Tudatos fürdőfejlesztésre van szükség
Cooling Cubes-felmérés a vajdasági fürdőkben
Sok helyen megállt az idő, s korszerűsítésre, újításokra lenne szükség – mutatják annak a felmérésnek az előzetes eredményei, amelyet nemrégiben a Cooling Cubes projektum keretében öt vajdasági fürdőhelyen végeztek el, és amely során a fürdők állapotát és látogatottságát vizsgálták. A felmérést végző, mintegy húsztagú magyarországi és szerbiai egyetemistákból és szakemberekből álló csoport tagjai többek között arra voltak kíváncsiak, hogy a fürdőzők mennyire ismerik a hazai fürdőhelyeket, mennyire elégedettek a fürdők nyújtotta lehetőségekkel, és milyen változásokat látnának szívesen.
– A Cooling Cubes projektum célja egy közös fürdőfejlesztési stratégia kialakítása a magyar–szerb határrégióban elhelyezkedő kb. 30 fürdőhely számára – mondta Uliján Kornél, az adai projektcsapat belső szakembere. – A 117 440 euró összértékű pályázat a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program harmadik pályázata révén valósulhat meg, és a támogatás legnagyobb része az Európai Uniótól érkezik. Mórahalom Város Önkormányzata, Ada Község Önkormányzata, a Temerini Fejlesztési Ügynökség valamint a Bácska Regionális Fejlesztési Ügynökség partnerségével alakult ki a pályázati együttműködés, amelynek vezető kedvezményezettje a Szegedi Tudományegyetem. A projekt megnyitó konferenciája Újvidéken volt, Mórahalmon szakmai tanácskozást tartottunk, szeptemberben Szegeden kerül sor egy újabb konferenciára, ahol a projektum előrehaladását vitatjuk majd meg, majd végül Ada is házigazdája lesz egy workshopnak október folyamán – folytatta. – A tizenhat hónapig tartó program során el fog készülni egy átfogó fürdőfejlesztési stratégia erre a régióra vonatkozólag, és ebben kiemelt helyet kap az adai fürdő, amelyre egy külön elemzés, fejlesztési analízis is készül. Az elkészült felmérés során a kérdőívekből sok mindent meg fogunk tudni, s erre a kidolgozott dokumentációra alapozva kell majd megtalálni a fejlesztési lehetőségeket. – magyarázta Uliján Kornél, és azt is kiemelte, hogy a program megvalósulását egy háromtagú projektcsapat segíti, amelynek Civrić Dušan és Marijana Tokić is a tagja, és amelynek munkáját Ada község elnöke, Bilicki Zoltán és az Adica fürdő igazgatója, Juhász Tibor és is támogatja.
A Cooling Cubes projektum részeként július elején egyetemistákból és szaktanárokból álló csoport járt végig öt népszerű vajdasági fürdőhelyet, és kérdőívek segítségével igyekeztek felmérni a fürdők lehetőségeit. A csoport vezetője Schwertner János egyetemi tanár, a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület elnöke volt.
– A Cooling Cubes projektum keretében fürdőfelmérést végeztünk Adán és még négy településen, Apatinban, Óbecsén, Temerinben és Petrőcön (Bački Petrovac) – magyarázta Schwertner János. – Ez öt különböző jellegű, különböző profilú fürdő, valamelyik inkább strand, valamelyik inkább gyógyfürdő. Ezekben a fürdőkben a fürdőhasználók elégedettségét mértük fel, javaslatait, tapasztalatait próbáltuk összegyűjteni arról, hogy milyen típusú változásokat képzelnek el, és szeretnének a fürdőknél. Az igazi oka és apropója ennek a felmérésnek a Cooling Cubes, egy IPA projektum, amelynek feladata az, hogy a Dél-Alföldi és vajdasági területre egy fürdőfejlesztési stratégiát dolgozzon ki, hiszen látjuk, hogy Magyarországon az elmúlt tizenöt évben nagyon gyors fejlődésre került sor a fürdők esetében, de sokszor nem kellő átgondoltsággal történt ez, és ezért a létesítmények sokszor egymástól rabolják el a fürdővendégeket. Nem igazán alakultak ki a sajátságos profilok, szinte minden fürdő ugyanazt fejleszti. Ehelyett sokkal jobb lenne a differenciáltabb fürdőfejlesztést alkalmazni. Mivel az európai uniós csatlakozás is közel áll Szerbia esetében, ezért számíthatunk arra, hogy az infrastruktúra fejlesztése során kitüntetett helyen lesz a fürdőfejlesztés. Magyarországon a fürdőfejlesztés tekintetében tudással, és tapasztalattal is rendelkeznek, és az ott elkövetett hibákat nem lenne szabad most itt elkövetni.
– Mi mindenre voltak kíváncsiak a kérdőívek kitöltésekor?
– A felmérés során kérdeztük, hogy jártak-e más szerbiai fürdőben, és szinte alig van olyan vendég, aki ne tudna legalább három-négy másik fürdőt is megemlíteni. Az emberek, úgy látszik, erre áldoznak, van bennük kíváncsiság, érdeklődés. A felmérés során egyébként azt is vizsgáltuk, hogy mennyire tudatosan választanak fürdőt, tudják-e, hogy a gyógyfürdő milyen típusú problémákra használható. Nekünk az az elképzelésünk, hogy az lenne az igazán jó dolog, ha tudatos használat alakulna ki mind a Dél-Alföldön, mind a Vajdaságban, tehát mindenki tudná, hogy miért azt a fürdőt választja, számára miért az a legkedvesebb. Érdekes eredménye ennek a mostani felmérésnek, hogy sokan ismerik az adai fürdőt, és nagy az elégedettség vele kapcsolatban. Elsősorban a környezet, a sok növény, a kellő mennyiségű árnyékos hely, a tisztaság, a személyzet hozzáállása jelent meg pozitív értékként, ez nem azt mutatja, hogy itt meg kell állni, mert minden adai pontosan tudja, hogy mi mindent kellene még csinálni, de azt gondolom, hogy ez azt jelenti, hogy van honnan és hova elmozdulni. Sok válasz azt mutatja, hogy a Tiszával való valamiféle kapcsolaton érdemes lenne elgondolkodni.
– Mit tapasztaltak, a fürdőzők számára mi a legfontosabb egy-egy fürdőhelyen?
– Sokfajta szempont megjelent, a tisztaság és a rendezettség, a szervezettség nagyon erőteljesen előjött, a vízminőség is nagyon fontos a számukra, és az is, hogy a különböző korosztályok el tudják tölteni az időt, hogy legyen a gyerekeknek külön csúszda, játszótér, az időseknek saját medence. Sok apró, aranyos, de pillanatok alatt megvalósítható ötletet is hallottunk, például azt, hogy állítólag az újvidéki fürdőben van könyvtárszekrény, ahonnan lehet kölcsönözni könyveket. Azért is jó egy ilyen felmérés, mert sok olyan ötletet össze lehet gyűjteni, amelyeket a későbbiek során hasznosítani lehet.
– Mi lehetne a program és a felmérés legideálisabb következménye?
– Ha a meglévő fürdők egy jelentős fürdőfejlesztésen mennének keresztül. Sok szerbiai fürdő esetében erre azért szükség lenne, mert sok helyen megállt az idő, és új fürdőket is lehet létrehozni, mint ahogy azt a petrőci példa mutatja. De elsősorban a gyógyvízre kellene alapozni, mert az a termálvízkincs, amely Magyarország déli részén megvan, az Vajdaságban is ugyanúgy elérhető. Ennek nagyon jó piaca van, és nem csak a hazai, hanem a külföldi vendégeket is ide lehetne csábítani, mert az a tapasztalat, hogy az emberek az egészségükért, a gyógyulásukért hajlandók költeni. – hangsúlyozta Schwertner János.
A felmérést magyarországi diákok és az Újvidéki Egyetem hallgatói végezték szakemberek irányításával. A diákok számára nemcsak munkával telt a néhány nap, hiszen barátkoztak, ismerkedtek, kirándultak, sőt maguk is tesztelhették Vajdaság legnépszerűbb fürdőhelyeit.
– A mi feladatunk az volt, hogy a szerbül tudó fürdővendégeket kérdőívezzük – magyarázta Igor Pajkanović (informatika szakos hallgató, Újvidéki Egyetem). – A fürdőzők véleményére voltunk kíváncsiak. A legtöbben a tisztaságot tartották a legfontosabbnak, és azt, hogy minden korosztály számára legyen megfelelő fürdőhely. Ez alatt a néhány nap alatt nagyon jól összebarátkozunk a magyarországi csoporttal, egymást kisegítettük, igyekeztünk jó házigazdák lenni. Vezetőink is igyekeztek mindenben a kedvünkre tenni.
– Az emberek készségesen fogadták kérdéseinket, – tette hozzá Aleksandar Vlajković (testnevelés szakos hallgató, Újvidéki Egyetem). – A legkedvesebbek Apatinban voltak. A nap során mi is kipróbálhattuk a fürdők kínálta lehetőségeket, meg is vendégeltek bennünket, tehát nagyon sok pozitív élményben volt részünk. Az embereket érdekelte, hogy miért végezzük ezt a felmérést, és nekünk alkalmunk volt egy kicsit bővebben is bemutatni a projektumot.
A Cooling Cubes projektum a jövő nyáron zárul, akkorra elkészül egy átfogó fürdőfejlesztési stratégia a vajdasági fürdőkre vonatkozóan, és ez a dokumentum a tervek szerint jó alapot szolgáltat majd ahhoz, hogy lehetőséget keressenek és kapjanak a fürdőhelyek fejlesztésére, átalakítására, korszerűsítésére.
Józó Krizsán Mónika