Olvasói levél
Igazságtalanság a gyerekekkel
Úgy érzem, hogy a gyerekekkel szemben igazságtalanság történt, amit rossz példaként említenék, de azzal a szándékkal, hogy mások tanuljanak belőle. Ezért kérem a lap szerkesztőségét, hogy amennyiben lehet, közöljék a levelemet.
Az történt ugyanis, hogy december 30.-án volt egy karaoke verseny az újévi városi rendezvény keretein belül, ahol a gyerekek szerepeltek énekléssel. Úgy tudom, hogy kritérium nem volt már olyan értelemben, hogy egyedül énekeljen a gyerek, vagy párban. Volt aki egyedül, volt akik duettben énekeltek. Megtörtént a gyerekek szereplése, megtörtént a zsűri szavazása is, ami oly módont történt, hogy egy-egy zsűri tag 10 pontot adhatott egy énekszámra. Úgy tudom, hogy négy tagból állt a zsűri és két 37 pontszámot, ugyanúgy két 35 pontszámot érő eredmény született. A két 37-es pontszámnál úgy döntött a zsűri, hogy a közönséget szavaztatta le, ezzel eldőlt az első és a második hely kérdése. A két 35 pontot elért versenyszám között viszont nem így döntött a zsűri, nem tudom milyen okból kifolyólag, hanem az történt – egyik zsűritag elbeszélése szerint – hogy az egyik zsűritag egyszerűen áthúzta a két 35 pontos eredmény egyikét és 34-et írt fölé, és ezzel megtörtént a gyerekek helyezése. A negyedik helyezett tulajdonképpen két kislány lett, ők énekeltek duettet, és amikor az egyik közülük megtudta hogyan történt a helyezésük, feltette a kérdést az egyik zsűritagnak, aki azt mondta, így egyszerűbb volt, és azért nem szavaztatták a közönséget, mert a harmadik helyezett medencékre szóló szezonjegyet kapott, és mivel ketten énekeltek, akik így lettek negyedikek, nem tudták volna szétosztani a medencejegyet kettejük között. Hát egy felnőtt ember szerintem, mindenképpen meg tudta volna oldani azt, hogy egy medencejegyet szétoszt, vagy úgy, hogy fél-fél szezonra kapták volna meg, vagy pedig nagylelkűen biztosítottak volna még egy szezonjegyet.
A gyerekek ezek után nagyon csalódottan és szomorúan mentek haza, nem beszélve arról milyen revoltot váltott ez ki náluk a felnőttek iránt. A gyerekek önként mentek, vállalták, hogy szerepeljenek, tiszta szívből tették és őszinte, reális díjazást vártak el. Ha már megvolt az a 35-ös pontszám, akkor a gyerekekkel szemben nem lehet egy embernek eldönteni „most áthúzom az eredményt, és egy ponttal kevesebbet írok helyette”.
Mit várunk el ezek után a gyerekektől, hisz látták, érezték az igazságtalanságot, hogyan fognak ők viselkedni, amikor felnőtté válnak? Egyszerűen így tanítjuk őket a csalásra? Nagyon sajnálatos, de egyben elgondolkodtató esetről van itt szó. Úgy érzem belegázoltak a gyerekek még igaz, tiszta és őszinte lelkivilágába.
HSzM