Jó hangulat, sikeres alkotások
Tizenhat képzõmûvész vett részt a Novak Radoniæ festõtáborban
Az idén augusztus 9-e és 14-e között immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Novak Radoniæ festõtábort. Ezúttal az adai Szarvas Gábor Könyvtár adott otthont a mûvésztelepnek. A tábor munkájáról szervezõje, Barna Kolozsi Valéria számolt be.
- A Novak Radoni æ festõtábornak hagyománya van községünkben, már a 70-es években rendeztek szimpóziumokat a moholi születésû mûvész emléke elõtt tisztelegve, a kilencvenes években ez a fajta rendezvény mûvészteleppé alakult át. Kezdetben az adai Mûvelõdési Központ feladata volt a tábor megszervezése, ennek megszûnése után a Szarvas Gábor Könyvtár örökölte meg ezt a jogot. Az idei tábor megrendezéséhez a legnagyobb segítséget az adai önkormányzat és a Tartományi Oktatásügyi és Mûvelõdési Titkárság nyújtotta, de számos helybeli támogatónk is volt.
- Kik vettek részt a táborban ?
- Igyekeztünk olyan mûvészeket meghívni, akik más-más technikával és különbözõ stílusban alkotnak. A tizenhat résztvevõ közül néhányan állandó tagjai a tábornak, de mindig vannak újak is, ebben az évben két helybeli, tehetséges fiatalt, Gubik Korinát és Bakos Anitát is vendégül láttuk. Rajtuk kívül a meghívottak között volt Živiæ Ivana és Živiæ Ðorðe Újvidékrõl, Strajin Danilo és Strajin Laubert Vladislava Rumenkáról, Mitroviæ Nebojša Vlasotincirõl, Kozmora Mitroviæ Koviljka Veternikrõl, Brkušanin Radomir Zentáról, Vukojeviæ Boško Banja Lukáról, Jovanèiæ Miroslav és Jovanæiè Jasmina Szabadkáról, Kiss Butterer Márta Újvidékrõl, Penovác Endre Topolyáról, Ónódi Pesznyák Erika és Barna Kolozsi Valéria Adáról. Fontos úgy megválogatni a résztvevõket, hogy be tudjanak illeszkedni a telep közösségébe, s igazi jó légkört alakítsanak ki, mert csak így tudnak kibontakozni, s jó képeket festeni. Úgy érzem, hogy ez az idén sikerült is, mindenki nagyon jól érezte magát, olyannyira, hogy a búcsúzáskor könnyek is kicsordultak.
- Milyen képek készültek?
- A tábor elsõ napján vendégeinkkel körbejártuk a várost, megmutattuk nekik a jellegzetes épületeket, a központot és a Tisza-partot, õk fényképeket, vázlatokat készítettek, amelyeket aztán felhasználtak a festésnél. Minden mûvész sajátos technikával dolgozott, és így nagyon eltérõ alkotások születtek. Volt, aki a lazúros feldolgozást, mások a pasztellt választották, sokan az olajfestéknél maradtak, de kombinált alkotások, úgynevezett objektumok is készültek, a tájon kívül a képzeletvilág is vászonra került, és az egyik mûvész Ada egy lehetséges jövõképét is megfestette.
- Hova kerülnek az alkotások?
- Minden mûvész a rá legjobban jellemzõ két képet a könyvtárban hagyja, ezek közül néhányat a támogatóinknak ajándékozunk, a többi pedig a gyûjteményünket gazdagítja majd, ezekbõl jövõre a következõ mûvésztelep megnyitásakor kiállítást rendezünk.
- Miért fontos az ilyen tábor a mûvészek számára?
- A mûvészeknek az ehhez hasonló mûvésztelepek jelentik az egyetlen lehetõséget arra, hogy más képzõmûvészekkel találkozzanak, elbeszélgessenek, tapasztalatot cseréljenek, és a kezdõk számára a kávészünetek kötetlen beszélgetéseinél jobb és hasznosabb tanítási órát talán el sem képzelhetünk. Ezenkívül az alkotóknak fontos, hogy más települések hatását megismerjék, magukévá tegyék, s ezzel látókörüket is bõvítsék. A mûvészeknek meg kell mutatniuk alkotásaikat a nyilvánosság elõtt is, és ehhez jó lehetõséget kínálnak a mûvésztelepek. A mûhelyekbõl, táborokból, szerintem, soha sincs elég. Szeretnénk kibõvíteni ezt a telepet is, jó lenne, ha a kicsiknek, a nagyobbaknak, és a haladóknak is szervezhetnénk ehhez hasonló táborokat, de ehhez meg kellene teremteni az anyagi lehetõségeket - mondta Barna Kolozsi Valéria, a Szarvas Gábor Könyvtár igazgatója.
Krizsán Mónika