Aki nem tervez, saját bukását segíti elő
Széleskörű vita a község fejlesztési stratégiájáról
Az önkormányzat március folyamán a polgárok elé terjesztette megvitatásra, véleményezésre, kiegészítésre a község 2005–2012. évi fejlesztési stratégiáját. Tervek nélkül elképzelhetetlen a jövő építése, mert a jövő egyszer jelenné lesz, és mi lesz, ha nincs útmutató, nincs minek alapján lépnünk tovább. Mindez elkerülhető a globális fejlődés érdekében, önkormányzatunk idejekorán megérezte ennek szükségességét, és 2005 májusában komoly, alapos és szakmailag is alátámasztott munka után elkészítette községünk fejlesztési stratégiájának munka tervezetét. Ezt először az Ada napján tartott ünnepi ülésen hoztak nyilvánosságra – ismertették a jelenlevőkkel, majd a polgárokkal.
„A község fejlesztési stratégiája egy olyan folyamat, amikor a közösség meghatározza jövőképét, meghatározza azt az utat és feladatokat, valamint a szükséges anyagi és más javakat, hogy a terv megvalósulhasson. A fejlesztési stratégiának jövőképet kell mutatnia, megoldásokat találni a társadalmi-, gazdasági-, intézményi-, műszaki-, és környezeti problémákra. Megtalálni a legjárhatóbb utat az általános globalizációban. Elő kell segítenie a megfelelő és hatásos döntések meghozatalát” – áll többek között a polgármester bevezetőjében.
Ahogy múlt az idő, úgy haladt a munka is a fejlesztési stratégia felépítésén. A 21 oldalon előterjesztett anyag bővült, új momentumok, tervek, lehetőségek kaptak benne helyet, ami a szakemberekből álló csoport – több tíz munkatárs, valamint intézmény kitartó munkájának eredményeként megszületett a fejlesztési stratégia második változata, ezúttal már 41 oldalon. A polgárok elé közvitára márciusban került, amikor Adán, Moholon és Törökfaluban mondhattak róla véleményt, adhattak javaslatot. Történt is számos megjegyzés, észrevétel, indítvány, ami híven tükrözi, hogy a fejlesztési terv nem zsákbamacska, még kevésbé üres beszéd, hanem reális alapokra helyezett, átgondolt projektum, amit a polgárok magukévá tettek.
A polgárok gyűlései után az önkormányzat mintegy záróaktusként, március 22-én községi szinten újra megvitatta a dokumentumot, kiegészítve a javaslatokkal. Az volt a szándéka, hogy ezúttal véglegesítsen több felvetett kérdést, beépítsék a tervbe az adott javaslatokat, hogy azután egy reális keretek között mozgó, elfogadható terv kerüljön a községi képviselő-testület elé.
Erre a nyilvános vitára több magas rangú szakember, politikus és közéleti személyiség is meghívást kapott, akik közvetve vagy közvetlenül segítették a fejlesztési stratégia kidolgozását.
Ürményi Ferenc polgármester bevezetőjében megindokolta a fejlesztési terv fontosságát, elmondta, hogy hosszú és alapos előkészületek után jutott a jelenlegi fázisába. Kiemelte, hogy ez olyan jövőkép, amire alapozni lehet a polgárok általános jobblétének javítása érdekében. Zoran Dragin alelnök hangsúlyozta, hogy a tervet már helyi közösségi szinten megvitatták, több új momentum már ezek után került a tervbe, ami egy község szempontjából, amely fejlődni akar, elengedhetetlenül szükséges. Ez útmutató, hogyan induljunk, és merre lépjünk. Dušan Telečki, a KKT elnöke rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a polgárok ezáltal sorsuk intézését saját kezükbe veszik, és önerőből, illetve külső segítséggel a jobb felé tudják irányítani. Micsiz József tanácsnok, tartományi képviselő elmondta, hogy Ada a köztársaság első öt olyan községe közé tartozik, ahol kidolgozták a fejlesztési stratégiát, ami lényegében az Európába vezető utat biztosítja. A Koós Sándor községi menedzser által ismertetett terv után elsőként dr. Slobodan Milutinović, a Nisi Egyetem professzora szólt magáról a stratégiáról, az előkészületekről, a fontosságáról, amit az is igazol, hogy mintegy húsz szerbiai városban készül ilyen fejlesztési stratégia. A további vitában részt vett még Dragoš Aljos, NacsaIstván a moholi Idősek otthonának igazgatója, Bogdanović Marija aki elmondta, hogy ha a közeljövőben a képviselő-testület is elfogadja a fejlesztési tervet, Ada lesz a harmadik község Szerbiában, ahol kész stratégia alapján lehet dolgozni. Figyelmeztetett arra, hogy nem szabad bezárkózni a magunk kis birodalmába, ellenkezőleg, nyitni kell, kapcsolatokat kell keresni a szűkebb és a szélesebb régiókban.
A vendégek közül a vitában részt vett még Nedeljko Ćurić, Stanislav Bugarski, majd Barna Kolozsi Valéria a művelődésről, dr. Tóth Barna Elvira az egészségügyről, KosSlavko a kisipar fejlesztéséről, Milan Lalić állatorvos az ipari, illetve a mezőgazdasági zóna kialakításáról, László Gizella tartományi képviselő az intézmények besorolásáról és Ljiljana Vlanikolin a környezetvédelemről mondták el röviden véleményüket és a tervvel kapcsolatos javaslataikat, de szólt még Palatinus Zoltán, Krizsán Vilmos, Miklós Zoltán és Sóti Ernő is.
A megalapozott és építő jellegű vita után a polgármester azzal zárta a fejlesztési stratégia bemutatását, hogy minden elfogadható és logikus javaslatot beépítenek a tervbe, és utána a képviselő testület napirendjére kerül megvitatásra és elfogadásra.
Vastag János
