Legújabb szám - Najnoviji brojSzerkesztõség - UredništvoAnyakönyvi hírek - Vesti od matièaraArchívum - Arhiva

2016. március

Címoldal
Mindennapjaink
Községi hírek
Március
Bár lenne egyetértés!
Koszorúzás az emlékkeresztnél
Mindennapi hősnőink
Dopping, a sport ördöge
Šević Ivan sikere
Március
Tavaszközeledte
Nemzetközi ex libris kiállítás
Nőnapi táncfesztivál
Közeleg húsvét
40 féle virágmag és egyebek
Útmenti feszület megáldása Adán
Zászlót lenget a víg márciusi szél
A kézimunkacsoport titka
A moholi galambászok sikerei
Húsvéti vásár és tombola a gyermekekért
Vidám hangulatú teadélután
Hírek
Nyelvi figyelő
Teológiai gondolatok
Szakszervezeti tevékenység
Zöld levél
Sakk
Sport
Görbe tükör
Tarka oldal
Impresszum

Dopping, a sport ördöge

    Ha valaki azt gondolná, hogy a doppingolás új keletű dolog, a XXI. század terméke, az téved, ugyanis a tiltott szerek bárminemű használata nagyjából egyidős az emberiséggel. Aki valaha sportolt, vagy most is aktívan sportol, az tudja, hogy a sportban is ugyanúgy, mint az élet egyéb területein is a siker, a győzelem, a legjobb eredmény elérése az ember célja. Doppingolás során különböző szerek használatával hormonálisan serkentik a teljesítményt, figyelmen kívül hagyva a szervezetre gyakorolt életveszélyes hatását. De jogosan tehetjük fel a kérdést, mindazon sportolók, akik a tiltott szerekhez nyúltak, mit kaptak tőle? Elismerést, világrekordokat, érmet, vagy meghurcoltatást, megfosztást, szégyenülést? Vagy mindkettőt, ebben a sorrendben? Elég csak a legismertebb sportolókra és a körülöttük kialakult legnagyobb botrányokra gondolnunk. Ben Johnson, a kanadai sprinter, akitől az 1988-as szöuli aranyérmét vették el, valamint az elért világrekordját, Marion Jones az amerikaiak női sprinter üdvöskéje, akit a 2000-es sydney-i olimpiai játékokon megszerzett 3 arany és 2 bronzérmétől fosztották meg utólag, és Lance Armstrong az amerikai kerékpáros „ikon”, aki 1999 és 2005 között hihetetlen módon 7 egymás utáni elsőséget szerzett a legendás Tour De France-on. Mindezen sportolók szinte egyik napról a másikra váltak példaképekből, hősökből megszégyenült, meghurcolt csalókká. Az a váratlan esemény, amelynek apropóján a cikkem is megíródott, a héten történt, amikor is Marija Sarapova orosz teniszező, nem mellesleg ötszörös Grand Slam-győztes, korábbi világelső sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megbukott egy 2016-os doppingteszten. Személy szerint a teniszt is már a 90-es évek végétől követem, még a Sampras–Agassi rivalizálás időszakától, és ezt a sportágat az amatőr múltjáról ítélve tiszta sportágnak tekintettem, ahová talán nem gyűrűzik be a doppinghasználat, mint egyfajta kártékony féreg. Belátom, ez naiv elképzelés, hiú ábránd volt.  Sokan támadták a jelenlegi világelső Serena Williamset, indokolatlanul erős testalkata miatt, hogy miként sikerült ezt elérnie, és az őt nem kedvelők sokszor szorítottak adott esetben pont Sarapovának, hogy megtörje az amerikai sportoló egyeduralmát, és érdekesebbé tegye a női versenyeket. A sors pedig igen ironikus, csattanós választ adott. Ezek után félve kérdezhetném meg, mennyire lehetünk abban biztosak, hogy a mi favorizált játékosunk, akinek szurkolunk, rengeteg edzéssel, kitartással éri el sikereit? Vagy a legtöbben használnak „segítséget”? Számtalan sportoló a teniszben és más sportágakban is gyerekek ezreinek jelent példaképet, hat motiváló erőként. Csak remélni tudom, hogy a jövőben nem válik mindennapossá egy sajtótájékoztató és egy vele járó beismerés.

Gecse Attila

mart 2016.

Naslovna strana
Drveni krst na ađanskom Čotu
Aktivnosti sindikata
Šah
Impresum


Design by VA