Legújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - Arhiva

2004. január

Címoldal
Egyhelyben topogunk
A II. Helyi Közösség négyéves munkájának rövid összefoglalója
Ismét Varga Elfride a II. Helyi Közösség titkára
Cselekvő szolidaritás
A Harcos Szövetség...
Értsük meg egymást mindkét nyelven
Nyitás a világ felé
Harmonika-virtuóz fiatalok koncertje
A tervek megvalósítása az elsõdleges cél
Községünk amatőr festői
"Célunk: a fiatalok kikapcsolása, szórakozása "
Decemberi mulatság
Selyemtenyésztés Adán és Moholon
Gyökerek mentén
Minél többet pedálozni!
Körképtől - Körképig
Rendőrségi hírek
Az első manökenlépések
10 éve történt...
XLIII. zöld levél
Együtt sokkal erosebbek vagyunk
Zöldebbé tenni a zöldet!
Tíz éve, hogy megszabadultunk a milliárdoktól
Fiatalok írják
Nem minden hulladék szemét
Új vezetőség az AFK élén
Süssünk - főzzünk együtt
Sport
Az adai Reménysugár segélyalap...
Petike levele
Tarka oldal

TÍZ ÉVE, HOGY MEGSZABADULTUNK A MILLIÓKTÓL, MILLIÁRDOKTÓL

   Szinte már megszokottá váltak a megemlékezések az elmúlt idők eseményeiről. Az előző időkben sokat kellett emlékeznünk Gazimestanra, amikor az "új ország" körvonalai bontakoztak ki; emlékeztünk az új alkotmány meghozatalára; ünnepeltük az "államiság" napját. Ma azonban másra emlékezünk, amit őszintén kívánom, hogy soha többé ne ismétlődjön meg. Éppen ma ünnepeljük ugyanis azt a napot, hogy megszabadultunk a millióktól, a milliárdoktól! Tíz évvel ezelőtt - Avramović apó - ahogy akkor neveztük - azt mondta, hogy a dinár konvertibilis lesz, és a német márkához viszonyítva, 1 din. 1 márkát ér. Mindez 1994. január 24-én lépett életbe, és azóta úgy-ahogy tartja magát a dinár, ami természetesen a világgazdasági folyamatoktól függ legfőképp.

    De hogyan is volt azelőtt? A hazai pénz romlását, az inflációt sem százalékban, sem abszolút összegben nem tudták kifejezni. Nagyon sokan emlékezünk még arra, hogy milyen sokáig kellet várni, mire a bankban sorra kerültünk a nyugdíjért, és amikor az utcára értünk vele, csupán egy kiflit, jobbik esetben egy kenyeret vehettünk rajta. Akik pl. '93 végén mentek nyugdíjba, a megszokott háromhavi végkielégítés fejében mindössze három tojást vehettek! Ugyanilyen volt a helyzet a munkásokkal is, mert mindannyian egy helyre költöttük a pénzt: a megélhetésre. De milyen pénzt? Szinte borsózik a háta az embernek, amikor visszagondol azokra az időkre, amikor milliókban, milliárdokban kellett számolni a piacon, az üzletben, amikor csupán a legfontosabbra költhetted a borzasztó nagy címletű, de semmit sem érő dinárt.
    Mégis emlékezzünk vissza az 1993-as évre. Az újságból kivágott "piaci barométer" szerint 1993 május 21-én mondjuk 1 kg burgonya 50.000 dinár, 1 kg alma 150.000 volt. Ugyanez a két árucikk augusztus 6-án már így alakult: burgonya 15 millió, az alma 6 millió dinár, a túró pedig 1.600 millió. Egy későbbi, 1994 június 16-ai piaci barométer szerint a burgonya 0,8-2, a túró pedig 4 dinár volt.
    A dinár romlását ékesen bizonyítja a következő adat is: 1993 dec. 1- én 1 német márka 50.000.000 dinárt, míg 17-én 13.000.000.000 dinárt ért. A dinár pedig ömlött a pénzverdéből. Szinte naponta, a végén már órákban számítva változott az értéke. Az utolsó és a legnagyobb értékű bankjegyünk, ami napvilágot látott '93 decemberében, az az 500 milliárdos bankjegy. Ember volt a talpán, aki mindezt követni tudta!
    Ezzel az írásommal csupán szemléltetni akartam, mi is volt, hogyan is éltünk tíz évvel ezelőtt, amikor névlegesen "milliárdosok" voltunk, de a valóságban szegényebbek a templom egerétől.
    Újév lévén, kívánságom az, hogy ilyen soha többé ne forduljon elő! Éljünk nyugalomban, biztonságban, békességben!

-nos

januar 2004.

Naslovna strana
Udruženje boraca...
Kako smo glasali
Tradicija i poslovnost
Vesti iz policije
Prvi koraci na pisti
Kako dalje?
Mladi pišu
Sport
Impresum


Design by VA