bizonyos elképzeléseink, amelyeket már régóta szeretnénk megvalósítani, és reméljük, hogy ez az év meghozza ehhez a lehetőséget is. Végül remélem, hogy mindaz, ami csalódást okozott az elmúlt évben, idén másképp lesz és a javunkat fogja szolgálja. Bízom benne, hogy 2010-re nemcsak a remény marad.

Dávid Kálmán (60) és neje Aranka (51) völgyparti lakosok földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak:
    – Az újévet idehaza vártuk tévénézés és alvás közben. Másnap, újév napján jött a család, akikkel együtt folytattuk az ünneplést.
    Mit is mondjak az új esztendőről?! Sok jót nem várunk, ha így marad minden, ahogy eddig volt. Sok jót nem várunk tőle. Éljük az életet, ahogy tudjuk és bírjuk, azaz amennyire megengedik...

Zsótér Ida 67 éves moholi nyugdíjas, otthon, férje társaságában töltötte a szilvesztert, de a pezsgőbontás nem maradt el az újév beköszöntekor. Reméli, hogy 2010 nem változtat a meglévő családi békesség és egészség terén. Továbbra is a moholi Nyugdíjas Egyesület buzgó tagjaként szeretne tevékenykedni és oroszlánrészt vállal a rendezvények szervezésében.

 

    Lajkó Mária 53, és Lajkó Lajos 60 éves moholi nyugdíjasok otthon,romantikus kettesben várták az újévet,melytől családjuk további boldogulását várják, és remélik, hogy az egészségük sem fogja cserbenhagyni őket!

Nagy Melinda 31 éves moholi vegyész-laboráns otthon, vőlegénye társaságában szilveszterezett, de az újévköszöntő tűzijátékot a szabadtéren ünneplőkkel együtt csodálták meg. Pillanatnyilag munkanélküli, de reméli, hogy 2010 kedvezőbb feltételek nyújt a munkahely szempontjából és el nem maradó fizetéseket hoz. Azonban mindenekelőtt az egészséget tartja a legfontosabbnak! 

 

Gecse István