25 éves a Vadvirág Hagyományápoló Kör
A közösség megtartó ereje
Alapításának 25. évfordulóját ünnepli idén a
Vadvirág Hagyományápoló Kör
„Huszonöt évről azt mondják, sokszor egy fél emberöltő, és annak a titka, hogy eddig is fenn tudott maradni az, ami a mai társadalomból hiányzik: a közösség. Kezdettől arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a Kör tagjai ne csak a tánc és zene miatt járjanak csoportjainkba, hanem azért is, mert jól érzik magukat együtt. A próbák nemcsak a zenéről és táncról szólnak, hanem emberi kapcsolatokról is – mondta Varga Lívia, a Vadvirág HK elnöke, majd így folytatta:
– Az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör 1991-ben alakult meg a háború fenyegetettsége árnyékában, kulturális értékek közvetítése és közösségmegtartó szándékkal. Céljainkat és feladatainkat a következőképpen fogalmaztuk meg: „A Kör tevékenysége a népművelés, a Vajdaságban élő magyarok népművészeti hagyományinak ápolása, gyűjtése és dokumentálása, népdal, népzene és néptáncok megismerése, táncház-mozgalom, népszokások, népi hagyományok megismerése, megismertetése és felelevení-tése. Céljaink azóta sem változtak, a kijelölt úton haladunk huszonöt éve. Felneveltünk több generáció néptáncost és népzenészt, akik szép sikereket értek el népzenei és néptánc vetélkedőkön, számtalan alkalommal öregbí-tették Ada község és a Tisza-mente hírnevét a Kárpát-medence különböző területein. Többen közülük ma már oktatóként, művészeti veze-tőként, csoportvezetőként dolgoznak az egye-sületen belül. Különös hangsúlyt fektetünk gyermekeink, a jövő nemzedék bevonására a Vadvirág HK minden tevékenységébe. Nem csupán a tehetségek gondozása a cél, hanem, hogy mindenki otthonának vallja a Vadvirág Hagyományápoló Kört, érezve ennek nemzet-megtartó és magyarságtudat-formáló erejét és jelentőségét. Büszkék vagyunk azokra a fiatalokra is, akik egykor a Kör tagjai voltak, és ma már valamely művészeti ág jeles képviselői, mint: Mészáros Gábor a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház diplomás színésze, Virág György a Zentai Színtársulat diplomás színésze, Török Tilla Junior Príma díjas népzenész, Török Dancsó Ádám a Kőrösi Csoma Sándor program kiválasztottjaként a Kárpát-medence magyar népművészetének képviselője Cleveland-ben.”
Varga Lívia
Mindenki vágyik arra, hogy szeressék, elfogadják, meghallgassák, és tartozhasson valahová. Az egyéni létezés kiteljesítését az élettel szembeni alázat és embertársaink emberi méltóságának tisztelete kíséri. A közösség összetartó ereje egymás elfogadásán, a kölcsönös tiszteleten, az egymás iránti bizalmon és szereteten nyugszik.
Figyelemmel fordulunk mindazok felé, akik a fenti értékeket nem csak vallják, hanem közvetítik is. Ez a hozzáállás, a közösségépítés és az elvándorlás problémáin is segíthet, esetleg mérsékelheti a folyamatot.
„ Igyekszünk bevonni a családokat a Vadvirág minden tevékenységébe, mert úgy látjuk, hogy a gyerekek sokkal nagyobb örömmel merülnek el a népművészet bármely ágába akkor, ha a családtagok is érdeklődést mutatnak iránta. – folytatta Varga Lívia , majd hozzátette – A Kör szerepe fontos az értékek átörökítésében. Évente négy, egész estét betöltő műsort készítünk: A magyar forradalom emlékére, Tavaszi Vadvirág Fesztivál, Márton-napi műsor és Karácsonyi műsor. Az elmúlt évben huszonegyedik alkalommal szerveztünk népzenei és néptánc tábort. Szervezői voltunk a Vass Lajos Kárpát-medencei népzenei vetélkedő vajdasági döntőjének, valamint a gyermek néptánccsoportok vezetőinek szakmai továbbképzést is szerveztünk. Vendégeink voltak Kóka Rozália Magyar Örökség-díjas népművész, Berecz András Kossuth-díjas népmesemondó, Novák Ferenc „Tata” Kossuth-díjas koreográfus, Sebestyén István népmesemondó, a Vaskarika Népzenei Együttes Kaposvárról, Salamon Beáta a Méta népzenei együttes alapítója és vezetője, a Magyar Arany Érdemkereszt állami elismerés birtokosa, Törökné Csécs Lenke Örökség és Csokonai-díjas néptánc-pedagógus. 2011-ben Ada Község Képviselő Testülete Érdemérmet adományozott a Vadvirág Hagyományápoló Körnek, a közösség művelődési életében, a népművészet és a magyar nyelv ápolásában, kulturális közösség egyben tartásában betöltött szerepéért.”
A legértékesebb az a közösség, amelyért teszünk, amelynek aktív részesei vagyunk. A közösségépítés, az igazi közösség kialakítására tett tudatos törekvés nagy kincs a mai világunkban. A negyed évszázada működő Vadvirág HK kiemelkedő eredményeivel és kulturális kapcsolataival kiérdemelte a Tisza-mente népművelőinek tiszteletét. A térségünkben zajló folyamatos társadalmi-politikai változások közepette is mindig biztos kapaszkodót jelentett a közösségnek, amelynek tagjai függetlenül hátterük sokféleségétől, elfogadják és áthidalják a köztük lévő különbségeket, és a bennük fellelhető közös dolgokra helyezve a hangsúlyt együtt dolgoznak közösen kitűzött célokért.
A közösség nemcsak színt visz az életünkbe, hanem célt, motivációt és értelmet is ad neki.
Lajkó Szilvia