Előadás a mezőgazdasági termelők részére

    A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége, az adai Pro Communitas civil szervezet szervezésében, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség Ada Községi Szervezete elnöksége által közvetített ismeretterjesztő előadásra került sor december 11-én az adai városháza dísztermében. Az előadás által megcélzott célközönség a mezőgazdasági termelők, és az élelmiszer előállításban tevékenykedő jogi személyek voltak, a témája pedig az IPARD II (vidékfejlesztés) támogatási rendszerének működése és annak felhasználási módjai. A vendég előadók Dragan Mirković, a mezőgazdasági miniszter vidékfejlesztéssel megbízott segédje, Juhász Attila, vidékfejlesztéssel megbízott államtitkár, Nagy Miklós és Ricz András IPARD II szakértők voltak. Juhász Attila vidékfejlesztési államtitkár hangsúlyozta, hogy az elkövetkező hónapokban szoros együttműködésre van szükség a minisztérium, az önkormányzatok, a gazdaszervezetek és a végső felhasználók, a mezőgazdasági termelők és vállalkozók között, hogy minél több sikeres pályázat szülessen és minél több támogatáshoz jussanak a gazdák. Dragan Mirković a mezőgazdasági miniszter vidékfejlesztéssel megbízott segédje ismertette az IPARD programot, melynek keretében az EU 175 millió eurót hagyott jóvá mezőgazdasági termelőknek és vállalkozóknak. A program megvalósításának kezdete 2016 második felében várható.
    Elmondta, hogy az IPARD által támogatott intézkedések az elsődleges termelésre, a feldolgozóiparra és a falusi turizmus fejlesztésére vonatkoznak. Az elsődleges (primáris) termelés esetében, vagyis a tej- és hústermelés, valamint a növény-, illetve gyümölcs- és zöldségtermesztés esetében a támogatás mértéke az összköltség 50 és 60 százaléka között lehet áfa nélkül. A fiatal, negyven év alatti termelők számára ez elérheti 65 százalékot. A pályázók lehetnek regisztrált mezőgazdasági családi gazdaságok vagy jogi személyek. A növénytermesztés esetében a termelőknek visszatérítendő minimális összeg 10 ezer euró, a maximális összeg pedig 700 ezer euró. A tejre és a húsra a minimum 15 ezer, a maximum 1 millió euró. A gazdák szinte mindenre pályázhatnak, beleértve a traktorokat is (100 kW-ig), kivéve a kombájnt, a vetőmagot, az állatokat, a dugványt és a facsemetéket. A tejtermelésben két kategória van, a 20–300 fejőstehénnel rendelkezők, illetve a 300 feletti állattal rendelkezők. Az előbbiek pályázhatnak a tehenészet felszerelésére és kiépítésére vagy felújítására, mezőgazdasági gépesítésre, energiatermelésre a megújuló forrásokból. Az utóbbiak az istállótrágya kezelésére szolgáló eszközökre pályázhatnak, valamint a megújuló energiatermelésre, akárcsak a hústermelésben az 1000 feletti szarvasmarhát, birkát és kecskét, valamint 10 000 feletti disznót, illetve 50 000 feletti brojlercsirkét tartók. A hústermelőknél a kisebb kategóriába tartoznak a 20–1000 szarvasmarhát, a 150–1000 bárányt vagy kecskét, a 100 és 10 000 közötti disznóállományt tartó gazdák, akik pályázhatnak az istállók kiépítésére és felszerelésére, mezőgazdasági mechanizációra, megújuló energiatermelésre. A gabonaféléket, olajnövényeket és cukorrépát termelő növénytermesztők, akik 2 és 50 hektár, illetve 50 és 100 hektár közötti területen gazdálkodnak, pályázhatnak mezőgazdasági gépek vásárlására, raktárak építésére és felszerelésére. A 100 hektár feletti termelők a tárolólétesítmények építésére, bővítésére és korszerűsítésére pályázhatnak. A gyümölcs- és zöldségtermesztők, akik 2–20 hektáron termesztenek bogyós növényeket vagy 5–100 hektáron egyéb növényeket, pályázhatnak többek között gépek vásárlására, fóliaházak létesítésére, jégvédelmi rendszerekre, öntözőrendszerekre, tárolók építésére és bővítésére. Akárcsak az 500–10 000 négyzetméteres fóliával vagy fél és 50 hektár közötti szabadföldi területtel rendelkező zöldségtermesztők. A falusi turizmus fejlesztésére a beruházás minimális elfogadható összege 5000 euró lehet, a maximális összege pedig 300 ezer euró.

Gecse Attila
Forrás: Magyar Szó (Csincsik Zsolt)