99. Zöld levél
VIZESTALAJÚ NÖVÉNYTARTÁS

    Még az 1800-as években Justus Liebig jött rá, hogy vízben is lehet növényeket nevelni, ha az összes szükséges tápanyagot föloldjuk benne. Manapság egyre több helyen tűnnek fel a külföldi virágboltokban nem földben, hanem vízben (hidrokultúrában) nevelt, csodaszép növények. A hagyományos módszertől eltérően, itt két cserép szükséges a növénytartáshoz. A belső erősen lyukacsos cserépben helyezkedik el az égetett agyaggranulátum és növény gyökérzete, amit egy külső, dekoratív, víztartó cserép vesz körül. A kettő közötti résbe töltik a tápoldatot. A rés arra is szolgál, hogy a belső cserépből kibújó gyökereknek helyet biztosítson.
    A két cserép között vagy az agyaggranulátumban helyezkedik el a vízszintjelző pálca. Ennek segítségével tudjuk nyomon követni, hogy mennyi tápoldat van a cserépben. Általában három jelzéssel látják el (minimum, optimum, maximum). Optimumon általában akkor áll a pálcika, amikor a víz szintje a külső cserép egyharmadáig ér. Néhány előre gyártott vízkultúrás cserépben külön rekeszeket alakítottak ki a tápanyagblokk vagy -tabletta részére.
    A hidrokultúrás növények életük során nem is találkoznak földdel. Agyaggranulátumban nevelik őket hónapokig-évekig. Ezek a különböző méretben kapható agyaggolyócskák, amellett, hogy támasztékot adnak a gyökereknek, a saját súlyuk 130%-át kitevő vízmennyiséget képesek tárolni.
    Ezzel a módszerrel sok kellemetlenség kiküszöbölhető, ami a hagyományos – földben nevelt – dísznövények esetében elkerülhetetlen. Például a hidrokultúrás növényeket hosszabb idő elteltével sem kell átültetni, a folyamatos tápanyagellátás mégis biztosított, és a növények mindezt szépségükkel hálálják meg.
    Bár a tartáshoz szükséges, különleges eszközök miatt egy kicsit drágábbak, mint a hagyományos módszerrel nevelt növények, de a ezt a többletköltséget a későbbiekben sokszorosan meghálálják. Elvileg minden növény tartható vízkultúrás módszerrel, ám ezt a tartásmódot először mégis olyan növényekkel érdemes kipróbálni, amelyek levágott részei vízben jól gyökeresednek, például a szobafutóka (Scindapsus vagy Epipremnum), a nyíllevél (Syngonium), a törpebors (Peperonia), a fikusz (Ficus) vagy a dracéna (Dracaena).
    A vízkultúrás növénytartás előnyei
    Életerősebb, gyorsabban növő növényeket nevelhetünk. A növények hosszú időre magukra hagyhatók, az öntözések száma jelentősen csökkenthető. Mindig pontosan tudhatjuk, hogy mikor jött el az öntözés ideje. Ritkábban vagy soha nem kell átültetnünk a növényeket. A tápanyagok utánpótlásáról elég 3-6 havonta gondoskodnunk. Dekoratívabb, modern megjelenés biztosít, mivel a cserép is díszítőértékkel rendelkezik. A növények élettartama és díszítőértéke megnövelhető. Olyan helyeket is használható, ahol a föld (talaj) valamilyen okból nem kívánatos. A jól tartott vízkultúrás növény cserepében nem tudnak megélni a kártevők és kórokozók. A közeg teljesen szagtalan és semmiféle allergiás tünetet nem válthat ki.

Király János