Farsang Moholon

    Valamikor nagy hagyománya volt a mi falunkban is a farsangi időszaknak, de sajnos az elmúlt öt-tíz évben feledésbe merültek a szokások. Mindezt szerettük volna feleleveníteni és újra hagyománnyá tenni.
    Egy pár szóban emlékeztetem az olvasókat a farsang lényegére. A farsang a vízkereszttől hamvazószerdáig, vagyis a nagyböjtig tartó időszak. Ezt az időszakot a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemezték. Minderről mi sem tanúskodik jobban, minthogy a moholi Nyugdíjas Egyesület évről-évre ebben az időszakban különböző bálokat, mulatságokat szervez. Ehhez szerettünk volna mi is a Csobolyó Művelődési Egyesület révén hozzájárulni, és a régi hagyományokat feleleveníteni, életben tartani, megismertetni a fiatalokkal. Ezért 2013. február 2-án Moholon, a Csobolyó Művelődési Egyesületben farsangi műsorral egybekötött batyubált tartottunk. (1. kép)

    A farsangi műsor első fellépő vendége a moholi Nyugdíjas Egyesület asszonykórusa volt. Népdalokkal és néptáncokkal köszöntötték a megjelent vendégeket. (2. kép)

    Az asszonykórus fellépése után következett a farsangi esküvő. De hogy is kerül a farsanghoz az esküvő?  A mulatságok időszakát a párválasztás időszakának is nevezték, mivel fontos esküvői szezon volt ez a falu életében, azért is mert a húsvéti böjt időszakában tilos volt esküvőt, vigadalmat tartani. A báli szezon, táncmulatság lényege az eljegyzés volt. Ezt a hagyományt elevenítettük fel mi is, mégpedig a farsangi esküvővel, ahol a szerencsétlen Vincének kerestünk menyecskét Sánta, született Göthes Rózsa személyében. Az esküvői jelenetben láthattuk a falu bíróurát, aki kiválasztotta Vincének a menyasszonyt, valamint a papot, aki összeadta az ifjú párt. Emellett nem szabad megfeledkeznünk a zenészekről sem, hiszen az esküvő nélkülözhetetlen része a jó magyar zene. (3. kép)

    Az esküvőt követően a moholi Novak Radonić Általános Iskola 4. osztályos tanulói mutatták be táncukat Orovec Valéria tanárnő felkészítésével. (4. kép)

    Műsorunk utolsó részében pedig a bőgőt temettük, siratóasszonyok, pap, kántor, ministráns és persze a sok szomorkodó vendég jelenlétében. (5. kép)

    A műsort követően kezdetét vette a batyubál, ahol a szintén régi időkre emlékeztünk, hiszen a régmúltra volt jellemző falunkra ez a bál, hogy az otthonról hozott ételeket és italokat fogyasztották a vendégek, persze mindezt kitűnő zene kíséretében. Most sem volt ez másként azzal a különbséggel, hogy a vendégeket az egyesület meglepte egy tál lucskos káposztával.
    Így ünnepeltük mi a farsangot, búcsúztattuk a telet és várjuk a jó időt, a tavaszt. A továbbiakban készülünk a húsvéti ünnepre és a nyárra, ahol több jó hangulatú műsorral lepjük meg falunk lakosait.

Józó Krizsán Mónika