HOGYAN TANULJUNK?

    Előttünk az új iskolaév, az egyetemistákra és tanulókra nagyszámú tantárgy és lecke vár.  A tananyag sikeresebb elsajátítása és a jobb tanulási eredmény céljából, jóindulattal figyelmükbe ajánljuk   

    A SIKERES TANULÁS SZABÁLYAIT

    Ahhoz, hogy az egyetemista-tanuló a tananyagot sikerrel sajátítsa el, ami az iskolában való előrehaladáshoz KULCSFONTTOSSÁGÚ, bizonyos szabályokat be kell tartania. Ezek a szabályok, nagyjából, két csoportba oszthatók:
    a tanulás sikeres MEGSZERVEZÉSÉRE vonatkozó szabályok,
    a TANANYAG elsajátításának szabályai.

    a) TANULÁS SIKERES MEGSZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

    1. Mindig ugyanazon a helyen és körülbelül ugyanabban a napszakban tanuljunk
    – Ez azt jelenti, hogy az egyetemistának-tanulónak saját asztala kell, hogy legyen, ahol tanul. Kerüljük az ágyon fekve, vagy a padlón szerteszórt könyvek és füzetek között elnyúlva való tananyag-olvasgatást. E módszerek tévesek, mert megzavarják a tanuláshoz való HOZZÁÁLLÁSUNKAT, vagyis eltökéltségünket, hogy maximálisan a tanulásra összpontosítsunk.
    – Tanácsos ugyanazon napszakot választani, és kerülni az időnként egész éjjeli (általában vizsgák előtt), máskor délutáni, vagy esti órákban való tanulást. Így agyunk „nehézkesen” dolgozik, mert „nem tudja” melyik az az időszak, amikor tőle a megnövekedett teljesítményt várunk el, ezért minden alkalommal külön erőfeszítésre van szüksége a bemelegítéshez. Gyakorlatilag így sokkal TÖBB időre van szükségünk bizonyos adatok megtanulására, mintha annyira-amennyire állandósult ritmust alkalmaznánk.

    2. A tanulás kezdete előtt minden egyetemistának-tanulónak munkatervet kell összeállítania
    – Ez azt jelenti, hogy a helyzettől függően, listát készítünk a tanulandó tantárgyakról-tananyagról. Ezután azokat sorrendbe rakjuk, a legnehezebbtől a legkönnyebbig.
    – A tanulást minden alkalommal a közepesen nehéz tananyaggal kell kezdeni, mert ha a legkönnyebbel indulunk, agyunk nem tud kellően bemelegíteni, ami LELASSÍTJA a következő tananyag elsajátítását. Másrészt, ha a legnehezebb tantárggyal indulnánk, agyunk itt sincs még kellően bemelegítve, így még NEHEZEBBEN értjük és jegyezzük majd meg az amúgy is nehéz tananyagot. E nehézségek nemcsak hatékonyságunkat csökkentik, de lemorzsolhatják motiváltságunkat és elbátortalaníthatják az egyetemistát-tanulót.
    – A közepesen nehéz tantárgy tehát kellően bemelegíti az agynak tanulásra illetékes funkcióit, és MEGKÖNNYÍTI a következő tananyag elsajátítását.

    1. Sorrendben második a legnehezebb tantárgy legyen, azután következzenek egyre könnyebb tananyagok, és a tanulást a legkönnyebb tantárggyal fejezzük (ez már azért is indokolt, mert ekkorra fáradtabbak vagyunk).

    2. Fontos, hogy elkerüljük a tananyag összekeveredését, ezért a hasonló tantárgyakat ne tanuljuk egymás után. Más szóval, ha ugyanaznap két idegen nyelvet kell tanulni, a kettő közé „be kell dobni” egy másik, eltérő tantárgyat, pl. informatikát.
    Két tantárgy tanulása között a szünet ne legyen hosszabb 5 percnél. Minden tíz percnél hosszabb szünet „kihűti” az agyat, és ekkor újból időre lesz szükség, hogy belemelegedjünk a munkába.

    3. A szünetben ne nézzünk tévét és ne játszunk számítógépes játékot, mivel ezek a tevékenységek különösen FÁRASZTJÁK az agyat, éppen akkor, amikor annak pihennie kellene. Szünetben együnk gyümölcsöt, vagy igyunk üdítőt. Hasznos, ha nyújtózkodunk, illetve néhány könnyebb nyújtógyakorlatot végzünk.

    4. A tanulás ideje alatt tartsuk be a lenti általános szabályokat:
    – Ne rágcsáljunk sós csemegét (burgonyaszirom, stb.), szendvicset és hasonlókat,
    – Ne éhes hassal fogjunk hozzá a tanuláshoz, de legalább fél óra múljon el az előző étkezés óta,
    – Kapcsoljuk ki a tévét, telefont, hangos zenét stb., ami a koncentrációt csökkentheti. Jól haladó egyetemista-tanuló esetében engedhető esetleg halk, kellemes, hangszeres zene,
    – A munkaasztalról tegyünk le mindent, ami „elvonhatja” figyelmünket, és csak a könyvek, füzetek és a tanuláshoz használt felszerelés maradjon ott,
    – A szoba legyen világos, szellőztetett, nem túlzottan fűtött.

    b) A TANANYAG ELSAJÁTÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

    1. Az új leckét első alkalommal hangosan olvassuk fel. Ez fontos, mert így jobban MEGJEGYEZZÜK, amit olvasunk, és elhárítjuk azt a gyakori hibát, hogy magunkban olvasva a szöveg végére érve, nem tudjuk mit is olvastunk el.
    MINDENT olvassunk el: címeket, alcímeket, táblázatokat, térképeket, összefoglalókat és záradékokat (ha a lecke részei). Ez azért lényeges, mert így már az első olvasás alkalmával emlékezetünkben marad a lecke felépítési váza, és nagyjából tudjuk, miről szól.

    2. A leckéből írjuk ki az összes ismeretlen szavat, illetve jelöljük ki a nem világos részeket. Ezután keressük ki e szavak pontos jelentését, illetve magyarázatot a nem érthető részekre, mielőtt tovább mennénk. Ha ezt nem tesszük meg, kockáztatjuk a fejből való tanulást, ez pedig biztos sikertelenséghez vezet.

    3. Tanuljunk bekezdéstől-bekezdésig úgy, hogy minden mondatban kikeressük és aláhúzzuk a kulcsszót. Például: „A francia forradalom 1789-ben tört ki”. Nem szükséges mindent aláhúzni, csak a lényeges és új adatot a mondatban. Ha a mondat hosszabb, akadhat több kulcsszó is.

    4. Összpontosítsunk a fogalmak felosztására, taglalására és a meghatározására (definíciók). Hogy jobban megjegyezzük, akár külön papírra is kiírhatjuk őket. Így könnyebben ismételhetünk, és fejben tarthatjuk a lecke szerkezetét, ez pedig segítségünkre lehet ha „megáll az agy”, vagy ha a memóriánk leblokkol.

    5. Minden új bekezdés után kérdezzük ki magunkat. Először emlékeztetve (belepillantva a könyvbe vagy a jegyzetbe, ha szükséges) majd pedig „segítség nélkül”. Ne menjünk tovább, amíg teljesen el nem sajátítottuk azt, amit előzőleg tanultunk. Nem szükséges az ismétlést állandóan elölről kezdeni, csupán kössük össze az előző bekezdést azzal, amit közvetlenül megtanultunk.

    6. A végső ismétlést (kikérdezést) mindig hangosan tegyük meg. Ez fontos, mert így halljuk saját előadásunkat, ugyanis sokan tévednek, amikor „magukban” ismétlik a tananyagot, kockáztatva, hogy téves képet kapnak az anyag elsajátítottságának fokáról, ez pedig gyengébb minőséget és alacsonyabb osztályzatot eredményezhet felelés alkalmával, annak ellenére, hogy tanultunk.

    7. Hogy a megtanult anyagból minél kevesebbet felejtsünk el, a legnehezebb leckéket ismételjük el alvás előtt és másnap reggel, közvetlenül alvás után, mielőtt még felkelnénk.

    8. Ha van rá mód, az iskolában előadott új leckét legalább még egyszer olvassuk el aznap. Így kevesebb időre lesz szükségünk a tanuláshoz akkor, amikor a „beosztás szerint” kerül sor a leckére.
    Sok sikert!

(Szövegforrás: Vatroslav Lisinski – Belgrád)
-kosz-