Azok a régi szép idők

    Nemrégen egy megsárgult Magyar Szó került a kezembe. Belelapoztam és a Tiszavidék mellékletben több községünkről szóló írása bukkantam. Az újság 1985. július 5-én került ki a nyomdából. Az alábbi írást azért emelem ki, mert bizonyítja azokat a tényeket, amelyeket gyermekeinknek mesélünk azokról az időkről, amikor a „SZOCIALIZMUSBAN” éltünk, de a mostanihoz képest nagyon, de nagyon jól éltünk. Az emberek a tanult szakmájukban dolgozhattak, és csak az nem épített új házat, aki nem akart. Íme a 29 évvel ezelőtt megjelent írás:

„Öt év alatt 550 családi ház

    Az adai községben még az erre vonatkozó széles körű társadalmi akció beindítása előtt is igyekeztek minél több saját eszközzel és munkával megoldani a lakásproblémákat. Ennek megfelelően intézkedéseket foganatosítottak, például a telekbiztosítást, az építkezési kölcsön folyósítását stb. illetően. Arra törekedtek, hogy az érdekelteknek ne adódjanak különösebb nehézségeik, és lehetővé tegyék számukra a családi házuk, lakásuk kedvezőbb föltételekkel történő felépítését.
    Az ilyen hozzáállás helyességét egyértelműen igazolja a sok újonnan felépített, illetve épülőfélben lévő családi ház. A községi gazdasági titkárság adatai szerint öt év alatt több mint 550 család  költözhetett, illetve költözhet be az idén új házába, lakásába. A vizsgált időszak első évében, 1981-ben 112 magántulajdont képező új családi ház készült el, egy évvel később 64. Az 1983. esztendő “rekord”-ot hozott: 135 házban költöztek be a tulajdonosok, a következő évben pedig 124-be. A tavalyi év végén 294 ház építése volt folyamatban, az értékelés szerint ezekből az idén 120 készül el. (Egy magánház építése a felmérés szerint átlagban három évig tart.)
    A felsorolt adatokból is látható, hogy figyelemre méltó eredmény született a községben a lakásépítés terén, ami valószínűleg kedvezőbb is lehetne, ha egyes fontos építkezési anyagok hiánya illetve más, időközben felmerült akadályok nem okoztak volna gondot az építkezőknek. Megállapították azt is, hogy bár a bankok eleget tettek a lakásépítési kölcsönökkel kapcsolatos kötelezettségeiknek, az erre a célra folyósítható összeget mégsem használták ki teljes egészében. Ezt figyelembe véve az illetékesek javasolják az eszközök felhasználásáról szóló önigazgatási megegyezés módosítását, illetve kiegészítését, hogy a jövőben az egész rendelkezésre álló összeget a lakáskérdések megoldására fordítsák. A továbbiakban is folyamatosan kell törődni a lakásépítéssel kapcsolatos  más föltételek biztosításával is.” 

(Tiszavidék, 1985. július 5.)
Gecse István