Új könyv
AZ ISTEN, SZERETET

    XVI: Benedek pápa Deus caritas est – Az Isten szeretet című körlevelének magyar kiadását, Diós István fordításában, február közepén mutatták be a Magyar Püspöki Konferencia székházában, és azóta már hozzánk is eljutott.
    Tudjuk, a pásztorlevél Nyugat-Európában bestseller. Olaszországban több mint egymillió példányban fogyott el két hét alatt. Magyarul először 5000 példányban jelent meg az Apostoli Szentszék magyarországi kiadójánál, a Szent István Társulatnál. Ez a készlet azonban csakhamar kevésnek bizonyult, így már megtörtént az enciklika utánnyomása is. Azzal számolnak, hogy húszezer példányt adnak el belőle. Nemcsak a katolikus könyvesboltokban, hanem a teljes magyarországi terjesztőhálózatban kapható. Ugyanígy olvasható az interneten is, a Magyar Katolikus Egyház honlapján.

    A keresztény dogmatika professzora, XVI. Benedek pápa itt a keresztény erkölcstan alaptörvényét kívánta újra fölmutatni. A globalizálódó világ alapvető problémája ugyanis az, hogy szeretete nem jó, ha egyáltalán van. Igazságos társadalmi rendet nem lehet szeretet nélkül – csak önfeláldozó szeretettel – létrehozni.
    A lét igazi értelme a másokért való lét. Ha szereted embertársadat, szereted Istent. Ha embertársadat nem szereted, Istenhez kapcsolódó „szereteted” csak képmutatás és Istennel való kapcsolatod előbb utóbb elsorvad.
    Íme egy idézet az 50 oldalas műből:
    „Szerethetjük-e egyáltalán Istent, akit nem látunk? És: Lehet-e parancsolni a szeretetet? E kérdésekben két ellenvetés hangzik fel a szeretet kettős parancsa ellen: Istent senki sem látta – hogyan szerethetnénk Őt?; és: Szeretetet nem lehet parancsolni, hiszen az egy érzés, mely vagy van, vagy nincs, de akarattal nem lehet előteremteni. A Szentírás látszólag meg is erősíti az első ellenvetést ezen a helyen: „Ha valaki azt mondja: „Én szeretem Istent!”, de a testvérét gyűlöli, hazug az. Mert aki a testvérét, akit lát, nem szereti, nem szeretheti Istent, akit nem lát.” (1Jn 4,20). E részlet azonban egyáltalán nem zárja ki az istenszeretetet, mint valami lehetetlenséget – épp ellenkezőleg, Szent János idézett első levele egészében kifejezetten követeli azt. Hangsúlyozzuk az Isten- és felebaráti szeretet fölbonthatatlan összetartozását. Olyannyira összetartoznak, hogy az Istenszeretet állítása hazugsággá válik, ha az ember elzárkózik a felebarátja elől, vagy egyenesen gyűlöli őt. Az idézetet sokkal inkább úgy kell értelmezni, hogy a felebaráti szeretet út az Istennel való találkozás felé, s a felebaráttól való elfordulás Isten számára is vakká teszi az embert.”*
    A mű olyan egyszerű a megértésre, hogy egyszerűségében tökéletes. A teológia lényege mindig is az ismeretforráshoz való eltalálás. Az ősi egységhez való visszatalálás. Ez a forrás pedig a szeretet.
    XVI. Benedek nagy formátumú, eredeti gondolkodó, aki birtokolja az egész keresztény és a világi filozófia ismereteit. Erre építi fel pápasága első pásztorlevelének mondanivalóját, amelyben kulcsfogalomként emeli ki a szeretet formáit, amelyek az ősi görög Érosz és Agapé fogalmának felelnek meg, s amelyet az Isten- és emberszeretet kettős főparancsa foglal össze. A mű könnyen érthető és rövid idő alatt elolvasható, éppen ezért ott a helye minden keresztény és nem keresztény, gondolkodó ember kezében. Belőle érthetővé és világossá válik legfontosabb evilági feladatunk, a szeretet, aminek értékét Tours-i Szent Márton (+397), katona, később szerzetes, püspök e könyvben idézett példája is bizonyít:
    „…Márton a köpenyét osztotta meg egy szegénnyel. A következő éjszakán álmában maga Jézus jelent meg neki ezzel a köpennyel betakarva, hogy megerősítse az evangélium szavainak örök érvényét: „Ruhátlan voltam és felöltöztettetek (…), amit egynek a legkisebb testvéreim közül tettetek, nekem tettétek.” (Mt 25,36.40)** .

    *XVI. Benedek: Az Isten szeretet, 16. fejezet,
    * * 40. fejezet