Nyelvi figyelő
IKON

    A 2009-es év A magyar nyelv éve és  egyben Kazinczy emlékév is. A nyelvújítási mozgalom, melynek során tudatosan sok új szó került be a magyar nyelvbe, Kazinczy nevéhez fűződik. A nyelv változása, megújulása azonban nem fejeződött be a nyelvújítási mozgalommal, hanem folyamatosan történik. Olykor magunk is tanúi lehetünk ennek a folyamatnak, mint ahogy nemrégen megtörtént velünk.
    Az adai könyvtárban Pallavicini Zita őrgrófnő, egy költőnő és egy író kíséretében Stílusteremtő ikonok címmel hirdette meg előadóestjét. A cím alapján a közönség okkal és joggal gondolhatta, hogy itt szentképekről lesz majd szó. Az ikon szó ugyanis az Értelmező szótár+ szerint „Általában fára festett, bizánci stílusú szentkép.” A Magyar Értelmező Kéziszótár két jelentésről tud: 1. Krisztust, az Istenanyát, valamint angyalokat, szenteket szigorú szabályok szerint ábrázoló (bizánci eredetű) táblakép. 2. A számítógép képernyőjén programot v. parancsot jelképező kis kép, ábra. Nagy volt a meglepetés, amikor a rendezvényen Audrey Hepburnről, Marilyn Monroe-ról, Sophia Lorenről és más sztárokról volt szó. Ott, a rendezvényen tudatosodott, hogy az ikon szót újabban bizonyos körökben más jelentésben is használják: eszményképet, példaképet értenek alatta. Erről a jelentésről még Minya Károlynak 2007-ben kiadott Új szavak I. c. könyve sem tud. Azóta többször hallottam már a tévében is ikonnak emlegetni a neves sztárokat. Valószínű, hogy előbb-utóbb ez a jelentés is meghonosodik majd, és egy idő után talán már mi is használni fogjuk ilyen értelemben. Egyelőre azonban a közönség nem örült ennek a jelentésbővülésnek.
    Az ikon szó is nemzetközi mintára kapott más jelentést, de további példákat is említhetnénk, amelyek újabb jelentése egyelőre bizonytalan, és jelenleg inkább csak zavart okoznak. Itt van pl. az antropológia (embertan). Mostanában nagyon sokat hallunk pl. kulturális antropológiáról, antropológiai nyelvészetről vagy éppen vizuális antropológiáról. Azt hiszem, ezeknek a fogalmaknak a jelentéstartalmát jelen pillanatban csak nagyon kevesen tudnák pontosan meghatározni, sőt, a nyelvhasználók többsége még valami összeférhetetlenséget is érzékel az antropológia és a kultúra, vagy éppen antropológia és nyelvészet általánosan használatos jelentése között. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az antropológia szó térhódítása ezekben az új keletű szókapcsolatokban feltartóztathatatlan, és ebben az angol-amerikai nyelvhasználatnak van szerepe. 
    A nyelv megújulása, változása tehát napjainkban is élő folyamat. Nemcsak úgy tud változni, hogy új szavak keletkeznek, de úgy is, hogy meglevő szavak kapnak új tartalmakat. Lehet, hogy nem örülünk neki, és bizalmatlanul fogadjuk ezeket, de az idő majd eldönti, van-e szükség rájuk és megállják-e a helyüket.

Hódi Éva