Vajdasági Fejlesztési Háló

    Adán a Lenin utca 1-es szám alatt megnyitotta kapuit Vajdasági Fejlesztési Háló néven egy pályázati információs központ. A Hálót a Vajdasági Regionális Fejlesztési Alapítvány üzemelteti. Az adai iroda vezetője Szabó Emília.
    Jelen pillanatban a Háló 12 településen kezdte meg munkáját. A központ Szabadkán található. Irodák vannak Magyarcsernyén, Kisoroszon, Csókán, Törökkanizsán, Magyarkanizsán, Horgoson, Szabadkán, Doroszlón, Adán, Tordán, Kishegyesen és Óbecsén. A végső cél pedig mintegy száztíz település bevonása. Ezen irodák képezik a háló gerincét, valamint a bennük dolgozó felkészített szakemberek.
    A Vajdasági Fejlesztési Háló eddigi története már lassan két évre visszamenőleg értelmezhető, de az irodák csak mintegy két hónapja kezdték meg a munkát. A köztes időszak a szervezéssel és a szakemberek továbbképzéseivel telt.
    A nemzeti hálózatban való gondolkodás, egy nemzeti infrastruktúra létrehozásának szükségessége már több fórumon felvetődött. Igaz az is, hogy erre a programra eddig a kárpát-medencei külhoni magyar közösségek körében nincs példa. Így a Hálót saját közösségfejlesztési innovációnak is lehet tekinteni, ahol a területi munkatársakon keresztül kívánják elérni az embereket, továbbá az irodahálózat lesz a vajdasági magyar közösségek, szervezetek és intézmények közötti közvetítő közeg.
    Elsődlegesen eltökélt céljuk, hogy tájékoztassák a lakosságot működésükről, szolgáltatásaikról. Ez a tájékoztató azt a célt szolgálja, hogy az információáramlás rendszeres legyen a hálózat és a lakosság között. A hálózat létrehozását három fő indok köré lehet csoportosítani.
    1. Első indok a hálózat létrehozására a vajdasági magyar közösség helyzete, illetve a közösség nagy területi szóródása. 2. Másodsorban a felgyorsuló Európai Uniós csatlakozási folyamat, mely változásokat hoz, új követelményrendszereket, melyekhez nekünk magyaroknak alkalmazkodni kell és egészen új kihívások elé teszi a közösségünket.  3. Harmadik, de nem utolsó sorban, a jelenünkben, a világban kiteljesedő globalizációs folyamatok, amelyek kultúránkra, közösségünkre és gazdaságunkra nagy hatással vannak, tehát szükség van egy nemzeti infrastruktúra létrehozására, melynek a kizárólagos célcsoportja a magyar lakosság.
    Fontos hangsúlyozni, hogy a hálózat által kitűzött célokat nem egyből szeretnék teljesíteni. A fokozatosság elvét tartják szem előtt. A Háló a különböző szervezetek pénzforrásokhoz való jutásában, információ közvetítésében kíván szerepet vállalni. Minden olyan szervezet, intézmény, vállalkozás fordulhat a Háló iroda munkatársaihoz, amely akár kultúrával, akár mezőgazdasággal, akár egyéb tevékenységekkel foglakozik.
    A hálózat szakemberei a számos továbbképzésen egy igazán jó csapattá kovácsolódtak össze, egymás között kiválóan kommunikálnak, együtt oldják meg a felvetődött problémákat, megoldásokat nem csak a saját iroda által lefedett községben kereshetnek, hanem tulajdonképpen az egész háló területén. Tudásuk nem csak az egyén tudása, hanem az egész Hálóé. Hatékonyságuk így hatványozódik. Az irodavezetők mindannyian ismerik a helyi viszonyokat és lehetőségeket, közvetlen módon is felkereshetik a lehetséges pályázókat.        
    A Háló a történelmi hagyományápolást, a nemzeti identitás megőrzését, a környezetvédelmet, a szociális kérdéseket, a rászoruló családok és egyének megsegítését, az agrárfejlesztést, a munkahelyteremtést és számos más területet ölel fel. Nemcsak egy adott réteggel, földrajzi egységgel, szórvánnyal vagy tömbbel, hanem a teljes vajdasági magyar nemzeti közösséggel foglalkozik. A Háló a terv szerint minden egyes magyarlakta településre kiterjed. A projektum megvalósításába a VMSZ ernyőszervezetein kívül várhatóan bekapcsolódnak a települések civil szervezetei, önkéntesek és mindenki, aki e küldetés részese szeretne lenni.
    A Háló pályázatok, projektumok, programok révén igyekszik az anyaországban, Szerbiában és az Európai Unióban levő összes lehetséges forrást lehívni, egyaránt helyzetbe hozva az előbb említett célcsoportot.
    A Vajdasági Fejlesztési Háló célja, hogy szakmai információkat adjon át, illetve a hálózat kiépítésével és működésével kapcsolatos munkáról és történésekről tájékoztasson. Eltökélt céljuk, hogy a Vajdasági Fejlesztési Hálót a közvéleménnyel megismertessék, tájékoztassák a lakosságot működéséről, szolgáltatásairól. A tájékoztató abból áll, hogy az információáramlás rendszeres legyen a hálózat és a lakosság között. Nemcsak azt tartják fontosnak, hogy a hálózat minden tagja, közreműködője egyformán értesült legyen, hanem a Vajdasági Fejlesztési Háló az emberek irányába közvetítsen számukra fontos információkat. Fontos alapkövetelmény: az információkhoz mindenki egyaránt hozzáférhessen. Stratégiai célja a közösségfejlesztés. A vajdasági magyar közösség érvényesülése Szerbiában és Európában. Ezen kívül, hogy az eddigi negatív folyamatokat a magyar lakosság körében megállítsák, hogy a magyar érdekeltségű projektek ne egymás mellett, hanem összefogva egymást erősítve valósuljanak meg. Fontos a vajdasági magyarlakta területek gazdasági és infrastrukturális fejlesztése. A projektelképzelés fő eleme, hogy mindenképpen fel kell mérni, és megvalósításkor bekapcsolni a már rendelkezésre álló kapacitásokat, úgy az emberi és infrastrukturális, mint a kapcsolati és kommunikációs kapacitásokat.
    A Vajdasági Fejlesztési Háló természetesen nem kirekesztő és nem kizárólagos. Elsődleges célcsoport a magyarság, de más nemzetiségek, más közösségek is csatlakozhatnak, viszont belső ügyvitele kizárólag magyarul folyik.
    A Háló feladatai az információgyűjtés és továbbítás az érdekelt felek irányába, pályázati tanácsadás, pályázatírás, elszámolási utómunkálatok (jelentések), vállalkozásfejlesztés és humán erőforrásképzés, helyi igények kielégítése. A Háló minden szolgáltatása ingyenes.
    Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, sőt kiemelt fontosságú, a pályázati rendszerek ismerete és kihasználása. Lassan minden egyes forrás, kivétel nélkül, áttér a pályázati alapon történő támogatási rendszerre. Ennek megfelelően egyre több pályázati forrás válik elérhetővé számunkra, belföldi forrásokból (Nemzeti Beruházási Program – NIP, Tartományi Nagyberuházási Alap) külföldi forrásokból (az Európai Unió előcsatlakozási alapja - IPA) egyaránt.
    A potenciális pályázók lehetnek közintézmények, közjogi intézmények és magánjog hatálya alatt létesült intézmények, amelyek nem profitorientált szervezetként a magyar-szerb határ két oldalán, melyek a támogatásra jogosult területen tevékenykednek. Profitorientált vállalkozások, mezőgazdasági szövetkezetek, bejegyzett mezőgazdasági birtokok, egyéni vállalkozók, munkanélküliek, egyetemisták, akik ösztöndíjjakra pályáznak, művészek, akik esetleg rajtunk keresztül értesülhetnek művészeti pályázatokról. Ezen kívül helyi önkormányzatok, az állami- és önkormányzati intézmények, non-profit szervezetek, kistérségi társulások, fejlesztési ügynökségek, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok, egyetemek, kamarák, turisztikai szervezetek, munkaügyi központok.
    Akik érdekeltnek érzik magukat a témával kapcsolatban, azok érdeklődhetnek a 854-855-ös telefonszámon minden munkanapon 8 és 13 óra között.

Sz.E.