Utcák, nevek - utcanevek
Ada település utcáinak elnevezése

    Bevezető
    Az embernek már ősidők óta szüksége van lakhelyre, amit meg is teremtett magának. Egy olyan helyre, ahol fenn tudta magát tartani, megvédeni minden veszélytől, szélsőségektől, az időjárás viszontagságaitól, egy hely, ahol, biztosítani tudta a faj fennmaradását, fejlődését. Már az ősember is valamilyen formában megjelölte barlangjának bejáratát, hogy ne tévedjen el, amikor hazatér a vadászatról, de mások se háborgassák a bennélők nyugalmát. A lakhely megjelölése bármilyen formában történhetett, de a lényeg az, hogy mindenki tudta, hol lakik, hol él, így azt mondhatjuk, hogy az ősembernek is volt „lakcíme”, még ha kezdetleges módon is.
    Az emberiség fejlődése során mind fontosabb lett a lakcím, az állandó tartózkodási hely megjelölése, annak érdekében, hogy mások is tájékozódhassanak, ki hol lakik. A polgáriasodás során, amikor falvak, várások épültek ki rendezett tervek szerint, konkrétabb meghatározásra volt szükség egy-egy ember illetve család életterére. Utcák alakultak ki, ahol már egy tömegben sok ember élt, de mindenki a saját hajlékában. Szükség mutatkozott az utcák megnevezésére, az utcákon belül pedig minden egyes lakás, ház megjelölésére. A lakcím tehát elengedhetetlen követelménye lett minden egyes polgárnak illetve családnak, mondhatnánk, személyes adatainak nélkülözhetetlen kelléke. Amennyire fontos volt az egyén neve, születési dátuma, azaz a kora, annyira fontos volt a lakáscíme is.

    Lakás
    A lakás meghatározása több módon is történhet. A mai viszonyoknak megfelelő meghatározása a következő lehet: egy személy vagy család otthonául alkalmas, egy vagy több egymással összefüggő szobából és rendszerint mellékhelyiségekből (előszoba, konyha, kamra, fürdőszoba) álló lakóhely. A lakás az ősember barlangjától, a sátor, jurta, cölöpépítmény, majd a kő- és téglaépület, legújabban pedig a vasvázas beton, vasbeton és műanyag lakóházak hosszú fejlődési során a legváltozatosabb formákat öltötte. Az eredetileg egyetlen helyiségből fokozatosan alakult ki a lakó- és hálószoba, valamint a konyha, majd ezek kiegészítői: a különböző célokat szolgáló szobák (ebédlő, fogadó, gyerekszoba stb.). A belső felszerelés: bútor, szőnyeg, dísztárgy, a fűtő – és tüzelőhelyek, a világítási, víz-, gáz, csatornázási berendezések az uralkodó stílusok, ízlések és a technika haladásával lépést tartva fejlődtek.
    Abból a szempontból, hogy milyen mértékben van a lakás mellékhelyiségekkel ellátva, lehet:
    a/ teljes kényelmű (összkomfortos) valamennyi mellékhelyiséggel
    b/ csökkentett igényű (félkomfortos), konyhával, kamrával ellátott, és
    c/ garzonlakás, ez utóbbihoz rendszerint csak fürdőszoba, esetleg főzőfülke tartozik.
    A jól megtervezett és felépített egészséges lakásnak biztosítani kell a falak szárazságát, megfelelő méretű ablakok elhelyezésével a napfényt, a természetes megvilágítást, a jó szellőztetést, az egyenletes fűtést stb.

    Lakáscím
    Ha valakit keresünk, elsősorban a nevét említjük, majd a korát valamint a lakcímét, mert ezek az alapvető adatok a legszükségesebbek, hogy az illető kilétét, tartózkodási helyét megtudjuk. Ha megvan az illető személy neve és címe, általában azzal kezdjük, hogy hol lakik a keresett személy. Egyértelmű tehát, hogy a lakcím olyannyira fontos egy személy pontos azonosításakor, mint a neve és a kora, amit úgy is tekinthetünk, mint az egyén személyazonosságának egyik fontos eleme.
    A lakáscím meghatározása (definíciója) megegyezik az előbbi megállapítással: cím – egyedi azonosító (a név mellett), melynek segítségével a kommunikálók egymás azonosítására használnak. Vagy magán és jogi személyek nevét (elnevezését) és pontos lakhelyét jelöli, vagy azt a helyet, ahol az illető valamely küldeményt átvehet. A tartózkodásunk helyét megjelölő adatok együtt (lakáscím), illetve postai küldeményen annak adatai, akinek, vagy aminek a küldemény kézbesítendő.

    Az adai utcák névjegyzéke napjainkban
    Tanúi vagyunk, hogy ebben a nagy demokratizálódási folyamatban sok minden régi dolog, hagyomány megváltozott, köszönve az új feljövő generációnak, de szélesebb értelemben ez a trend szerte a világon. A változások mivoltát ebben az esetben az utcák elnevezéseiben keressük, illetve megpróbáljuk megmagyarázni, hogy legszűkebb környezetünkben, településünkön történtek-e változások az utcák elnevezéseit illetően. Szemtanúi vagyunk, hogy a környékbeli településeken sok utca nevét megváltoztatták, főleg azokat, amelyek a szocializmusra, kommunizmusra vonatkozó fogalmakat tartalmazó elnevezések voltak, vagy olyan személyekre vonatkoztak, akiknek valami szorosabb közük volt az előbbi rendszerhez. Ezek a nevek, elnevezések eltűntek az utcák falairól. Sok helyen visszaállították a régi (XX., XIX századbeli) megnevezéseket, vagy új nevekkel cserélték fel az említett korokra, személyekre vonatkozó utcaneveket. Vagy olyan utcaneveket változtattak meg, amelyek megnevezése vagy fogalma ma már nem aktuális, illetve nem is létezik (pl. Jugoszláv Néphadsereg utca stb.) kielégítve ezzel a mai idők követelményeit.
    Ezzel szemben Adán, úgy tűnik, megállt az idő. Az utóbbi 20-30 évben egyetlen utca nevét sem változtatták meg, nem cserélték le a hitelét, aktualitását vesztett neveket. Maradt minden a régiben. És mi, polgárok ezt így el is fogadtuk, hisz évtizedek óta megszoktuk ezeket a neveket. Hallatszott ugyan néhány enyhe kezdeményezés, gyönge és határozatlan hang a múltban, néhány utca nevének megváltoztatására vonatkozóan, de semmilyen konkrét előrelépés nem történt ezen a téren. Hogy miért nem? Ennek több oka is van, de ezúttal nem bocsátkozok azok taglalásába, hisz célom nem is az utcák neveinek kötelező megváltoztatására vonatkozik, ellenben szeretném ismertetni, evidentálni, bemutatni a jelenlegi helyzetet, ami az utcák neveit illeti.
    Mielőtt még rátérnék a részletes bemutatásra, szükségesnek tartom hangsúlyozni azt, hogy Ada – természetesen az egész község –  egy specifikus helyzetben van, ami azt jelenti, hogy az utcák nem oly módon vannak megjelölve, mint általában más helységekben. Adán, de a község minden településén pl. az utcasarki házakon nem található az utca nevét jelölő, nagyobb méretű tábla, vagy az utcasarkon külön oszlopra szerelt utcanév-jelző tábla. Ezzel ellentétben viszont minden házon olvasható az utca neve is, ami egyszerűen azt jelenti, hogy az utcaneveket magára, arra a 15 x 20 cm. nagyságú lemezekre írták fel, amit minden ház megkapott abban az időben, amikor ezt a rendeletet meghozta az illetékes hatóság és kiosztotta a házszámokat. Ezzel már érthető is, hogy a házszám egyben tartalmazza az utca nevét is. Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy Adán nincsenek utcanevet jelölő táblák, és nincsenek kizárólag számok a házakon. (Kivételek persze itt is adódnak, mert a házszámok kiosztása után épült lakóházakra már nem kerültek utcanévvel ellátott házszámok, ott csupán a számok jelentkeznek, mint pl. 2/a, 2b, 1/c stb.).
    Ha tovább  elemezzük miért is nem változtattunk utcaneveket Adán, illetve a község más településein, azt mondhatnánk, hogy egyik meghatározó ok a nagy anyagi kiadás. Ugyanis, ha mondjuk a Jugoszláv Néphadsereg, vagy a Đuro Đaković utcák neveit változtatnánk meg, ahol több száz házszámot kellene lecserélni, (de bármelyik más utcával is ugyanez a helyzet) nem hiszem, hogy erre lenne anyagi lehetőség az illetékes szerveknél, különös tekintettel a mai nehéz gazdasági helyzetre, hisz a mai formájú házszámok minősége szinte kifogástalan. Az is nehezen elképzelhető, hogy maguk a polgárok, a lakók viselnék a házszámcserék költségeit. Így, marad minden a régiben.

(folytatása következik)

Vastag János