Szeretettel a Tiszának

    A Tisza, ez a szelíden hömpölygő folyó itt a városunk alatt, a valamikori megélhetés egyik biztosítéka és a gazdasági jelentőségén kívül a művészeteknek is örökös forrása: dalokat írtak róla, megénekelték a népdalokban, legendák szólnak róla, versbe foglalták, sok képzőművésznek pedig állandó témája. Így ismerjük és így szeretjük mi, akik a partján nőttünk fel, szelídségével, vagy éppen vadságával, amikor…”El akarta nyelni a világot…”

    Ilyen érzésektől vezérelve határozott úgy néhány folyókedvelő törökbecsei festő, hogy úszó képzőművészeti tábort szervez a Tiszán augusztus elején, ezúttal első alkalommal. Branislav Stojančev Paša, törökbecsei  hivatásos festő ötlete megértő visszhangra talált kollégái között, csatlakozott hozzá még hat festő, név szerint: Bora Jakšić Óbecséről, Barna Kolozsi Valéria Adáról, Zoran Kuzmanov és Miomir Felbeb Kikindáról, Radoslav Vincilir Újvidékről és Dušan Josimović Törökbecséről, majd augusztus 7-én négy hajóval elindultak Torokbecséről felfelé, hogy megfessék a Tiszát, vagy az általa adott ihletet vigyék vászonra. Az úszó festőtábor első partraszállása Becsén volt, majd következett Mohol, Zenta, Kanizsa – itt csatlakozott hozzájuk egy napra Remete István kanizsai festő, majd visszafordulva megálltak Törökkanizsán és végül augusztus 13-án Adán.

    – Minden városban, ahol kikötöttünk, első dolgunk volt, hogy egy rögtönzött kiállítást hozzunk össze az úton készült alkotásokból az épp ott strandoló, fürdőző közönségnek – mesélte Branislav Stojančev Paša, aki egyben a vezetője és felelőse volt ennek a kis csapatnak. A fogadtatás mindenhol kitűnő volt, a kiállításunk nagy tetszést váltott ki a közönség körében. Megjegyzem, hogy Törökkanizsán a városi könyvtárban állítottuk ki a képeket, ezt Sava Stepanov nyitotta meg. Itt, Adán a strandon kötöttünk ki, képeinket pedig a Tisza étterem teraszán tettük közszemlére. A képek nagy részét magán a hajón készítjük, aminek külön varázsa van, de nagy türelmet is igényel az állandó mozgás, himbálózás miatt, de kikötés után a parton, ott a homokon vagy a pázsiton állítjuk fel a festőállványokat.
    Branislav Stojančev továbbá elmondta még, hogy ez az úszó festőtábor első próbálkozás talán az egész országban, és hagyományossá szeretnék tenni, azzal, hogy bevonnák a magyarországi kollégákat is, így idővel nemzetközivé válna a tábor, mint ahogyan maga a Tisza is nemzetközi.

V. J.