Sok ízben és alkalommal az elmúlt időszak során hírként volt szó a törökfalusi Búzavirág énekcsoportról, akikről szeretnék most bővebben írni a kedves olvasóknak. Nagy Némedi Ágoston és Nagy Rózsa törökfalusi lakosok a beszélgető társaim, akik az énekcsoport aktív tagjai. Ágoston ugyan nem énekel, nem is nő, mivel az énekcsoport minden tagja nő, de mégis közéjük tartozik. Ő maga azért sokat segít a háttérben az énekcsoportnak saját munkájával, kritikájával és jelenlétével. Elsősorban vele beszélgettem el a következőkről:
    • Mióta működik Törökfaluban a Búzavirág énekcsoport?
    Ezen a néven 2006-tól létezik az énekcsoport, tizenegy aktív tagja van, akik éneklésükkel több helyen felléptek már. Igazán a kezdetek valamikor a 90-es évek közepén kezdődtek, amikor 4-6 asszony közösen kezdett el énekelgetni és fellépni az akkoriban tartott szerény kenyérszentelő ünnepségen itt, Törökfaluban. Kezdetben saját maguk tudása alapján gyakoroltak és énekeltek. Majd később segítségükre volt Bartusz Szilveszter, de pár évvel ezelőtt elhunyt. Sokat segített a felkészülésekre és az éneklés kicsiszolásában az alkalmi fellépésekre. Tudni kell azt, hogy ezek az asszonyok nem tanultak kimondottan éneklést, hanem egymástól sajátították el egykoron nagylány korukban, amikor még a munka mellett énekeltek a munkások. 2000-ben megalakult a Százszorszép PT, melyben az énekelni szerető asszonyok is aktívan részt vettek, és tovább fejlődtek az éneklés terén. Mint ahogyan már megemlítettem, 2006-ban az akkor asszonykórusból megalakult a Búzavirág énekcsoport, mely önállóan működik, és tizenegy tagot számlál, akik fellépéseken énekelnek, valamint jómagam és Basity Anasztázika helybéli tanárnő, akivel a háttérben segítjük őket. Szeretném megemlíteni, hogy az elmúlt hat év során Szeles Kázmér tornyosi lakos segít zeneileg a csoportnak a fellépésekre.
    • A Durindón is már részt vettek, mely a vajdasági népi ének és zenei csoportok szemléje?
    Igen, nem is egyszer! Igaz, hogy nem sokszor, de az elmúlt három évben részt vettünk éspedig Nagykikindán, Kishegyesen és Péterrévén. Kezdetben nehezen indult a fellépés ezen a komoly és színvonalas rendezvényen, de mint fiatal csoport Péterrévén igen pozitív kritikákat kaptunk. A zsűri elismerően szólt a dalcsokor elénekléséről, aminek nagyon örültünk, még ha kemény kritika is ért minket az öltözék miatt. Nagyon nagy gond az, hogy anyagiakban nincs lehetőség arra, hogy megfelelő ruhát tudjunk varratni, ami megfelelne a kritériumoknak. Lehetőség sincs a pályázatokon való részvételen sem, mivel nem vagyunk bejegyzett csoport. Ehhez is szükség volna pénzre! De gondolkodunk ezen és próbálunk megoldást találni. Valamint felléptek már Adán a Gasztró napokon, Topolyán a „Ki mit tud” vetélkedőn, ahol dr. Magyar Lóránt elismerően szólt az utrinaiakról, mert a Búzavirág csoport négy számmal is fellépett, és nagyon jól szerepelt. Az idén télen tartották Tornyoson az énekcsoportok találkozóját, de ne feledjük el a kenyérszentelést településünkön és a környező falvakban. Felléptek a Török Könyvtár megnyitóján és a Napsugaras ősz ünnepségen is, melyet az adai Vöröskereszt szervezett.
    • Tehát több fellépésen részt vettek, és aktívan besegítenek a helyben megszervezett ünnepségeken?
    Igen, nagy örömmel és szeretettel veszünk részt minden ünnepségen, és besegítünk a szervezésébe. Az idén a kántálásban működtünk közre, valamint a farsangolókkal elmentünk Valkai sorra és Völgypartra, miután Törökfaluban már lebonyolódott. Rendszeresen a kenyérszentelési ünnepen és hát a Napsugaras ősz megszervezésében is részt vettünk.
    • Nagy Rózsát kérdem, hogy értékelik az énekcsoport tagjai az eddigi fellépésüket?
    Mindig minden fellépéskor izgalommal vagyunk teli, de az első pár perc után már könnyebben megy. Nagyon nehéz volt az első fellépésünk a Durindón, ahol sokkal tapasztaltabb csoportok léptek fel mint mi. Most már sokkal könnyebb! A lámpaláz most már csillapodott a kezdetekhez képest. Jó összejövetelek a Durindók, ahol mindenki örül a másik sikerének és együtt érez azokkal akiknek valami nehézség volt. A téli hónapokban, februárban elkezdjük a felkészülést a dalcsokor kiválasztásával, valamint annak begyakorlásával. Hetente összejövünk és gyakorolunk a szemléig. Kázmér segít nekünk a felkészülésben, meg is mondja nekünk a hibákat, melyeket okozunk és segít azokat kiküszöbölni. Sokat segít még Ágoston és Anasztázia is a gyakorláskor, de magában a fellépéskor is. Jelenleg hiányoznak a próbák, mivel most az őszi munkák vannak előtérben, de nemsokára lesz rá elegendő időnk az együttlétre és gyakorlásra is.
    • Mi az, amit szoktak énekelni?
    Nemcsak népi dalokat, hanem megzenésített verseket, mint pl. Ha én rózsa lennék, Filléres emlékek, valamint könnyűzenei dallamokat is. Természetesen a Durindóra kötött feladatokat kell elkészíteni, amit együtt szoktunk előadni mind a tizenegyen. Ezek a dalcsokrok népdalok melyhez sokat gyakorolunk. Az egyéni kisebb csoportokban, négyen – ketten is énekelünk, melyek inkább más jellegűek a hagyományos népdallamokhoz képest. Mindez elősegít minket az éneklésben, hogy önmagunkat jobban fejlesszük és kifejezzük, ami az egész csoportnak segítségére van, hogy tudjunk bátrabban bevállalni a kihívásokat.
    • Mit jelent számukra a legutóbbi Durindón kapott pozitív véleményezés, amit a zsűritagok mondtak el?
    Nagy lendületet és önbizalmat ad, hogy merjünk továbbra is énekelni, ne adjuk fel hanem gyakoroljunk és fejlődjünk. Jó érzés volt az, hogy tetszett a zsűritagoknak a dalcsokrunk, amit elénekeltünk. Egyúttal azok is kaptak elismerést, akik segítettek minket a felkészülésben. Hab a tortán e siker után, hogy egy cukrászdában közösen megünnepeltük a sikeres fellépésünket, de különösen az, hogy erőt, lendületet kaptunk a további munkánkhoz.
    Nagyon örülök mindennek, amit eltetszettek mondani és a magam részéről további jó munkát kívánok a csoportnak. Sok sikerük legyen, és a fáradságos munkájuk gyümölcsözőbb legyen!

Molnár József