AZ ADAI HALÁSZ JÓZSEF RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAKULÓ KÖZGYŰLÉSÉRŐL
A privatizáció Adán nagy változásokat hozott a polgárok életében. Egy olyan esemény, mint az adai mezőgazdasági birtok magánosítása nem maradhatott árnyékban és visszhang nélkül. Valószínűleg a polgárok többsége érdeklődéssel figyelte a fejleményeket. Megtörtént ez is. Nyilvános árverésen a Halász József MB 69,87%-a magánkézbe került. A megmaradt részt a dolgozók osztják részvények formájában. A most már részvénytársasággá alakult vállalat alapító közgyűlését március 3-án tartották meg. A részvényesek meglepően nagy számban jelentek meg. Ezenkívül itt volt a többségi tulajdonos is, Jakovljević Ivan úr, valamint édesapja Jakovljević Radivoj, akik šabaci lakosok. Elnöklőnek Balog Eleonórát választották, ő hét napirendi pontot ajánlott a közgyűlésnek. Először Beslin Wolf Katarina ismertette a jelenlevőkkel a társaság tőkéjének felosztásáról szóló határozatjavaslatot, ezt el is fogadták a részvényesek, többségi javaslattal. Ezután a társaság alapszabályzatának elfogadására került sor, melyet így első felolvasásra nehéz volt mérlegelni, még is többségi szavazattal meghozták. Az eddigi igazgatóbizottság felosztása és az új megválasztása sok vitára adott okot. A kisebbségi részvényesek két képviselőt választottak. Rengeteg javaslat volt, és végül nagy szavazattöbbséggel Vrgov Mirkót és Miricki Miladint választották meg a résztvevők. A többségi részvényesek részéről négy javaslat volt, ezeket szintén elfogadták, éspedig: Jakovljević Radivoj, Jakovljević Ivan, Zorić Bojan és Micojčić úr. A felügyelő bizottság tagjai a következők lettek: Jokić Snežana, Boja László, Orosz Iván. Következett a 2003-as évi pénzügyi eredményről szóló beszámoló, melyet Kljutić Dragoljub ismertetett. Ez a jelentés parázs vitát váltott ki, ugyanis a veszteség 70.000.000 dinárra rúg. Rengeteg kérdés hangzott el ezzel kapcsolatban. A dolgozók nagy elégedetlenségüknek adtak hangot, és nem voltak megelégedve a nagyon szűkszavú magyarázattal. A vállalat eddigi igazgatója, Mészáros György a nagy veszteséget a tavalyi szárazsággal magyarázta, mindenből nagyon kis hozam volt. Ezenkívül a leszerződött előnytelen eladási árakra is hivatkozott, valamint a régi adósságokat is okként hozta fel. Ez a veszteség sajnos óriási, mely 30%- át teszi ki a termelésnek, ami lefordítva 20.000 dinár veszteség hektáronként. A dolgozók véleménye szerint, mégsem kellene a régi adósságra, a szárazságra kenni mindent, hiszen a földterületek 90%-át öntözőrendszer fedi. Mirko Vrgov is kért szót, aki évekig volt a vállalat igazgatója. Sajnálattal vette tudomásul a mezőgazdasági birtok leépülését, a nagy pénzügyi és gazdálkodási nehézségeket. Sok konstruktív javaslat hangzott el, ezeket Jakovljević úr örömmel fogadta. Figyelmeztetett arra, hogy községünk egész területének 15 %-át a részvénytársaság területe teszi ki, és éppen ezért nagy felelősség hárul minden részvényesre, ami a társaság talpra állására, fejlesztésére kell, hogy irányuljon. Többek között a foglalkoztatottság, a termelékenység növelése, a géppark modernizálására, a keresetek növelése a cél. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezt a részvénytársaságot megőrizzük, ne hagyjuk veszendőbe menni. Ezenkívül sokan kértek még szót a régi dolgozók közül is: Mrkšić Dimitrije, Mišković Radivoj, Dragin Valéria, Dr. Tóth András és mások. Dr. Tóth András üdvözölte az új tulajdonost, sok sikert kívánt a további munkához, és jó tanácsokkal látta el a részvényeseket a jövőt illetően. Jakovljević Radivoj úr, a többségi tulajdonos édesapja üdvözölte ezeket az észrevételeket. Külön méltányolta Mirko Vrgov és Dr. Tóth András véleményét, és elkötelezve beszélt a jövőről. Új befektetéseket, jobb és rendszeres fizetést ígért, az állattenyésztésre nagy hangsúlyt helyezett. Talán 1-2 éven belül a dolgozók számát is növelni tudják. Ezenkívül modern mezőgazdasági gépek vásárlását tervezik, növelni ezzel a termelékenységet. Véleménye szerint az adai Halász József részvénytársaság régi fényében fog csillogni, sőt.
Mi, kis részvényesek az eddigi példákat látva kissé kételkedve hallgattuk ezeket az ígéreteket, de semmi esetre sem szeretnénk, ha nem valósulnának meg.
Halgašev Márta
