A gazdasági társaságokról szóló új törvényről

    A gazdasági társaságokról szóló törvényt 2012. február 01-én kezdik el alkalmazni. Maga a törvény jóval terjedelmesebb, mint a most hatályban lévő (kb. 600 szakaszból áll), de ez nem annyira az újítások, mint inkább a törvény rendelkezései pontosabbá tételének az eredménye.
    Természetesen az új törvény tartalmaz változásokat is, amelyek jelentősen közelítenek az EU-ban meghonosodott ide vonatkozó jogszabályokhoz.
    Ezek közül sorolnák fel néhányat:
    1. TEVÉKENYSÉG
    Az új törvény előírja azt, amit már az eddig hatályban lévő törvény szerint is alkalmaztunk, csak nem volt így megfogalmazva mégpedig, hogy a gazdasági társaságok egyetlen tevékenységet jegyeznek be, mint fő tevékenységet, de mindennel foglalkozhatnak, amihez nem kell külön engedély. Az új előírás szerint, ezen túl még az alapítói okiratban sem kell felsorolni mindazt, amivel foglalkozni akarnak, ennek ellenére, mivel más jogszabályokkal, mint pl. a közbeszerzési eljárást szabályozó jogszabályok, nincs összhangban ez a törvény legjobb, ha ezen túl is az alapítói okiratban felsorolják az összes tevékenységet, amivel a gazdasági társaság foglalkozni akar.
    2. ALAPÍTÓI OKIRAT
    A részvénytársaságokon kívül, minden más gazdasági társaságot alapítói okirattal (ez lehet határozat, ha egy tagú társaságról beszélünk és lehet szerződés, ha többtagú társaságról beszélünk) alapítanak, amelyet később meglehet változtatni. A részvénytársaságok esetében az alapítói okirat nem változtatható, viszont kell, hogy legyen alapszabálya, amit lehet változtatni.
    3. A JOGI SZEMÉLYISÉG MEGSÉRTÉSE
    Az új törvény pontosan előír néhány esetet, amikor a gazdasági társaságok tulajdonosa(i) is teljes vagyonukkal felelnek a cég működéséért. Ezek az esetek a következők:
    1) a társaságot olyan célok elérésére használja, amelyek különben számára meg vannak tiltva,
    2) a társaság vagyonát úgy használja, mintha az sajátja lenne,
    3) a társaságot és annak vagyonát a társaság hitelezőinek megkárosítására használja,
    4) ha a saját vagy harmadik személyek részére, haszonszerzés céljából csökkenti a társaság vagyonát, holott tisztában van vele, hogy ezek után a társaság nem lesz képes kiegyenlíteni kötelezettségeit.
    4. A TÁRSASÁG KÉPVISELŐJE
    A törvény lehetővé teszi, hogy a társaság törvényes képviselője jogi személy legyen. Eddig a képviseletet csak természetes személy végezhette.
Most először látnak elő ú.n. munkaviszonyból eredő meghatalmazást. Ezek azok a személyek, akik üzletekben dolgoznak, eladják, megrendelik, vagy átveszik az árut.
    5. ALAPÍTÓI TŐKE
    A KFT (d.o.o.) minimális alapítói tőkéje 100,00 dinár összegben van meghatározva. Ez egyesek szerint gépelési hiba, mert 100.000,00 dinár kellett volna, hogy legyen, mások szerint viszont ez a valóság.
    Ez az összeg a részvény társaságok eseténben 3.000.000,00 dinár. Ebből is látszik, hogy az előbbi összeg valószínűleg elírás.
    6. IRÁNYÍTÁSI RENDSZER MEGVÁLASZTÁSA
    A világon két fajta rendszer létezik, az egyrétegű (monoisztikus) és a kétrétegű (dualisztikus).
    Az első esetében a Közgyűlésen kívül csak egy igazgatási szerv van (igazgató, vagy igazgatói tanács), a második esetében pedig a Közgyűlésen és az igazgatón kívül létezik még egy ellenőrző bizottság is. Mindenki maga dönti el, hogy melyik rendszer szerint építi fel a gazdasági társaságát.
    Újdonság még, hogy a társaságnak lehet egy vagy több igazgatója. Eddig csak egy ügyvezetője lehetett. Ha több van, minden igazgatónak be lehet határolni a meghatalmazását, de lehet úgy is, hogy mindenki egyszerre képviseli a céget, ami azt jelenti, hogy megvétózhatják egymás döntéseit. 
    7. LIKVIDÁCIÓ
    Az új törvény előírt néhány lehetőséget, amikor a cégbejegyzési ügynökség ú.n. kényszer felszámolást (likvidációt) foganatosíthat. Ez esetben a céget törlik a nyilvántartásból, a cég kötelezettségeit pedig a tulajdonos(ok) viselik.

Vastag Róbert