166. Zöld Levél
A 2014. év hüllője
A mocsári teknős

    A mocsári teknős (Emys orbicularis) szerbül barska kornjača, angolul European pond turtle, németül Europäische Sumpfschild-kröte valamikor rendkívül gyakori volt a vizek borította Alföldünkön vagy a természetes partvonalú nagy tavainkon és az azokat övező mocsarakban, mára azonban nagyon megfogyatkozott ezeken a helyeken. Elszigetelt tavakban, holtágakban vagy az alföldi csatornarendszerekben azonban még megtalálható, de a csatornák utóbbi néhány évben végrehajtott és mai is zajló "vízügyi karbantartása", növényzetük kiirtása, a partszegélyek kikotrása tovább rontja majd a faj helyzetét. Vidékünkön még elég gyakori és ez nagy szerencse. Azonban a nálunk élő állománya is állandó veszélyben van. Főképp az ember veszélyezteti, mert a még megmaradt élőhelyei körül is utakat épít, és a vándorló teknőst elgázolja. Nálunk Adán a Barában és annak környékén, valamint a téglagyári tavaknál él. Ellentétben a kétéltűekkel, amelyek petéiket a vízbe rakják, a mocsári teknős a víztől távol, a szárazföldön ássa el tojásait. Az alkalmas tojásrakó helyek azonban már nem tartoznak a védett vizes élőhelyekhez, gyakran szántóföldi művelés alatt állnak vagy egyéb emberi létesítmény (pl. műút) foglalja el őket. A legújabb ismeretek arra utalnak, hogy a mocsári teknősnek a tojásrakáson túl is szüksége van szárazföldi élőhelyekre.
Az élőhelyvesztés mellett az utóbbi évtizedekben komoly veszélyeztetőként léptek fel a különböző idegen honos teknősfajok. Ezek közül is a hasonló életmódú ékszerteknősök jelentik a legnagyobb fenyegetést. Eddig a vörösfülű ékszerteknős az, amely nagy számban lelhető fel természetes vizekben is. A vizsgálatok szerint agresszív viselkedésével elsősorban a napozóhelyekről szorítja ki a mocsári teknőst. Feltételezhetően olyan parazitákat is hordoz, amelyekkel szemben a mocsári teknősünk nem ellenálló. Az lenne az egyetlen megoldás, hogy ezeket – ha feleslegessé, unottá válnak - ne engedjük szabadon!

Borzalmas kép:

Eltaposott mocsári teknős a Moholra vezető műút mellett az egykori vásártérnél, ahol lényegében téglagyár és agyagbánya volt. (Fotó: K. J.)

Király János