A sikertörténetek árnyas oldalai
Felkapjuk fejünket, ha a hírekben új munkahelyek megnyitásáról, üzemek átadásáról hallunk. Nem csoda, hiszen az elmúlt években egyébről sem beszéltünk, mint arról, hogy munkahelyek hiányában a fiatalok, de már nem csak a fiatalok, hanem egész családok hagyják itt szülőföldjüket, és költöznek külföldre, abban a reményben, hogy ott nagyobb anyagi biztonságban élnek majd, és gyerekeiknek is egy biztosabb jövőt alapoznak meg. Ezt a folyamatot nehezen lehet megállítani, esetleg lassítani, de mégis vannak próbálkozások, hiszen politikusainknak, az önkormányzati vezetéstől egészen a köztársasági hatalomig a fiatalok itthon tartása az elsődleges feladatai közé kell, hogy tartozzon. Mennyire eredményes e téren egy-egy község, az nagyon sok tényezőtől függ, és ennek elemzése sok időt venne igénybe.
A sikertörténetek árnyas oldalai címet írásomnak az alábbi történet miatt adtam. Ilyenből több van, de én egy közeli példát ragadtam ki. Nem túl régen, néhány hónappal ezelőtt, egy üzem átadására került sor Zentán Az üzemet nem kisebb vendégek mint Szerbia miniszterelnöke és Magyarország külügyminisztere adták át. Jelen volt természetesen Zenta város vezetősége is, és mindannyian az üzemnyitását sikertörténetnek nevezték. Az idő múlásával a kiszivárgó hírekről már hivatalosan senki sem beszél.
Miről is van szó? Egy magyarországi cég nyitott üzemet Zentán, melynek neve és tevékenysége nem fontos. Amire felfigyeltem, az az, hogy folyamatosan munkatársakat keresnek. Nem is csoda, hiszem a dolgozók keresetei huszonezerről szólnak, amellyel itthon tartani fiataljainkat nem igen lehet.
Bosszantó az egészben, hogy az ilyen bérezési szándékkal dolgozó cégeket államilag is támogatják, és az idejövetelüket sikertörténeteknek nevezik. Ki kell világosan mondani, hogy a túl olcsó munkaerőért jönnek ide. Jöjjenek, de saját erejükből fejlődjenek. Akik itt munkába álltak, azok többsége biztosan csalódott, és tovább is állt, és helyükbe újakat keresnek. Az egyik ismerősöm gyermekét már többször hívták, hogy munkába állhat, de szerinte huszonezret
Adán is megkereshet, bárhol is áll munkába. Jó lenne, ha a támogatásokat olyan vállalkozóknak adnák, ahol a dolgozókat megbecsülik, és a lehetőségekhez képest meg is fizetik munkájukat.
Ami községünket illeti, nem sok új munkahely megnyitásáról adhatunk hírt, ellenkezőleg több tucat munkahely megszűnését emlegetik, mivel két valamikori jó nevű vállalat jutott olyan helyzetbe, ahol az ott dolgozók jövője teljesen bizonytalan.
Gecse István