Emlékezés – történelem – művelődés

    Egy elmaradt, de nem elfelejtett eseménnyel szeretném e cikket megkezdeni s a kedves olvasó elé tárni azt, ami még a márciusi hónap elején történt. Az akkori cikk írásakor nem is tudom, miért is maradt ki, de most biztos vagyok abban, hogy nem hiába, mivel az azóta történt eseményekkel jobban egységet alkot.
    Nem másról volt szó, hanem a megemlékezésről, melyet a magyarság tisztelettel tartott. Itt nálunk a mi kis közösségünkben is sor került rá, Törökfalun a Százszorszép M. E. épületében március 13-án. Az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra való emlékezés műsorát a JUNITIS ifjúsági civil szervezet szervezte meg.  A helybeli Cseh Károly Általános Iskola tanárai vezetésével a diákok és a Búzavirág asszonykórus által készített műsorral szép és színvonalas rendezvényben volt része az egybegyűlt ünneplő közönségnek. Szabadság–szerelem volt a megemlékezés címe, és az ötletesen előkészített háttérvetítéssel, az eljátszott eseményekkel és a dalokkal vált nagyon szép és gazdag előadás. Az akkori történések szinte megelevenedtek a közönség előtt, ez a saját hovatartozásuk felfrissítésében segítette a jelenlévőket. A megemlékezésen az adai önkormányzat, valamint az adai VMSZ vezetősége is jelen volt, és együtt ünnepelt a kis település lakosaival.

A törökfalusi iskolások emlékműsora az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére a Százszorszép Művelődési Egyesületben

    A továbbiakban is a JUNITIS ifjúsági civil szervezet szervezésében, de most már április 4.-én egy újabb rendezvényre került sor a Százszorszép M. E. épületében. Mátyás királlyá koronázásának 550. évfordulójának alkalmából Pataki Tibor történész ismeretterjesztő előadást tartott a jelenlévőknek. Az előadás az adai Szarvas Gábor Könyvtár közreműködésével valósult meg, igaz, nem sokan voltak rajta, de akik végigalgatták az előadást, azok mindannyian gazdagabb tudással mentek haza.
    Április 13-án Ovibrader címmel színielőadásra került sor úgyszintén a Százszorszép M. E. épületében, melyet úgyszintén a JUNITIS ifjúsági civil szervezet szervezett. Az adai színtársulat vendégszereplésében került sor a rendezvény bemutatására virágvasárnap estéjén.               
    Az elmúlt hónapok csapadékmen-tesek voltak, ezért hát a földeszter-gályosok munkagépeikkel túlnyomó-részt kinn voltak a határban, földjei-ket munkálva, beültetve végezték teendőiket. A repce lassanként már elvirágzik, és itt-ott a kukorica is bujkálgat, már azoknak, akik hamar elültették. A csapadék pedig váratatta magát, mígnem megérkezett. Örömmel írom most e sorokat, mivel a várva várt csapadék mégis megérkezett. Igaz sokan keveslik, de ha a keveset nem becsüljük, akkor a többre ne is számítsunk, mondja a közmondás. Régóta figyelemmel kísérem azt, amit egykoron S. György mondott nekem: a ködös nap után a századik napon lesz csapadék! Ez most is bekövetkezett, mivel a január 5-10. közötti ködös napok hozadékai voltak a mostaniak. Nem tudom a miértjét, de a megfigyelés szempontjában az a lényeg, hogy lett csapadék, annyi amennyi, s ennek is örülnünk kell. A táj, a határ minél szebbé válik körülöttünk a zöldellő növényzet és repce sárga színváltozatában, miközben még sok földszín is előfordul, mely várja a beültetett magvaknak a nap felé magasba ívelő megindulását A tavasz a születés, a természet burjánzása és a élni akarás szépségét tárja elénk bőségesen, csak ha mindezt meg akarjuk látni, észrevenni e mi világunkban. Még van rá lehetőségünk meglátni, csak szenteljünk egy kis időt magunkra, s a természetre, ami körülvesz minket s a szépségét és nyugalmát kínálja.

Molnár József