Nyelvi figyelő
Nemzeti dohánybolt
Újabban nagy kampány folyik a dohányzás ellen. Mindenhol a dohányzást tiltó ábrákat lehet látni, amelyeket kötelezően ki kell tenni intézményekre, üzletekre, minden helyiségre – a dohányzók nagy bánatára, akik így általában az utcára kiszorulva áldozhatnak káros szenvedélyüknek. Ez a dohányzás elleni harc Magyarországon is folyik, ott viszont az ún. Nemzeti dohányboltok kijelölésével. Nem győztem csodálkozni, amikor nyáron egy balatoni kerthelyiségben ülve kis unokáim felhívták a figyelmemet: Nézd, ott a túloldalon van egy Nemzeti dohánybolt! Aztán büszkén jelentették, hogy út közben még további kilenc Nemzeti dohányboltot tudnak nekem megmutatni. Meg is mutatták, és mindent elkövettek, hogy e boltok előtt elhaladva belessenek az ajtón, mi lehet vajon odabent? Nem valami sikeres kampány ez így a dohányzás ellen – gondoltam magamban, mert ilyen formában még azok figyelmét is ráirányítja a dohányzásra, akik eddig észre se vették a cigarettákat a nagy önkiszolgálók pénztárai körül.
A marketingnél és a sikeres vagy sikertelen kampánynál is jobban foglalkoztat azonban a kérdés nyelvi vonatkozása. A nemzeti dohánybolt megnevezés körül valami nincs rendben – ez volt az első érzésem. De mi? Gyerekkoromban még voltak dohányárudák – ez igen régiesen hangzik, az így képzett szavak már eléggé elavultak, de az ilyen típusú megnevezések egyike másika még ma is elvétve használatos, így pl. tanoda, zenede – ez utóbbit mi is gyakran használjuk. De kiskoromban leggyakrabban a trafikba küldött le a nagypapám, ha elfogyott a cigarettája. Nagyot néztünk aztán, amikor angol nyelvi tanulmányaink során kiderült, hogy az angol nyelvben a traffic forgalmat jelent.
A trafik elnevezés helyett sokkal jobb, magyarosabb a dohánybolt megnevezés, ám előtte a nemzeti jelzőt sehogy se érzem helyénvalónak. A magyar nyelv értelmező szótára szerint a nemzeti: „Az egész nemzethez tartozó, az egész nemzetre vonatkozó, az egész nemzetet (meg)illető dolog”. Az Értelmező szótár még több jelentésváltozatot jelöl meg, körülbelül ugyanilyen jelentésben. Az 5. jelentésváltozatban említi, hogy a nemzeti szó „országos jellegű v. a nemzet egészére kiterjedő jelentőségű, érdekű (ilyen intézmények, szervek nevében gyakori jelző), és példának a nemzeti bibliográfiát és a nemzeti könyvtárat említi. Nos, éppen erről van szó. A nemzeti szó stílushatásában, hangulatában ünnepélyes, felemelő. A nemzeti nyelv, nemzeti kultúra, nemzeti lobogó, nemzeti színház, nemzeti viselet, nemzeti himnusz, nemzeti színek stb. esetében helyénvalónak érezzük a nemzeti jelzőt, de a dohányboltokra vonatkoztatva zavaróan hat. Részben azért, mert bármennyire is e boltok országos (országos, és nem a nemzet egészére vonatkozó!) hálózatáról van szó, e boltok jellegüknél fogva nem képviselnek a nemzet egészére kiterjedő jelentőségű értéket, másfelől viszont a nemzeti jelző magasztos stílushatása és a dohányárusítás prózai jellege között igen nagy a különbség, és így kölcsönösen lerontják egymás hatását. A nemzeti jelző a dohányboltokra vonatkoztatva körülbelül olyan hatást vált ki, mint a csizma az asztalon – nem illik oda.
Hódi Éva