Magány

Távol mindenkitől, félre vonulva
Szobám falai közé behatárolva
Élem világom
Ami csak az enyém.

Rám köszöntenek az emlékek
De a jelen is része a létemnek.
A zajló, zavaros mindennap…
Hága? Betolakodik szférámba.

Oh, világ, ha rajtam múlna
Minden gyomot kigazolva
Tenném tisztába
Ugarunk minden szegletét

Hogy csak nemes és szép
Onthassa sziporkázó, mindenki számára
Eredményes, haladó
Jövőt biztosító életét.

Bacsi Erzsébet
Ada, 2010.