FORMÁLIS HIBA KOMOLY KÖVETKEZMÉNYEKKEL

    A közelmúltban a szerbiai Alkotmánybíróság megsemmisítette az adai Második Helyi Közösség által 2006-ban bevezetett helyi hozzájárulást, pontosabban a helyi hozzájárulás bevezetéséről szóló határozatot. Ez azt jelenti, hogy a határozat hatályba lépésétől kezdve (június 1.-től) nincs többé lehetőség a hozzájárulás megfizettetésére, azaz nem folyik be pénz a Helyi közösségbe.
    Az előállt helyzetről, a II. Helyi Közösségben uralkodó hangulatról Sóti Ernő tanácselnök a következőket mondta:
    – A legutóbbi tanácsülésen megvitattuk az Alkotmánybíróság határozatát, ami tudjuk, hogy kötelező érvényű, fellebbezésnek nincs helye. Tudomásul vettük, ám a tanács tagjai mégis bizakodóan néznek a jövő felé. Eltökélt szándékunk ugyanis, hogy ezt a helyzetet megoldjuk. Elsődleges feladatunk most az, hogy a megállapított hibákat kijavítsuk, mert az Alkotmánybíróság eljárásbeli, formális hibákat állapított meg, ezt négy pontban foglalta össze. Tudni kell azonban, hogy a határozatot, amivel bevezettük a helyi hozzájárulást végeredményben az önkormányzat hozta meg, a helyi közösségnek ebben nem nagy szerepe volt. Mondhatnánk úgy is, hogy önhibánkon kívül kerültünk ilyen helyzetbe. Ezek után azon kell gondolkodnunk, hogyan oldjuk meg az előállt problémát. Más szóval, le kell folytatni ugyanazt az eljárást, mint három évvel ezelőtt, tehát újra meg kell hirdetni a helyi hozzájárulás bevezetéséről szóló szavazást.
    Mindaddig, míg nem rendeződik a helyzet, van-e kilátás a túlélésre, hisz az Alkotmánybíróság határozatával csak az eszközök befolyása szűnt meg, maga a helyi közösség nem?
    – Itt azért pontosítanék: a helyi közösség pénzelése sem szűnt meg, mert az önkormányzatokról szóló törvény 75. szakasza szerint a helyi járulék csak egyik módja a pénzelésnek, mert a helyi közösség községi határozat értelmében szerves része a községnek, így indirekt módon költségvetés-élvező. Más községekben, pl. ahol nincs helyi járulék, a közös pénzelésből, a költségvetésből történik az eszközök biztosítása a kifizetésekre. Nálunk ez nem így van, vajmi kevés pénzt kapunk a költségvetésből. Itt az emberek önszerveződése útján a helyi járulékon keresztül történik azoknak a programoknak a pénzelése, amelyeket a helyi közösség betervezett.
    Ebben az átmeneti időszakban helyi közösségünk a községi ta­nácshoz fordult azzal a kéréssel, hogy találjon megoldást arra az időszakra, míg újra be nem vezessük a helyi járulékot. Ugyanakkor egy pontos kimutatással értesítette a tanácsot, melyek azok a na­gyobb és fontosabb beruházások, amelyek vagy folyamatban van­nak és leállítottuk, vagy éppen meg sem indítottuk az eszközök hiá­nya és a bizonytalan jövő miatt. Ilyen pl. a Miroslav Antić utca útbur­kolatának kiépítése, amit átmenetileg elhalasztot­tunk, továbbá a járdák karbantartása és megja­vítása sem jöhet számí­tásba a S. Kovačević ut­cában, mint ahogy a Đ. Đaković utcában elkezdett esővizes árkok ásásának félbeszakítása is. Az utcai világítás karbantartására, égőcserére sincs lehetőség, a parkok, zöldfelületek karbantartása is elmarad. Nagyon nagy gondot okoz, nemcsak nekünk, hanem az önkormányzatnak is, hogy nem tudunk részt venni a szeméttelep szanálásában, pedig ez egyik legégetőbb probléma az egész község szempontjából is. Természetesen nem tudjuk fizetni az ADICA működtetésére előlátott eszközöket sem, nem tudjuk a helyi lap, a Körkép pénzelését sem biztosítani, és minden más donáció, amelyeket az iskoláknak, a kultúrának, sport- és más civil szervezeteknek láttunk elő, szünetelni fog. Csupán a minimális működésre tudjuk csak biztosítani a legszükségesebbeket, hogy továbbra is fogadhassuk a polgárokat, feljegyezhessük az észrevételeiket, bejelentéseiket, hogy amikor megteremtődnek a feltételek, azaz lesz pénze a helyi közösségnek, ezeket el fogjuk végezni.
    A Második Helyi Közösség 1967-ben alakult meg, tehát nagy múltja van Adán a polgárok önszerveződésének, és ez nagyon fontos tényezője a fejlődésnek, a fejlesztésnek, és ennek a polgáraink teljes mértékben tudatában vannak. Fontos, hogy ez a közös, építő jellegű tradíció ne szűnjön meg. Persze a helyi közösségek életében is voltak hullámvölgyek, de csúcsok is! Emlékezzünk csak vissza a rekreációs központ kiépítésére a medencékkel, vagy az utcák szilárd útburkolattal való ellátására stb., amivel joggal büszkélkedhetünk, különösen a strandfürdővel, amely nemcsak Adának, de tágabb környezetének is népszerű és közkedvelt létesítménye. Azok a polgárok, akik mindezt kezdeményezték, talán nem is voltak tudatában annak, milyen nagy kárt okoznak, és milyen következményeket von mindez maga után. Lehet, hogy valaki, vagy valakik vélt vagy valós igazát keresve saját elégedetlenségében tette meg ezt a lépést, amivel elindított egy folyamatot, ami a községnek és a helyi közösségnek is kárára megy, mert csupán formális hibákat talált az Alkotmánybíróság.

Burkolat nélkül marad a Miroslav Antić utca?

    – Fontosnak tartom elmondani, hogy azokat a munkákat, melyeket a HK betervezett és nem végzi el, nem vállalja át senki – folytatta az elnök, Sóti Ernő. Azok a munkák nem lesznek végrehajtva, mert a községnek sincs arra pénze. A helyi közösség azért is fordul a polgárok felé, hogy pontosan tájékoztassa őket erről a helyzetről. Ez azért is fontos, hogy mindenféle mendemondákat eloszlasson melyek a tanácsra irányulnak. Nem arról van szó, ugyanis, hogy a HK tanácsa törvénytelenséget követett volna el, vagy az eszközöket nem a jó gazda szellemében kezelte, hogy nem a program szerint dolgozott volna, ellenkezőleg, minden eddigi határozatát igazolja az elvégzett, szemmel látható munka. Tudjuk, hogy vannak polgárok, akik erre a határozatra kárörvendően néznek, elfeledve azt, hogy megállt egy közösség fejlődése. Épp ezért fontos az objektív és pontos tájékoztatás, hogy a félremagyarázásoknak elejét vegyük.
    Milyen konkrét lépést tett eddig a helyi közösség?
    – A HK tanácsa kezdeményezte a községi statútum módosítását, különösen az érintett szakaszokra vonatkozóan. Az önkormányzat illetékes szerve ezt el is fogadta és megindult az eljárás, ami egy hosszabb folyamat lesz. Előreláthatólag 3-4 hónap is el fog telni mire helyre rakják a dolgokat, és újra kiírhassuk a helyi járulék bevezetését. Mivel jelenleg nem folyik be pénz a helyi járulékból, a községi tanács már tárgyalt erről a helyzetről, és javasolja a képviselő-testületnek a községi alapszabály módosítását, ugyanakkor az előállt helyzet pénzelésére is egy áthidaló megoldást javasol.
    Végezetül elmondhatom, hogy a HK tanácsának határozata alapján megindítottuk a helyi járulék újbóli bevezetésének folyamatát. Ehhez kérjük a polgárok megértését, támogatását és segítségét, mert a közösség-építés a helyi járulékon keresztül valósulhat meg, amire Ada polgárainak szüksége van – fejezte be Sóti Ernő.

Vastag János