Nyelvi figyelő
A bőregér

    Operett gálát közvetítenek a televízióban az augusztus 20-i tűzijáték után. Reprezentatív helyszínről, neves operett-színészek közreműködésével élőben sugározzák a műsort. Miközben az ismert számokat, áriákat, kettősöket hallgatjuk, a tánckar produkciójában gyönyörködünk, a képernyő alján folyamatosan futó szalagcímben tájékozódhatunk arról, hogy éppen mit látunk. A mű szerzője, címe, a fellépő művészek neve – ezeket az adatokat közlik a nézőkkel. Mivel a számokat ismerem, inkább a művészek nevére figyelek, de félszemmel látom a többi adatot is. Johann Strauss: A bőregér olvasom, és csodálkozom. A bőregér? Ilyen című Strauss operettről nem hallottam, sőt, ilyen című operettről egyáltalán nem hallottam még. Aztán hirtelen „beugrik” – ez A denevér c. operett! Hát, az nem mindegy, hogy A bőregér vagy A denevér a mű címe, függetlenül attól, hogy a két szó szinonimaként ugyanazt jelenti, de címként mégis csak a denevér változat honosodott meg. Jelen esetben, de más esetben is érvényes, hogy ha már valamelyik alakváltozat meghonosodott, nem lehet tetszőlegesen más formát használni. Még akkor sem, ha az azóta eltelt időben egyik-másik szó használata a mindennapi beszédszituációkban inkább kerülendő, vagy nagy körültekintéssel használandó… Mindenki sok példát tud a fentebb elmondottakra felhozni, itt most csak mutatóban említsünk meg egy-egy ismert példát: Cigánybáró (operett cím), cigánypecsenye (étel), cigányzene, cigánykerék, négercsók (süteményféleség)…
    Nem egy humoros eset is adódik, ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy az eredeti cím nem mindig tükörfordításban honosodott meg, olykor talán éppen amiatt, hogy a szó szerinti fordítás magyarul nem jól jön ki. Kedves orosz szakos kollégám panaszolta annak idején, hogy a gyerekek mindig harsányan nevetnek, akárhányszor az órán szóba kerül Gorkij híres műve, a „Na dne”, melyet magyarra lefordítva ők úgy emlegettek, hogy A fenéken. Hát igen, ez magyarul – talán éppen a nevetséges helyzet elkerülése miatt – Éjjeli menedékhely címen vált ismertté.
    Gyanús nekem a televízióban újabban többször műsorra tűzött sorozatfilm címe is: A hidegsebész. Ez egyszerűen fordítási probléma lehet: A hidegsebész valójában kórboncnok vagy boncolóorvos, ha van rá megfelelő magyar szó, felesleges új szót gyártani. Sajnos, egyre jobban elharapóznak a mai nyelvhasználatban az olyan szavak, kifejezések, meghatározások, amelyek igen gyakran megnehezítik a megértést. Egy egyszerű időjárás jelentés értelmezése sem könnyű eset újabban. Már kiművelhettük magunkat: ha mindennap meghallgatjuk az időjárás jelentést, akkor megtanulhattuk, hogy gyakran van „konvektív” – azaz erős feláramlással járó – csapadékforma, bár nem tudom, mennyire érdekli az egyszerű embert, hogy erős feláramlással járó esőtől ázott-e bőrig, vagy másfajtától. A köpönyeg.hu oldalon – melyet minden bizonnyal a nagyközönségnek szánnak – olvashatjuk az alábbiakat: „Az égen a felhőzet mennyisége 0 okta, az ég nyolc nyolcadán minimális a felhőzetmennyiség”. A közlemény értelmezéséhez jól tesszük, ha bővítjük ismereteinket, és utánajárunk a kifejezéseknek. Ezek alapján a meteorológiában használatos szakterminológia szerint : „A látható ég egy nyolcada megegyezik egy oktával. Az ég borultságát oktában mérjük – a teljesen borult ég nyolc okta, a teljesen derült nulla okta.” Világos, de azért mégis csak kicsit furcsa a nem meteorológus számára, hogy ha az ég nyolc nyolcadán minimális a felhőzetmennyiség, azt miért nem lehet úgy közölni, hogy az egész égbolton alig van felhő.

Hódi Éva