A környék legjobb nyelvtanosa

    Szőke Tímea a  moholi Novak Radonić Általános Iskola nyolcadikos tanulója, aki a köztársasági anyanyelvi versenyen a harmadik helyen végzett. Tímea már évek óta nyelvhelyességi, helyesírási versenyekre jár, és ezekről rendszerint kimagasló eredménnyel tér haza, hetedikesként ő lett a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok alkalmából szervezett nyelvi vetélkedő első helyezettje. Más humán tárgyak sem állnak távol tőle, szereti a történelmet, a nyelveket, sőt a helyi kézilabdacsapat oszlopos tagja.

    - Az ötödikes magyar nyelv és irodalom tanárnőnk szerettette meg velem a nyelvtant, annak ellenére, hogy alsósként kifejezetten kínos volt a helyesírással bíbelődni. – magyarázta Tímea. Ötödikes voltam, amikor először nyelvtani versenyen vettem részt, tovább is jutottam a körzeti versenyre, ott magas pontszámot értem el, de akkor még csak a hetedikes és a nyolcadikos diákok számára rendeztek köztársasági versenyt. Hatodikban is hasonló volt a helyzet, akkor is csak a körzetiig lehetett eljutni. Minden évben más magyartanárt kaptunk, de minden évben jobban tetszett a nyelvtan. Megszerettem az irodalmat és más nyelveket, az angolt és a németet is. Angolul beszélni kifejezetten szeretek, ott a nyelvtan kevésbé megy, de azt is meg kell tanulni.
    - A köztársasági  anyanyelvi versenyen a harmadik helyen végeztél.
    - Igen, fél pontot veszítettem, és így harmadik lettem. Nem volt sok időm, és úgy éreztem, hogy nem tanultam eleget. A körzeti versenyre jobban felkészültem, akkor mindent megtettem, és már többet nem is tudtam volna tanulni. Itt, a köztársaságin pedig voltak olyan részek, amiket nem néztem át, nagyon izgultam. A versenyen végig benn maradtam a teremben, mert volt néhány feladat, amelyen nagyon sokat gondolkodtam. Meg is lepődtem az eredményen, rosszabbra számítottam
    - Hogyan készültél a versenyre?
    - A tanárnőmtől kaptam nyelvtan és nyelvhelyességi könyveket, és kitöltöttem azokat a feladatlapokat, amelyeken az előző évek versenyfeladatai voltak. Ezeket a tanárnő átnézte, megmagyarázta, amit nem tudtam. A típusfeladatok gyakran ismétlődnek, de ezenkívül ismerni kell a szólásokat és a közmondásokat is.
    - Elégedett vagy az eredménnyel?
    - Maximalista vagyok, ezért sosem vagyok igazán elégedett. Minden téren a tökéletesre törekszem, még a sportban is. Igaz, hogy a sportban nem tartom magam tehetségesnek, de ott is megpróbálok mindent megtenni a sikerért. A kézilabdacsapatunk nem olyan híres és nem is olyan erős, de fejlődik, alakul, és már egy harmadik helyezésünk is van. A sport kikapcsol, és ott felszabadulok, és  levezetem a  nap során felgyülemlett feszültséget.
    - Szerinted tanulás és gyakorlás kérdése az, hogy valaki jó helyesíró és nem vét nyelvhelyességi hibákat?
    - Szerintem nem elég csak megtanulni a szabályokat, mert kell hozzá egyfajta logika, amely alapján ki lehet következtetni a dolgokat. Típusfeladatokkal be lehet gyakorolni a szabályokat, de azért érezni is kell.
    - Most nyolcadikos vagy, a középiskolában is szeretnél nyelvekkel, nyelvtannal foglalkozni?
    - Nyelvi gimnáziumba szeretnék iratkozni Szabadkára. A verseny egy pontot ér magyar nyelvből, tehát nem túl nagy előny, de egy megmérettetés, egy újabb tapasztalat. A köztársasági verseny feladataihoz képest a felvételi könnyebbnek ígérkezik.
    - A barátok, barátnők biztatnak?
    - Igen, szerintem egy kicsit büszkék is rám, próbálnak segíteni, kabalákat kapok tőlük, verseny előtt SMS-t küldenek, biztatnak, de én is, amiben csak tudok, segítek nekik.
    - És a középiskola után? Mi szeretnél lenni?
     - Ez még alakulófélben van, de mindenféleképpen emberekkel szeretnék foglalkozni. A pszichológusi és az ügyvédi pálya is vonzó számomra, de ezek még csak tervek.  Az sem kizárt, hogy a nyelvészetet választom, de lesz még négy évem arra, hogy eldöntsem, mit is szeretnék. - mondta Szőke Tímea, a moholi Novak Radonić Általános Iskola nyolcadikos tanulója.

Józó Mónika