Cukorbetegség - II .
Az 1-es típusú diabétesz viszonylag gyorsan alakul ki, a betegséget nem ritkán ketoacidózisos kóma során ismerik csak fel. A 2-es típus ezzel szemben általában lassan fejlődik ki, alig észrevehetően. Emiatt a 2-es típus felismerése legtöbbször rutinvizsgálat során történik, ahol az emelkedett vércukorszint vagy a vizeletben kimutatott magas cukorkoncentráció fedi fel először a betegséget.
A cukorbetegség klinikai tünetei az alábbiak lehetnek:
– általános tünetek: fáradság, teljesítménycsökkenés.
– emelkedett vérinzulin-szint miatt (a 2-es típus kezdeti fázisa): farkasétvágy, izzadás, fejfájás
– magas vércukorszint (hyperglikaemia) miatt jelentkező tünetek: nagy mennyiségű vizelet gyakori ürítése (polyuria), szomjúság, nagymértékű ivás (polydipsia), fogyás.
– a folyadék- és elektrolit-háztartás zavara miatt jelentkező tünetek: éjszakai vádli-görcsök, látászavarok (a lencse víztartalmának változása miatt).
– bőrtünetek: viszketés (gyakran a nemi szervek és a végbélnyílás környékén), bakteriális és gombás bőrfertőzések, vöröses arcszín (rubeosis diabetica).
– potencia- vagy menstruáció zavarok.
A laboratóriumi vizsgálatok szerint a vércukor értékei a diabétesz különböző stádiumaiban a következők:
Stádium |
Éhgyomori
vércukorszint |
Nem-éhgyomori vércukorszint |
Cukorterheléses vizsgálat(OGTT) |
Diabétesz
|
≥ 126 mg/dl
(≥7,0 mmol/l)
|
≥ 200 mg/dl
(≥ 11,1 mmol/l) |
≥ 200 mg/dl
(≥ 11,1 mmol/l) |
Prediabétesz (károsodott glukoregulació) |
≥ 110 < 126 mg/dl
(≥6,1 < 7,0 mmol/l) |
|
≥ 140 200 mg/dl
(≥ 7,8 < 11,1 mmol/l) |
Normális |
< 110 mg/dl
(<6,1 mmol/l) |
|
< 140 mg/dl
(<7,8 mmol/l) |
A kezelés a cukorbetegség különböző típusaiban különböző módon történik.
Az 1-es típusú cukorbetegségben a kezelés azonnal inzulinnal kezdődik, hiszen a betegségnek ebben a formájában a béta-sejtek pusztulása következtében nincs elegendő inzulintermelés. Így egyszer inzulinfüggő lesz a beteg.
A 2-es típusú cukorbetegségben a kezelés lépcsőzetesen épül fel. Az első lépcsőfokon a kezelés kezdetén ajánlott az életmód-változtatás, diétával, testsúly-csökkenéssel, sporttal. Ha az első lépcső már nem elégséges, tablettás antidiabetikus gyógyszerek adására kerül sor (monoterápia, második lépcső).
A betegség további szakaszában az antidiabetikus gyógyszerek kombinációja válik szükségessé (harmadik lépcsőfok).
A betegségre hajlamos egyéneket ma még nem lehet megóvni a betegség kialakulásától, de a kockázati tényezők csökkentése, a diagnózis korai felállítása és a kezelés mihamarabbi elkezdése csökkentheti a szövődmények kifejlődését.
Dr. Kelemen Csilla