Legújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - Arhiva

2008. szeptember

Címoldal
120 kisdiák kezdte meg a tanulást!
Községi hírek
A munkanélküliek díjmentes átképzése
Munkalátogatáson az egészségügyi titkár
Meghiúsult az adai vegyesvállalat terve
Korszerű berendezések, haladó szemléletű tanárok
Októberben idősek klubja nyílik Adán
Megkezdődött...
Barátoknál jártunk
Napsugaras ősz, tanfolyamok, előadások...
Az iskolai agresszió
Amit megteremtettünk, ne hagyjuk tönkremenni
„Mit sütsz, kis szűcs?…”
A moholi vadászat 130 éve
Új gépkocsi az adai iskolának
Drágábbak a lakások Adán
„Tűzoltó leszel, s katona”
A legszebb nyári élményem
Hogyan tanuljunk?
Nyelvi figyelő
Teológiai gondolatok
Rendőrségi hírek
Házilag főzött kábítószer
Zöld levél
A szakszervezeti szervezkedés joga
Egynapos művésztelep
Festmény köszönettel
Címeres nemeslevelek - V.
Árnyas oldal
A lányok öt napon át rúgták a bőrt
Focisuli 2008
Sport
V. CAC kutyakiállítás
40 éves osztálytalálkozók Adán
Tarka oldal
Impresszum

Meghiúsult az adai vegyesvállalat terve

    A szlovéniai Ino-Brežice és az adai Termometal fémipari cég 2007-ben Adán megalakította az Ino-Ada mezőgazdasági gépeket gyártó vegyesvállalatot. A tervek szerint a cég külföldi piacra gyártott volna gépeket, a termelésben legkevesebb 50 dolgozónak biztosított volna munkát, illetve a beszállítók révén legalább ugyanennyinek. A beruházás azonban meghiúsult a megvalósulás előtt, amiért a mintegy 200 dolgozót foglalkoztató Termometal tulajdonosa és igazgatója, Micsíz József leginkább kedvezőtlen világpiaci helyzetet hibáztatja.
    Az adai vállalkozó elmondta, hogy 2006-ban tárgyaltak először a szlovén cég képviselőivel, akiket már korábbról jól ismertek. A mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó szlovén cég a világ 34 országába értékesítette termékeit, és nem győzte teljesíteni a megrendeléseket. A Termometalnak felajánlották az együttműködés lehetőségét, amit az elfogadott, hiszen akkor már nyilván való volt, hogy a Nemzeti Beruházási Terv finanszírozásával Adán megépül az ipari zóna, ahol az adai vállalkozó számítása szerint ez lehetett volna az első beruházás. A felek megegyeztek, hogy a szlovén cég lesz a többségi tulajdonos, mivel uniós államból származik. Ez a Termometal számára is kecsegtető volt, hiszen a saját termékeiket is ezen a kiskapun keresztül bejuttathatta volna az Unió piacára. A megállapodás alapján, a szlovén cég feladata volt a piac feltárása, az eladás és a megfizettetés. Az adai cég feladat lett volna a termelés megszervezése, a megfelelő minőségű gépek legyártása és szervizelése a garanciális időszakban. Micsíz József megjegyezte, hogy mindezt 2007. január 15-én keretszerződésbe foglalták, sőt, megbeszélték az egységárakat is, amely alapján 2007-ben dolgozni fognak. Az év folyamán megalakult az Ino-Ada cég, amely létrehozása adminisztratív akadályok miatt elhúzódott. Időközben a szlovén partnert elbizonytalanította az ipari zóna körül felmerülő gondok a létesítmény megnyitását illetően, valamint a tisztázatlan tulajdonjog a gazdasági minisztérium és a helyi önkormányzat között. Az adai vállalkozó szerint, utóbbi miatt a bérleti jog mai napig is üveglábakon áll. Mindezt tetézte, hogy az év második felében megbukott a kormány, ami kedvezőtlen jel a beruházók számára.


A Termometalnak jelentős hazai és külföldi megrendelései vannak

    – Ebben az időszakban szinte megduplázódott a nyersanyag ára a világpiacon, a termékek ára viszont alig, vagy egyáltalán nem változott – magyarázta Micsíz József. – Ez döntő momentum volt a vegyesvállalat meghiúsulásában. A beruházásra kedvezőtlenül hatott a dinár megerősödése az euróhoz képest. Emellett megdrágult az üzemanyag, az energia, valamint Szerbiában emelkedtek az átlagfizetések. Ilyen körülmények között a termelés révén a tőkefelhalmozás a minimálisra csökkent, ami nem lett volna elég ahhoz, hogy 3 millió eurós beruházást rentábilissá tegyen. Ha adott lett volna egy beruházás infrastruktúrával és gépekkel, valamint nem lett volna leterhelve hitellel, akkor elképzelhető, hogy a rentabilitás határán lehetett volna tartani. Az üzleti terv szerint sem térült volna meg öt év alatt a beruházás. Ha nem térül meg öt év alatt egy beruházás, akkor se a fejlesztési alap, se a bankok nem adnak megfelelő hitelt. Illetve a nagy kockázat miatt olyan magas kamatot szabnak, hogy az még jobban ellehetetleníti a beruházást. A szlovén többségi tulajdonos látta, hiszen közösen kielemeztük, hogy nem tudunk magasabb árat megvalósítani ezekkel a termékekkel a külföldi piacon, amely egyszerűen nem hajlandó többet fizetni. A felsorolt okok miatt nyilvánvaló vált számára, hogy ez a beruházás nem lesz rentábilis. A minimálisra csökkent a rentabilitás miatt nem akart emelni a normaórák értékén, ennek következtében nem kötöttünk új szerződést 2008-ra. A külső tényezők vizsgálata után olyan döntés született, hogy nem vágunk bele a beruházásba, hanem maradt az együttműködés, amelyet negyedévenként megújítanak, ha ez mindkét félnek megfelel. A Termometal tehát továbbra is gyárt komponenseket a szlovén cégnek. A döntés nem a felek közötti konfliktusból ered, hanem abból, hogy megfelelő információkkal rendelkeztünk a globális történésekről – közölte az adai vállalkozó
    Micsíz József szerint az elkövetkező években folyamatosan növekedni fog az acél ára a világpiacon. Erre az acélgyártók hívták fel a figyelmüket, hogy ne számoljanak állandó árakkal, mert az elkövetkező öt évben Kína „beszippant” minden acélt, aminek hatására a világpiacon évről évre emelkedni fog az acél ára. Az elkövetkező öt évben évi szinten 30-40 százalékos lesz az emelkedés. Az adai vállalkozó szerint jelenleg fémipari céget nyitni öngyilkosságnak számít. 
    – A globális paraméterek ismeretében nem kétséges, hogy beruházóként jól meggondolom, hogy hova fektetem be a pénzem. A Termometálnak jövedelmező megrendelései vannak Németországból, ahova nem tud elég terméket gyártani. A német Ina-Schefler cég minden kapacitásunkat megvásárolta 2009. december 31-ig. A német gazdaság konjunktúrája javulóban van, az Ina-Schefler tárgyal a Continental gumigyár megvásárlásáról, ami várhatóan újabb lendületet ad ennek az együttműködésnek. A német cég tavaly 500 millió eurót költött fejlesztésre, az idén pedig 1 milliárd eurót. A hazai piac pótalkatrész és gépgyártásának szintén nem tudunk eleget tenni, ilyen helyzetben nem kétséges, hogy az ember nem fektet be 1,5 milliót eurót a bizonytalanba – mondta a cégtulajdonos.

Csincsik Zsolt

septembar 2008.

Naslovna strana
Opštinske vesti
Besplatna prekvalifikacija
Sedmica uplaćena u Molu!
Vesti iz policije
Šarena strana
Impresum


Design by VA