A LEVEGŐ BAJNOKAI

• Az adai Sampion Postagalambász Egyesület több évi stagnálás után újraéledt és ennek egyik látható jele, kézzelfogható eredménye – a kiváló versenyeredmények mellett – a Tisza partján lévő postagalamb-telep felújítása, rendezése és üzembe helyezése.

    Minderről Ürményi Zoltánt, a nagymúltú egyesület jelenlegi agilis elnökét faggattuk, aki alig néhány éve lett a postagalamb-sport buzgó híve, a fogyatkozó tagság újraélesztője. Ma az egyesület egyértelműen a felemelkedés útján halad.
    - Egész életemben szerettem a galambokat – mondta Ürményi Zoltán –, de a postagalambokkal mindössze néhány éve foglalkozom. Ezt elsősorban az adai postagalambászat első emberének, Petrics Sándornak köszönhetem, aki bátyámmal, Sándorral együtt bevont engem ebbe a sportba. Ma mindketten versenyezünk is, és nagyon megszerettük ezeket a csodálatos madarakat, akik bámulatra méltó viselkedésükkel, ragaszkodásukkal a szívünkhöz nőttek. Mi elvisszük őket néhányszáz kilométer távolságra, ott szabadon engedjük, ők pedig – amilyen gyorsan csak tudnak – igyekeznek hazarepülni fészkükre. Amikor megérkeznek, szemmel láthatóan örülnek és igyekeznek a dúcukba, a párjukhoz.
    A postagalambnak ezt a csodálatos, veleszületett tulajdonságát használjuk fel a versenyzésre, mert az a galamb lesz a győztes, amelyik a legrövidebb idő alatt érkezik haza.
    Kik ma az adai postagalambászok?
    - Az adai Sampion nevű Postagalambász Egyesületet elődeink 1972-ben alapították, így az idén ünnepeljük 35 éves jubileumunkat. Jelenleg 15 versenyző tagunk van, plusz egy tiszteletbeli tag, Nagypál Nándor, a szakács, aki az összejöveteleink ínyencségeiről gondoskodik, mesterfokon. A tagok:
Petrics Sándor, Veréb Károly, Jovan Radašin, Petrics Albert, Török István, Ürményi Zoltán, Ürményi Sándor, Doszkocs Tibor, Mészáros Attila, Zsomolya András, Laták Ervin, Nagy István, Horváth Sándor, Turányi Róbert és Pozsgai Ferenc.

Nagy I., J. Radašin, Veréb K., Török I.

    A zentai, az adai és a moholi egyesület tagságából álló kerületi csoportban versenyezünk, mégpedig a 100-300 km-es rövid-, a 300-600 km-es közép- és a 600 km feletti hosszútávon. Eddigi legeredményesebb versenyzőnk Petrics Sándor, őt Veréb Károly, Ürményi Sándor, Nagy István és Török István követi. Az egyesületen belül, de a három említett egyesület tagsága között is kiváló, baráti, sporttársi viszony uralkodik. Főzőcske mellett gyakran találkozunk, és megbeszéljük a galambászat kérdéseit. A zentai egyesület a legnagyobb közülünk, utána következik Ada, majd Mohol.
    - Amióta elvállaltam az elnökséget, intenzív klubéletet folytatunk. A nemrég végetért adai munkássport-olimpia nagy lendületet adott a mi sportunknak is, mert Ada általános rendezése, szépítése közepette lehetőség nyílt az egykori lőtér helyén lévő klubhelyiségeink felújítására is. Községi és magánvállalatok, intézmények, az önkormányzat hathatós támogatásával, tagjaink önkéntes munkájával teljesen kitataroztuk a klub és a farm épületeit, úgyhogy most öröm ránézni. Meg is ragadom az alkalmat és minden támogatónknak, az egyesület minden tagjának köszönetet mondok a segítségért és az önkéntes munkáért! Nélkülük nem tudtunk volna ilyen szép eredményt elérni, ami nélkül meg sem alapozhatnánk a terveinket.
    Mik ezek a tervek?
    - Elsősorban a tömegesítésre, azaz a fiatalításra gondolok. Bevezettük és gyakorlattá tettük, hogy minden jelentkező fiatalnak, vagy felnőttnek, aki postagalambászattal kíván foglalkozni, ingyen és bérmentve tenyész- és versenydúcot készítünk az udvarába, sőt, emellett még jó vérvonalból származó fiókgalambokat is ajándékozunk neki. De mivel minden kezdet nehéz, oszlopos tagjaink közül még szakembert is jelölünk ki mellé, aki ellátja tenyésztési és versenyzési tanácsokkal is.
    Ezt az akciónkat még nem vertük nagydobra, hanem az őszi iskolakezdet után tervezünk néhány előadást tartani az iskolákban, és itt kívánunk minél több fiatalt megnyerni ennek a nemes foglalkozásnak és sportnak.
    Az akciónk élő példái, akiknél már fiókgalambokkal telve készen állnak a dúcok, Marko Riđički kisversenyző és Pozsgai Ferenc, valamint Turányi Róbert felnőttek.
    A versenyzéshez jó vérvonalú versenygalambok is kellenek!
    - Egyesületünk tapasztalt tagjai a legjobb vérvonalú holland és belga versenygalambokkal rendelkeznek. Ebben is Petrics Sándor tagunké a legnagyobb érdem, mert sok évvel ezelőtt, nem sajnálva a pénzt és a fáradságot, a leghíresebb belga, holland tenyészetekből szerzett be postagalambokat, így ma a leghíresebb, Fábry, Janssen, Mueleman, Desmet-Matisse, Cartens-Willequet, stb. postagalambjaink vannak. Ezek leszármazottait adjuk ki a jelentkező új és fiatal versenyzőknek.
    Mi a tervük a teszt-farmmal?
    - Ez a csodálatos, minden hazai és nemzetközi szabványnak megfelelő épületegyüttes, teljesen felújított állapotban, a Tisza partján, a teniszpályához vezető út másik oldalán áll. Azt tervezzük, hogy jövőre kezdi meg rendeltetésszerinti működését. A lényege abban áll, hogy akár a hazai, akár a külföldi tenyésztők, bizonyos díj befizetése után, ide adják be fiók galambjaikat, és mi szakszerű ellátás és táplálás mellett tréningeztetjük, majd versenyeztetjük őket. Így válik el, hogy melyik lesz a legjobb galamb, hisz előtte mindegyik ugyanazt a tápot, élelmet eszi, ugyanazt a vizet issza, ugyanazt a távot repüli, ugyanarra a helyre tér vissza…
    A tesztelés öt versenytávból, azaz öt versenyből áll, ami mind érdeklődő közönség előtt zajlik. Majd tíz éve volt már Adán ilyen, és jól is működött. Most a szerbiai szövetség is támogat bennünket, így ebben a kezdeményezésben, de magában a postagalamb sportban is az elsők között vagyunk egész Szerbiában. A teszt-farmnak várhatólag nagy sikere lesz.
    Végezetül szeretnék szólni arról is, hogy évről-évre megrendezzük a galambász-bált is, amelyre itthonról, vidékről feleségestől-férjestől összejönnek a galambászok, a támogatók és a szimpatizánsok; jó zene, étel, ital mellett mulatunk, szórakozunk. Közben kiosztjuk az év tenyésztői, az év versenyzői díjait. Ebben a szövetség is támogat bennünket, mi pedig igencsak örülünk, hogy terjeszthetjük, fejleszthetjük ezt a nemes sportot és öregbíthetjük Ada város hírnevét!

Szöveg és kép: Király János