Egy kis helytörténet
130 ÉVES LEHETNE
az adai Földműves-iskola (6.)
Jobb felső képen a M. Kir. Földmívesiskola 1900-ból. Érdekes, hogy mindhárom felvételen a felhők között ott bujkál a hold!
Az iskola gazdasága (tudósítás 1895-ből)
Az iskola gazdasága közvetlenül Ada nagyközség szomszédságában terül el.
Mívelési ágak szerint van: szánfóföld 85½ kh, kert 8½ kh és majorterület, utak, árkok sat. 6 kh, összesen 100 kh. A talja televényben gazdag vályog, néhol 1m mély televénytartalmas feltalajjal.
A szántóföld a következő vetésforgóban kezeltetik: 1. ugar, trágyázva takarmánynak (csalamádé, zabos bükköny, mohar); 2. őszi búza; 3. kapás (tengeri, répa, dohány és három hold czukorrépa); 4. tavaszi (árpa, zab); 5. luczerna (forgón kívül).
Kisérleti tér
A 4½ kh-nyi kisérleti tér ugyanazon rendszerrel míveltetik, mint a szántóföld-terület, csakhogy itt a különböző termények a különféle mívelési módok alkalmazásával kezeltetnek.
A kisérleti területen kisebb parczellákon termeltetett dohány, seprőczirok, kender, őszi árpa, répamag.
Állatlétszám
Az iskola gazdaságában tenyésztetik a magyar-erdélyi szarvasmarha-fajta, egyrészről tejtermelés czéljából, másrészről tenyészanyagot, különösen jó tenyészbikákat akar az iskola a környékbeli lakosság elsatnyult gulyáinak javítására nevelni. Amely fiatal hímállat tenyésztésre alkalmatlannak mutatkozik, ebből az iskola saját igásökör-szükségletét pótolja, a kimustráltakat pedig felhízlalva értékesíti.
A szarvasmarha-állomány
4 db fejőstehén, 3 db hároméves üsző, 2 db kétéves üsző, 2 db egyéves és 3 db borjúüsző, 2 db öreg tenyészbika, 2 db egyéves bika, 1 db hároméves tinó, és 9 igás ökör.
Magyar pirostarka fejőstehén
Lovak
Van 4 db tenyészkancza csikónevelés végett, 1 db választott, 1 db három- és 4 db kétéves kanczacsikó.
Sertés
Tenyésztetik a kondorszőrű fehér mangaliczafajta. Jelenleg van: 2 db süldőkan, 2 db kanmalacz, 14 db öreg, 5 db süldőkocza, 9 db kocza- és ártánymalacz.
Baromfi-állomány
Plymouth rocks tyúkfajtából, melyet a környéken való terjesztés czéljából tenyészt az iskola, van 3 db öreg kakas, 4 db öreg tyúk, 20 db idei csirke. Pekkingi kacsából van 2 db ezidei fiók, a többi baromfi kolerában a nyár folyamán hullott el. Emdeni lúdból van 1 db öreg gunár, 3 db öreg tojó, 3 db ezidei fiatal liba.
Tételek a földmíves iskola 1896. évi költségvetés-előirányzatából
Kiadás összesen: 18.825 frt. Személyi járandóság: 4150 frt. Ebből tiszti fizetések, pótlékok és lakbérek: 3500 frt. – Dologi kiadások összesen: 14.675 frt. Ebből elméleti és gyakorlati oktatás költségei: 200 frt. Fölszerelés főleg a gazdaságban: 1000 frt. – Haszonbér, adó, közterhek, szolgálmányok: 585 frt. – Ügyviteli költségek legnagyobbrészt a gazdaságban: 380 frt. - Gazdasági cselédség bére: 1050 frt. – Élelmezési költségek, munkadíj-váltságok: 6540 frt.
Bevétel összesen: 10.150 frt. Ebből gazdasági, kerti és egyéb termények értékesítése és kisorolt igás állatok értéke: 4000 frt. – Élelmezési díjak és alapítványi járulékok: 6150 frt.
Eddig szól a hivatalos szöveg, amit Magyarország szakoktatási intézményei 1896, Emlékkönyv az 1896-ki ezredév emlékének ünneplése alkalmából a földművelésügyi magyar királyi miniszter adott ki Balás Árpád szerkesztésében, és belőle kikövetkeztethető, hogy ez az adai iskola az akkori Magyarország jól konszolidált, fiatal, de egyenes útra irányított szakiskolája volt, ami előtt szép jövő mutatkozott. Annál is inkább, mert jól képzett tehetséges szakemberek irányították és tanították az ország közeli és távoli részéből idesereglett ifjú gazdálkodókat, akik közül sokan – a túljelentkezés miatt – nem is nyerhettek felvételt és elhelyezést.
A továbbiakban az adai Magyar Királyi Földmívesiskola tevékenységére és működésére, vagy munkatársaira vonatkozó adatokban válogatunk.
A selyemhernyó-tenyésztés. „A selyemtenyésztés több figyelmet érdemelne hazánk déli részén, mely a rövid ideig tartó fáradságot bőven megfizetné. A Alföld eperfák hazájának tartatik, itt könnyűséggel és jósikerrel nevelhető a selymér, annál is inkább, miután már majd minden helységben vannak tágas epreskertek, honnan a főutak befásíttatnak”– írja Fridrik Tamás Bács-Bodrogh Vármegye földrajzi, történelmi és statisztikai Népszerű leírása című könyvében (Szeged, 1878). Az adai mezőgazdasági iskola további életében is jelentős szerepet játszott az 1890-ben itt létrehozott adai Epreskert, ahol az akkortájt (újra) fellendülőben lévő selyemhernyó-tenyésztés céljára eperfa-csemetéket állítottak elő (termesztettek). Ennek egyik legnagyobb szószólója és támogatója Fridrik Tamás adai tanító, iskolaigazgató volt, aki szép jövőt látott a honi selyemtenyésztésben (selyemhernyó-tenyésztésben) selyemgubó-előállításban.
Király János
(folytatás a következő számban P. Gizella Az utolsó generáció jogán
című olvasói levelével)
