VAN REMÉNY A SERTÉSTENYÉSZTŐKNEK!
A Norvég Királyság „adománya” Szerbiának

• Nap, mint nap arról hallani, amit a földművesek, állattenyésztők saját bőrükön is tapasztalhatnak, hogy nem fizetődik ki sertéstenyésztéssel foglalkozni, mert amikor valaki belevág még jó ára van a hízónak, mire felhizlalja úgy megdrágul a takarmány, hogy legjobb esetben is pozitív nullával zár a gazda, vagy a hízó ára esik le a piaci túlkínálat vagy az olcsón importált tőkehús miatt. Az eredmény ugyanaz.

    A minap beszélgettem Szőke István moholi állatorvos barátommal, aki egy igen érdekes, új alapokon nyugvó szövetkezeti formáról mesélt, ami Norvégiában kifogástalanul működik és világossá vált számomra, hogy itt Szerbiában is működhet(ne). De nézzük miről is van szó?
    Istvánnal folytatott beszélgetésem során megtudtam, hogy tulajdonképpen a Norvég Királyság és a Szerbiai Kormány közös projektumáról van szó. Az egész onnan indult, hogy  norvégiai szakemberek keresték meg szerbiai kollégáikat azzal, hogy itt Szerbiában egy skandináv rendszerű, sertéstenyésztésre szakosodott szövetkezetet alakítsanak ki. Azért éppen itt, mert Szerbia valaha a középkorban meg a kései középkorban egy meglehetősen gazdag sertéstenyésztői hagyománnyal rendelkező ország volt ezen a vidéken.
    Ebben a szövetkezetben az a szép, hogy a termelők tulajdonosai is a szövetkezetnek, tehát mint részvényesek szerepelnek benne. Tudjuk ugyanis, hogy a klasszikus szövetkezeti formában létezik a termelő, létezik a takarmánygyártó cég, és létezik a vágóhíd. Ebben a háromszögben a takarmánykészítő cégek lefölözik a hasznot, tehát gyakorlatilag a felhizlalt állatnak az előállítási költségében a takarmány mintegy 70-75%-al szerepel, a fönnmaradó 25-30%-al pedig a vágóhidak gazdálkodnak, és a végén jó, ha a gazdának ebből az egészből jut egy 5-10%-nyi haszon.
    Az AGRONOR keretein belül dolgozó gazdáknak a lényeg a következő: itt nem a malac és a hízósertés előállítása a végtermék, hanem az egy kilogramm hús. Ez azt jelenti, hogy az AGRONOR keretein belül a vágójószágok bérvágásra kerülnek, tehát a vágóhidakat bérlik, ezért ilyen szempontból a vágóhíd nem tulajdonosa a terméknek. A továbbiakban pedig ezt a terméket ugyanúgy bérelt vágóhidakon feldolgozzák és a végtermék, pedig a csomagolt áru, ami lehet tőkehús, szalámi, virsli, lehet bármilyen hústermék. A rendszer úgy lesz megalkotva, hogy a virslin lévő számozás alapján visszavezethető, hogy ki volt a tulajdonosa annak a jószágnak, amelyből a virsli készült. Így a gazdáknak a végtermékből is jár egy bizonyos osztalék. Ez az a skandináv rendszer, amely alapján a gazdáknak egy biztos jövedelemforrás biztosítva van.
A mostani viszonyok között, az egész sertéstenyésztésnek a problematikája, tulajdonképpen a feldolgozóiparban van, vagyis a feldolgozóipar hozzáállásán bukik meg, ugyanis évek hosszú során a feldolgozóipar mindig úgy intézte, hogy akkor vásárolta fel a hízókat, amikor az neki megfelelt. Amikor a vágójószág ára felment, akkor szinte egyik óráról a másikra hatalmas mennyiségű import hús érkezett az országba és ez által lenyomták az itteni vágójószág árát.
    A pillanatnyi helyzet az, hogy az AGRONOR egy bizonyos piaci rést fog lefedni, ami az elejében nem lesz jelentős, viszont épp elég lesz ahhoz, hogy azok akik benne vannak ebben a rendszerben és ezen keresztül tudják értékesíteni a vágójószágot, azoknak lesz egy kiszámítható termelés a kezükben, ami által meg tudják alapozni a jövőjüket és meg tudják alapozni a modern jószágtenyésztést és jószághizlalást.
    Az AGRONOR központja Gornji Milanovacon van. Ez egy történelmi helyzetből adódik, ugyanis a második világháború alatt Gornji Milanovac adott otthont néhány száz fős norvég menekült csapatnak és Norvégia ezt nem felejtette el, ezért a mai napig nagyon komoly baráti és egyéb szálak fűzik össze a Norvég Királyságot Gornji Milanovaccal és Szerbiával.
    Gornji Milanovacon megalapították a központi szemezőt, egy mesterséges megtermékenyítő központot, ahová Norvégiából, repülőn érkeznek a kanok. Ezek világszínvonalat képviselő, továbbtenyésztésre alkalmas kan jószágok, amelyektől veszik a spermát, amivel azon gazdák kocáit termékenyítjük meg, akik benne vannak a rendszerben.   
    - A mai „génmanipulálós” világban jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy nem génkezelt jószágokról van-e szó?
    Még véletlenül sem génkezelt jószágokról van szó, mert a norvégok a minőségre nagyon vigyáztak. Svédország eladta Norvégiának a Landrass technológiáját, tehát svéd Landrass ma már nincs, csak norvég. Elvileg ugyanaz a genetikája a norvég Landrassnak mint a svédnek, de az elmúlt 25-30 évben Norvégiában komoly válogatásos módszerrel olyan komoly haladást értek el, hogy pillanatnyilag a tenyészkanok takarmány felhasználása olyan, hogy az 1.800,00 gramm takarmánnyal 1.000,00 gramm testsúlygyarapodást tudnak produkálni. Ha valaki foglalkozott brojlercsirke-hizlalással, az tudja, hogy ez mit jelent, mert eddig úgy tudtuk, hogy a brojlercsirkének van ilyen fantasztikus takarmány-felhasználó képessége, de ezek a kanok most már ezt is megelőzték. A Brojler csirkéknek 2 kg takarmány után van 1 kg súlygyarapodásuk, tehát ezek a kanok még ezt is túlszárnyalják.
    A norvég Landrass tulajdonságai közé tartozik még, hogy egy kitűnő takarmány felhasználással rendelkező hibrid, a másik pedig az, hogy akik ettek ennek a végtermékéből, azt mondják, hogy nagyon jóízű a húsa, egészen más mint az egyéb húsfajtáknak, ugyanis emezek egy kicsit szálasabbak, keményebbek.
    - Ha nem génmanipuláltak, akkor hogyan hozhattak létre ilyen sertésállományt?
    Ez mind válogatással jött létre, miközben bevetették a legmodernebb technológiát, az úgynevezett komputer tomográf módszert. Ez úgy néz ki, hogy külsőre kiválasztanak egy- néhány tenyészkannak való állatot, ezeket a tenyészkanokat beteszik a komputer tomográfiába és megnézik, hogy azok az izomcsoportok amelyekre szükség van, amelyek a jószágot tartják, és a húsminőséget adják, milyen mértékben fejlődnek. Az eddigi 20-25 éves időtartamból, amelyre a hagyományos válogatásnál szükség lenne, lecsökkentették egy-két évre. Ilyen formában szinte évente kerülnek ki újabb és újabb tulajdonságokkal rendelkező csúcsminőségű csoportok, amelyek kanjait használják a továbbtenyésztésre. Ez tulajdonképpen az állattenyésztés „űrtechnológiája”, ilyen komoly technológiai haladást nagyon kevesen értek el a világon.
    - Miért éppen Norvégiában?
    Norvégiában ezt nagyon komolyan vették, mivel náluk kevés a takarmány, tehát a takarmánytermeléssel nagy problémák vannak. Éppen emiatt a takarmány hasznosítása volt a legfontosabb cél, hogy minél kevesebb takarmánnyal, minél nagyobb hústömeget érjenek el, tehát, hogy olcsóbbá tegyék magát a termelést. Természetesen ez nem képzelhető el megfelelő, korszerű adalékok, takarmány kiegészítők nélkül. Úgy néz ki, hogy az AGRONORON belül ezek a takarmány kiegészítők Dániából fognak érkezni, ugyanis Dánia az egyik legfejlettebb ország, ami a takarmány előállítást illeti. Ezen kívül lehet még rendelni német vagy holland eredetű takarmány kiegészítőket is, és akik a rendszer tagjai, azok ezekhez a takarmány kiegészítőkhöz nagykereskedelmi áron jutnak hozzá.
    - Ezek a takarmány kiegészítők engem mindig a humán értelemben vett „E” betűkre asszociálnak, amelyek közül, mint tudjuk jó néhány káros az emberi szervezetre.
    Az állatorvoslásban nincsenek tabuk. Itt vagy azt figyeljük meg, hogy a befektetett 1 euróra 2 euró kell, hogy visszajöjjön, vagy megbukik az egész, tehát ott ilyen „E” betűs dologgal nem lehet manipulálni. Ezért ezek a takarmány kiegészítők vagy olyanok, amelyek valóban nyújtani fogják azt amire hivatottak, vagy eltűnnek a piacról.
    - Ezeken az „E” betűkön azt értettem, hogy léteznek olyan vegyszerek, pl. különböző íz fokozók, tartósítószerek, stb., amelyeket beleraknak az élelmiszereinkbe, és folyamatosan mérgezzük velük magunkat.
    Tudomásom szerint, a skandináv országokban semmilyen szermaradvány, tehát semmilyen hormon vagy antibiotikum, se ilyen „E” betűs szermaradvány nem lehet jelen a húsban. Ezek a takarmány-keverő cégek, akik ezekkel foglalkoznak, nagy minőségű vitaminok, mikroelemek és egyéb anyagok felhasználásával készítik ezeket a takarmány adalékokat, amelyek nem tartalmazhatnak semmilyen káros anyagot. Ugyanis amennyiben valamilyen úton-módon ezek az anyagok károsíthatnák az állatot, vagy nem vemhesülnének az állatok, vagy romlana a takarmány felhasználása, kitolódna a hizlalási idő, tehát minden képen veszteséget termelne. Ilyen szempontból ezek a takarmány kiegészítők vagy tökéletesek vagy eltűnnek a piacról, mert másképp nem működhet a dolog. Ezért nem kell félni attól, hogy ezek a takarmány kiegészítők valamilyen káros anyagot tartalmaznak, ami később szermaradványként az emberi szervezetbe is bekerülhetne.
    - Hol fogják, vagy hol végzik a kocák szemezését?
    A szemezéssel kapcsolatban még annyit, hogy mivel az egész most indul, most szerveződnek az ú.n. községi választmányok. Pillanatnyilag Moholon rajtam keresztül alakult meg egy kisebb csoport, a moholi választmány. Vajdaságban összesen négy választmány létezik, de az a célunk, hogy minél több községbe eljusson ez az információ, és minél többen tudjanak róla, hogy az emberek minél tömegesebben kapcsolódjanak be. Nagyon fontos az, hogy az AGRONOR keretein belül főleg a kistermelők vannak biztonságban és egyelőre ők fognak bekapcsolódni. Véleményem szerint a kistermelők azok, akik magas minőségű eredményeket tudnak produkálni. Sokkal jobban oda tud figyelni egy gazda ötven kocára, mint egy sertésfarm, ahol 1500 koca is van. Ezért a farmok lekövetése lényegesen nehezebb, nem beszélve arról, hogy a motiváció ott egészen más, ez pedig egy családi vállalkozás. Ötven kocából egy család itt falun simán meg tud élni, mert Norvégiában is úgy tartják számon ezeket, a mini farmokat. Egy ilyen 50 kocás alap farm fenntartása nem igényel nagy beruházást. Elképzelhető összegekkel lehet manipulálni és ennek a kitartása is meglehetősen egyszerű, nem beszélve arról, hogy a malacnevelés vagy a kocatartás lényegesen kifizetődőbb, mint a sertés hizlalás.
    - Milyen módon juthatnak a gazdák bevételhez?
    Az eredeti elképzelés az, hogy három módszer legyen alkalmazásban. Az első az az, hogy valaki kizárólag malacneveléssel, ill. kocatartással foglalkozik. Ebben az esetben az AGRONOR kötelezi magát, hogy a 25-30 kilógrammos leválasztott malacokat felvásárolja a tőzsdei, országos szintű áron, nem pedig helyi napi árfolyamon rászámítva még 10%-ot. Természetesen csak azokat az állatokat vásárolja fel, amelyek ezekből a megtermékenyítésekből erednek, és amelyek szerződött termelőktől vannak. Külső termelőtől ez nem jöhet. A tenyészkanok spermáját, kizárólag a tagok kaphatják meg. Nem célja az AGRONORNAK, hogy sertésspermát állítson elő, ez csak egy eszköz ahhoz, hogy megkapjuk a végterméket.
    A következő lépés az, hogy valakinek vannak kocái, van malacnevelés, meg ugyanezeket az állatokat beteszi a hizlaldájába és felneveli őket, lesz belőlük vágósertés.
    A harmadik változat, hogy nem foglalkozik malacneveléssel, csak kizárólag hizlalással. Ezek a gazdaságok állítanak elő megfelelő minőségű tőkehúst. A tenyészállatok létrehozását az AGRONOR megtartja magának.
    - Miért?
    Mert pillanatnyilag nincs rá mód, hogy ezt kiadja a kezéből. Folynak a tárgyalások ún. nukleusz-farmok megalapításáról, ahova kiválogatott, törzskönyvezett anyakocák kerülnének be, amelyeket később ezekkel a kanokkal termékenyítenének meg és az innen kapott vérvonalú malacok 75-85% tisztaságú vérvonallal rendelkező tenyészállatokként kerülnének a továbbtenyésztésbe. Ez még várat magára, mert ezek kialakítása sokkal komolyabb feltételeket igényel. Itt jóval nagyobb beruházásokról van szó, de a haszon is lényegesen nagyobb, ugyanis a nukleusz-farmról kikerülő tenyészállat, mint malac Norvégiában is és nálunk is 300-400€ körül mozog.
    A norvégok megígérték Szerbiának, hogy a világon Szerbia lesz a negyedik ország ahol ilyen nukleusz-farmokat hoznak létre. Pillanatnyilag Norvégiában, az Egyesült Államokban és Lengyelországban léteznek ilyenek. Ez azt jelenti, hogy megvan a lehetőség arra, hogy az itteni embereknek, akik hajlandóak lesznek beruházni a nukleusz farmokba, a piacuk egész Európa, vagy az egész világ lesz. Ezekre a tenyészjószágokra óriási a kereslet.
    - Milyen feltételek mellett lehet indulni, ha vaqlakit érdekel ez a fajta szövetkezet?
    Mivel most indul az egész, még megvan a lehetőség arra, hogy ha valakinek van öt vagy hat kocája, abból kettőt, vagy amennyit akar, „benevezhet” a szövetkezetbe. Itt a kocákat azonosítani kell. Minden kocának megvan a maga fülfüggő száma, amit a pestis elleni oltás idején kapnak. Ezt a számot jegyzékbe vesszük, és ez alapján tudjuk azonosítani az állatot. Amikor megtörténik a beszemezés, akkor nyitunk neki egy kartont, ahova beírjuk a szemezés dátumát, és követjük az egész folyamatot. Az adatok egy része ott marad a gazdánál a másik része pedig vissza kerül a központba, ahol bekerülnek egy központi adatbázisba. Ez által Gornji Milanovacon pontosan tudni fogják, hogy hány koca van beszemezve, melyik dátumon, kb. mikorra várható az ellés. Amikor világra jönnek a malacok, akkor a gazdának kötelessége egy héten belül jelenteni. Akkor a helybéli állatorvos, vagy a körzeti megbízott kimegy a helyszínre és az AGRONOR által előírt különleges fülfüggőkkel megjelölik a malacokat.
    Vigyázunk arra, hogy ne kerüljenek be olyan malacok a rendszerbe, amelyek nem a norvég genetikából származnak. Aki mégis megpróbál csalni, azzal abban a pillanatban felbontjuk a szerződést, és soha többé nem lehet az AGRONOR tagja. A lehetősége annak, hogy valaki ezt a genetikát kilopja ebből a körből, megvan. Meg fogják próbálni, hogy az innen származó kan malacokat valakik értékesítik a szövetkezeten kívül. Minden esetben az fog történni, hogy ezeknek az állatoknak a genetikája 2-3 generáció alatt teljesen feloldódik, tehát nem fogja azt a minőséget adni, amit az ember elvárna tőle, mivel ezek nem teljes, tiszta vérvonalak, hanem csak 50%-os vagy 70%-os tisztaságúak. A központból érkező kanok spermája, ill. genetikája olyan, amit mi itt az elkövetkező 100 évben nem tudnánk produkálni, viszont ezt a technológiát szinte ingyen és bérmentve kapjuk Norvégiától. Úgy gondolom, hogy ezeket a lehetőségeket maximálisan ki kellene használni, és ezáltal is aki érdekelt abban , hogy az AGRONORBA belépjen, az forduljon hozzám bizalommal, és ezt nem csak a moholi gazdákra értem, hanem egész Ada Község területén lévő gazdákra.
    Úgy legyen!

Vastag Róbert