Lágyan hullámzó két folyó
Egy mederbe lépett,
Három kis patak
Követte őket.
Hirtelen jött egy vihar,
Nagy orkánnal,
Az első kis patak
Eltünt a föld gyomrában.
A megmaradt két kis patak
A nagy folyóval maradt,
Együtt folydogáltak tovább
A nap égisze alatt.
Szomorú és nehéz napra
Virradt a második kis patak,
Zúgó fejjel nézett a jövőbe
És valami ismeretlen erők, szelek
Hajtották olyan utakra,
Amelyre különben
Soha, soha el nem indult volna.
És lőn nagy csattanás,
Borzadály és bánat,
Egek háborúja,
A nagy folyó hatalmas bánatára
A második kispatak
Az örökkévalóságban kiapadt.
Záporoztak a könnyek
A nagy folyó és a megmaradt
Patak szemében,
Soha el nem felejtik Őt
Egész életükben.
A harmadik kis patak
Immár folyóvá duzzadt,
Marcangolta önmagát
Mignem átlépte a
Tengerek nagy falát.
Most valahol ott, ahol messze
A nap lenyugszik,
A harmadik folyó immár
Saját medrében folyik.
Ma a nagy öreg folyó, néha csendesen,
Néha vidáman, néha mérgesen,
De továbbra is folyik, folyik, folyik.
Folyjál öreg folyó, folyjál
Még sok-sok éven át!
