Tojásfestés növényekkel

    Az ünnep attól szép és izgalmas, hogy készülünk rá. A karácsony jelképe a fenyőfa, a húsvété pedig a hímes tojás. Elődeink a termékenységet jelképező díszítetlen tojásoknak is nagy jelentőséget tulajdonítottak, a festett tojás pedig egyenesen varázserővel bírt a korai kultúrákban.
    A mesterséges festékek megjelenése előtt a fonalakat, ruhaanyagokat, bőröket természetes színezékekkel, növények virágjából, gyökeréből, kérgéből kivont anyagokkal színezték. A színezőanyagot tartalmazó festőnövények többsége gyógynövény, vagy más célra is használt kultúrnövény. Az emberre ártalmatlanok, tehát élelmiszerek, vagy például a húsvéti tojások festésre is veszélytelenül használhatók. A vegyi festékekkel szemben azonban, manapság háttérbe szorultak.
    Régebben húsvéti tojások festésére az előző évben szedett és a padláson megszárított növényeket használták. Az éghajlatunkon nem honos növények hasznos részeit a patikákból vagy boltokból szerezték be. Így jutottak például a nálunk csak szórványosan tenyésző festőbuzér vörös festéket tartalmazó gyökeréhez, a kék színt adó indigócserje leveléhez.
    Sokan gyűjtő utak során szereztek festőnövényeket. A gazdag természet kora tavasztól késő őszig számtalan színező növényt tartogat számunkra. A nálunk vadon termesztett festőnövények közül ismert a festőmályva. Kizárólag festéknyerés céljára termesztik, az antocián-kék festékanyagot a szirom levelei adják. Az ún. báránypirosító onnan kapta a nevét, hogy a legeltető juhász a gyökér kérgének piros színanyagával jelölte meg az állatokat. Festékanyaga a vízben nem, zsírban és alkoholban jól oxidálódik, a hígítástól függően a sárgától, a sötétvörösig színez. A legközönségesebb tojásfestő növény a vöröshagyma. Buroklevelének főzete barnáspirosra színez, amely timsó hozzáadásával ragyogó nap-sárgára változik. A vöröshagyma az ősvallás szent növénye, így a héjával főzött tojás is titkos erővel bír. A lila hagyma héja sötétbarnára fest.
    Sárga színt ad közönséges gyomnövényünk, a lapulevelű keserűfű, a kerti mahónia gyökere, a vadalma és a közönséges vadgesztenye kérge, a közönséges torma szárított levele, a büdöske porított virágszirma, a takarmánylucerna magja. Halványzöldre fest a búza fiatal, zöld részeinek főzete. Sötétzöld színre festhetjük a tojásokat a nyírfa levelének, a májusi gyöngyvirág levelének, valamint a fekete bodza zöld bogyóinak főzetével. Piros színt tartalmaz a fehér akác gyökere, a közönséges szurokfű (origánó) virágos hajtása és a málna gyümölcse.
    Tojásfestés előtt a megszárított növényi részeket egy napig híg ecetes vízben áztassuk, majd közvetlenül a használat előtt forraljuk. Szűrés után ebben a lében főzzük meg a tiszta tojásokat. A kész hímes tojásokat azután szárazra töröljük, és szalonnabőrrel bedörzsölve fényesítjük.