TEMPLOMFESTÉS - MESTERSÉG VAGY MŰVÉSZET?

• Akármelyik szempontból is nézzük, egy templomot kifesteni, átfesteni, felújítani, nem mindennapi dolog. Csak nagyon kevés embernek adatott meg az a tehetség, ami mellesleg hatalmas kitartással, lemondással, gyakorlattal és munkaszeretettel párosul, hogy merjen templomfestésre vállalkozni. Mindezzel, vagy talán még több olyan tulajdonsággal is rendelkezik a moholi PATAKI PÉTER, akit nemcsak a szűk, hanem tágabb környezetében is úgy ismernek, mint templomfestő. És ez így van rendjén. A környéken nincs más, aki ezt a mesterséget, vagy inkább művészetet űzné, így hát a szó nemesebb értelmében, elismert és megbecsült mesternek tartják.

    Egy kívülállónak nehéz lenne bemutatni Pataki Péter templomfestő mestert, ezért inkább arra kértem meséljen ő a munkájáról, mindenről, ami ezzel a „foglalkozással” összefügg. Készségesen állt rendelkezésemre, mert ilyenkor télen több ideje van, ugyanis ez idő tájt nem festheti a dermesztően hideg templomfalakat. Munkájáról így vall:

Pataki Péter

    – Tulajdonképpen szobafestő és mázoló a szakmám, arról van diplomám, de majdnem akadémiai diplomát is kaptam. Ugyanis, miután megismerkedtem Nikola Andrejević festőművésszel, és ő is megismerte munkáimat, azt mondta, hogy ad egy diplomát, hisz ő a művészeti akadémia tanára, nem lesz semmi gond. Elhárítottam ezt az ajánlatát mondván, én nem fejeztem be semmiféle akadémiát, így nem is lett diplomám.
    – Egy templomfestőnek különben nagyon tisztában kell lennie elsősorban a festési technikákkal, módozatokkal, a festészeti irányzatokkal. Nem szabad tévelyegnie, mert könnyen tönkre tehet akár évszázados műalkotást, oltárképet stb. Pályafutásom alatt találkoztam olyan esettel is, hogy falakat hozzá nem értő módon purol-pasztával takarították le, miközben lesúrolták a laparanyt, ezzel pedig megsértették a képet és az egész összhatást. Egyszóval, a templomfestés magas fokú veleszületett tehetséget igényel, azzal, hogy rengeteget és kitartóan kell tanulni, figyelni és a legapróbb mesterfogásokat elsajátítani. Az akaraterő és a tapasztalat meghatározó tényező, hogy valakiből templomfestő mester legyen. A szobafestőt és a templomfestőt teljesen külön kell szemlélni, el kell választani egymástól. Teljesen más egy templom festése, azaz restaurálása és más egy szoba pingálása. A templomok esetében tudni és ismerni kell az építészeti és festészeti stílusokat, mert csak abban az esetben lehet teljes mértékben és autentikusan visszaállítani egy-egy régi képet, faldíszt. A legtöbb templom a környékünkben barokk, gótikus és román stílusban épültek, így ennek megfelelően a festésük is ugyanazt a stílust viselik.

Pataki Péter és Horváth Lajos

    Leszögezhetjük, hogy a templomfestés művészet.
    – Igen, ezt én is annak tartom, noha nem vagyok elragadtatva, ha engem művésznek neveznek, de nem is az a fontos minek titulálnak, a lényeg a munkám, hogy a képet visszaállítsam eredeti valóságába, hogy visszaadja mondanivalóját. Már maga a restauráció a képzőművészet egyik ága, a templomfestő pedig legtöbb esetben restaurál, így nyugodtan mondhatjuk, hogy a festészet ilyen formája művészet. Ha már itt tartunk, elmondhatom, hogy egyik legnagyobb restaurációt a temerini belvárosi templomban végeztem, szinte minden négyzetméter falat, képet felújítottam, semmit sem volt szabad megváltoztatni. Munkám során természetesen volt teljesen új festés is, pl. a bezdáni templomot Horvát Lajos mesteremmel mi festettük.
    Mennyi ideig tart egy templom kifestése?
    – Az sok mindentől függ, a templom nagyságától, a képek számától.  Mivel egy templomot nem egy-két éves időszakra festünk, olyan festési technológiát, módot kell alkalmazni, ami időálló, ez pedig eléggé időigényes. Pontos időt előre soha sem tudunk meghatározni, mert maga egy kép megfestése, átfestése illetve felújítása, néhány hónapig is eltarthat. (A bezdáni templomban például, a képeket nem számítva 2900 négyzetméter felületet festettek át, továbbá, a boltívekre négy kép került, egyenként 33 négyzetméter nagyságban, majd még két 14 négyzetméteres freskókat is festettek. – a szerző megjegyzése). Vigyázni kell a díszítő elemekre, az árnyékolásra is mert ez is lényeges meghatározója a munkának. Munka közben is felszínre kerülhetnek olyan apró vagy nagyobb problémák, amikre nem számítunk, ezeket is helyre kell rakni. Újra a temerini templomot említeném, amikor 2 évre kötöttem meg a szerződést, de a végén négy szezon múlt el, mire befejeztem.
    Milyen nehézségekkel kell megbirkózni egy templomfestőnek?
    – Nagyon röviden: szellemi és fizikai nehézségekkel. Ha a szellemi nehézséget veszem figyelembe, el kell, hogy mondjam, nagyon észnél kell lenni minden egyes ecsetvonásnál. De hogy eljuthassak idáig, ki kell tapasztalni, meg kell ismerni az eredeti festési technológiát, a festéket, hogy ugyanolyan legyen a felújított kép, mint az eredeti. Minden templom a maga nemében egyedüli, két ugyanolyat még nem festettek, tehát mindig újat kell kihozni magamból. Ismerni kell a vallástörténelmet, hogy a képek híven visszaadják a szentek életét, jellemvonásait. A stílusokat pedig szintén maradéktalanul ismerni kell, hogy a szín, a minta, a tónus összhangban legyen magával az épület stílusával. A templomfestésnél a fizikai megerőltetés is mindennapi. Elsősorban bírni kell a magasságot, hisz a belső hajók, boltívek 10-15 m. magasak, azokat is át kell festeni. A csantavéri templom kupolája 36 m. magas volt, ezzel is meg kellett birkózni. Különösen a plafonra való festés a megerőltető. Volt olyan helyzet, hogy szabályosan hanyatt fekve az állvány csúcsán tudtam csak a festéket a mennyezetre vinni. Vagy, a sarkoknál az állványt nem lehet a falakig építeni, ilyenkor meg egyik kezemmel kapaszkodva egy lábon állva, szinte a levegőben lógva festem a falat.

Az adai templomban, 1966-ban

    Ugyanakkor el kell mondani, hogy a templomfestés terepi munka, távol a családtól. A munkateret nem lehet idehozni, mint egy képet, utaznom kell a munka után. Így vagyok most a vajszkai templommal, felkértek, hogy fessem át. Most azonban egy kicsit pihenek, és ha megvárnak, megyek és csinálom, de ha nem, akkor sem dől össze a világ. Úgy érzem a pihenés szükséges, mert az ember, ha éveken keresztül ugyanazt a munkát csinálja, belefásul, egysíkúvá válik. Szellemileg is fárasztó, mert állandóan a képre, a dekorációra kell gondolni munka közben, minden más gondolat ki van zárva.

Egy rozetta az adai templomban

    Hány templomot festett át és hol? Ki tudná-e mutatni a festést négyzetméterekben?
    – Köztudott, hogy Vajdaságban szinte már nincs is templomfestő, így azt mondhatom, hogy egyedüli vagyok ebben a szakmában, ezért alkalmam adódott bejárni az egész Vajdaságot. Az első templomot Felsőhegyen festettem Horvát Lajos mesterrel még 15 éves koromban, azaz 1956-ban. Utána következtek a többiek: a gombosi, a bezdáni, a csantavéri, a doroszlói, az adai, a szerb-keresztúri, a milosevói, a szabadkai, a törökbecsei, az óbecsei, a tordai, a temerini és a moholi templom. Elmondhatom, hogy nemcsak római katolikus templomokat festettem, volt közöttük görög katolikus (a szerb-keresztúri), pravoszláv (Milosevón és Szabadkán), sőt még a magyarországi Zsomolyban is én festettem ki a templomot. Hogy hány négyzetmétert tenne ki a felsorolt templomok befestett falainak felülete, fogalmam sincs, de töméntelenül sokat. Nem vezettem soha sem nyilvántartást ilyen dolgokról. Azt már megkérdezték tőlem, még ha tréfából is, milyen hosszú csíkot húztál életedben, azt szoktam válaszolni, hogy a Földet nyugodtan megkerülhettem volna.

Az óbecsei képviselő-testület mennyezete

    Szeretném még megemlíteni azt is, hogy a templomok mellett más középületeket is festettem ugyanolyan technikával és módszerrel, mint a templomokat. Ilyen a becsei községi képviselő-testület tanácsterme, Moholon a régi községháza épületében a reprezentatív esküdtető terem, amit Baranyi István anyakönyvvezető idejében az ő kérésére festettem, de már régen lebontották.
    Kérnek-e garanciát a munkára?
    – Hát igen, az adminisztráció, a formaság mindenütt jelen van. A temerini templom festése előtt a szerződéskötés alkalmával dr. Miavecz ügyvéd formalitásból valóban megkérdezte mennyi garanciát adok a munkámra, mert ezt a tételt is tartalmaznia kell a szerződésnek. Azt sugallta, hogy legalább 5-6 évet mondjak, ennyit ír be a szerződésbe. Erre azt válaszoltam, hogy hatvan éves vagyok, de nyugodtan írjon be 50-60 évet, mert amíg élek, garantálom a festés minőségét. Esetemben a garancia a minőség, hisz olyan anyaggal és úgy dolgozom, hogy a munkám eredménye évtizedekre szóljon.
    Van-e utánpótlás itt helyben vagy a környéken?
    – Tudomásom szerint nemcsak Moholon nincs, de a környéken sehol. Ezért is ajánlanak munkát Vajdaság minden tájáról. Legújabban a vajszkai templomot kellene festeni, mint ahogyan már említettem, de pihenni is kell, nem fogadtam el. Egyelőre. Ismerek Moholon egy őstehetséget, dolgozott is velem, fantasztikus keze van, de türelme annál kevesebb. Pedig a templomfestés hatalmas türelmet, kitartást igényel. A bohémkodás, a komolytalanság nem fér össze a munkával. Címfestők is próbálkoztak templomfestéssel, de a két dolog nem ugyanaz, élesen elhatárolódnak egymástól. A címfestő nagyban tudja alkalmazni a legmodernebb technikát, a számítógép segítségét, a templomfestő viszont kizárólag kézügyességét, tapasztalatát veheti igénybe.

    Péter mester természetesen a „klasszikus” festészetben is otthonosan mozog, erről bárki meggyőződhet, ha belép a házába, melynek falait saját képei díszítik. Ám ahogy mondja, ezzel a művészeti ággal nem sokat tudott foglalkozni, idejét teljes mértékben a mestersége – a templomfestés kötötte le, no meg a családja, amikor hétvégeken rövid pihenőre hazatért. Mégis eldicsekedte, hogy most fejezett be egy képet (Parasztudvar a címe), amit még 1966-ban kezdett el festeni.

A Parasztudvar című festmény

    Ha jellemeznénk a mestert, elmondhatnánk róla, hogy olyan ember, aki munkájával nem kérkedik, szerény de rendkívül szigorúan megköveteli magától a precizitást, a tökéletességet, ami a munkáján keresztül teljes mértékben jut kifejezésre. Szorgalmas és munkabíró, felelősségteljesen végzi munkáját, a munkája mellett meg a családja áll az első helyen.
    Péter még nagyon sokat mesélt a munkájáról, a körülményekről, az átélt rossz és kellemes élményeiről, a sikerekről, de mindezt most feldolgozni szinte képtelenség. Elmondta, és képekkel is igazolta a moholi templom falán lévő függöny (falfestményről van szó) felújítását, az adai templom festésének körülményeit, de ezekről talán a jövőben még írunk. .

    Ahogy fogalmazott, életéről, illetve munkájáról egy regényt lehetne írni.

Vastag János